A Fővárosi Bíróság 2007. május 30-án 15 órára kitűzte dr. Képíró Sándor felperesnek a hazugságairól hírhedt cionista és magyarellenes csatornalap (Népszava) szerkesztősége, alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránti perében az első tárgyalást.
A Fővárosi Bíróság a 27. P.22. 257/2007. számú eljárásban dr. Képíró Sándor felperesnek - Népszava Szerkesztősége alperes ellen, - sajtó-helyreigazítás iránti perében a 2007. év május hó 30. napjának 15.00 órájára tárgyalást tűzött ki, melyre a feleket és jogi képviselőiket megidézte.
A felperes jogi képviselője, dr. Zétényi Zsolt ügyvéd útján az itt olvasható keresetet terjesztette elő a Népszava Szerkesztősége ellen sajtó-helyreigazítási pert kezdeményezve a napilap ellen.
2007. május 17.Tisztelt Fővárosi Bíróság!
Az alperes által szerkesztett „Népszava” c. napilap A Népszava 2007. április 13-i, 86.számának 16. oldalán megjelent „Két magyar háborús bűnös is van Zuroff tízes listáján” c. tudósítása „Az ötödik legkeresettebb háborús bűnös dr.Képíró Sándor”, majd „körözött bűnös” szóhasználattal él és idézi Zuroff urat aki szerint „Képíró 1942 januárjában résztvett a délvidéki vérengzésben”, továbbá „Képírót 1946-ban tizennégy év börtönre ítélték háborús bűnök elkövetése miatt.” Az előbb idézett közlések és a közlemény címe valamint tartalma - mert valótlan, súlyosan becsületcsorbító tényt híresztel - súlyosan sérti jóhírnévhez, s ezáltal a becsülethez és emberi méltósághoz való jogomat.
A közlemény megjelenése után 2007. április 20 ill. 22 dátummal, április 23-án postára adott ajánlott levélben kértem helyreigazító levelem közlését. Az alperes kérelmemet nem teljesítette.
Az előbbiek alapján kívül jegyzett jogi képviselőm útján azzal a
keresettel
fordulok a t. Fővárosi Bírósághoz, hogy a Népszava Szerkesztősége (1087 Budapest Könyves Kálmán krt. 76.) alperest a Ptk. 79.§-a alapján kötelezni szíveskedjék arra, hogy – a sérelmezett cikkel azonos módon – jelentesse meg az alábbi helyreigazító levelet:
” Tisztelt Főszerkesztő Úr!
A Népszava 2007.április 13-án megjelent „Két magyar háborús bűnös is van Zuroff tízes listáján” c. közleménye „Az ötödik legkeresettebb háborús bűnös dr.Képíró Sándor”, majd „körözött bűnös” szóhasználattal él és idézi Zuroff urat aki szerint „Képíró 1942 januárjában résztvett a délvidéki vérengzésben”, továbbá „Képírót 1946-ban tizennégy év börtönre ítélték háborús bűnök elkövetése miatt.”
Szükségesnek tartjuk a következők megállapítását:
1.A huzamosabb ideje hangoztatott ezen felsorolt állítások teljes mértékben valótlanok, (az 1944-ben a harcoló alakulatokkal nyugatra távozott dr. Képíró Sándornak háborús bűntett miatt történt népbírósági elítéléséről nincsen tudomása,1946-os állítólagos elítélésének nincsenek okirati bizonyítékai, a korabeli elítélések sok esetben törvénysértéssel történtek, s elítélteket is számos esetben felülvizsgálati eljárásban felmentett a Legfelsőbb Bíróság) az idézett tényállításokkal a Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának igazgatója és azok, akik rá hivatkozva az idézett valótlan tényeket állítják és híresztelik, súlyos jogsértést követnek el. A háborús bűnösként megbélyegzett dr. Képíró Sándor 94-éves volt csendőrszázados nem követett el sem háborús, sem más bűncselekményt, a történeti események, okiratok, valamint saját lelkiismeretvizsgálata és visszaemlékezése alapján nincsen olyan tény, amely ilyen gyanúsítást, még kevésbé ténymegállapítást bármilyen mértékben megalapozna. Őt bűncselekmény elkövetésével semmilyen állami hatóság nem gyanúsítja, nem vádolja, kihallgatására sem került sor, de szükség esetén kész önként tanúvallomást tenni. Ugyanakkor a híresztelések hatására telefonon felhívják, lakásába becsöngetnek, lakása előtt, akarata ellenére, felvevőgépek előtt nevezték háborús bűnösnek az idézett „nácivadász” Zuroff úr vezetésével. Ezzel életét és egészségét felelőtlenül veszélyeztetik.
2. A magyar királyi csendőrségben viselt tiszti rendfokozat és a csendőrség szolgálati szabályai megtartásával ellátott szolgálat (akár 1942-ben Újvidéken, aminek tényét Képíró Sándor sohasem titkolta) nem minősült bűncselekménynek még az 1945-utáni népbírósági gyakorlat szerint sem.
3. Dr. Képíró Sándornak háborús bűnösként való megnevezése, annak tényként állítása, névvel és fényképpel világszerte való híresztelése az emberi méltósághoz és jó hírnévhez való jog, nemkülönben az ártatlanság vélelme súlyos megsértése, mert sérti Magyarország törvényeit, a nemzetek közössége által elismert jogokat és szabadságokat.
Tisztelettel: Dr. Képíró Sándor”
F/1. alatt csatolom az ügyvédi meghatalmazást, F/2. alatt a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt, F/3. –F/4.alatt a helyreigazítást kérő két levél másolatát, F/5. alatt a postakönyv másolatát.
Az 1990. évi XCIII. törvény 62.§ (1) bekezdése f. pontja alapján illetékfeljegyzési jog illet meg, ezért nem rovok le illetéket.
A T. Bíróság hatásköre a Pp.23.§ (1) bekezdés j. pontján és 344.§-ának (1) bekezdésén alapszik.
Budapest, 2007-05-08.
Tisztelettel:
Dr.Képíró Sándor
Kuruc.info