A teljes magyar cigarettafogyasztás továbbra is jócskán 18 milliárd szál felett alakul éves szinten, ehhez képest azonban tavaly erőteljesen csökkent az eladásokból származó jövedékiadó-bevétel. A sodrós termékek már csaknem a piac felét teszik ki.
Lassan, de biztosan átalakulóban van a hazai cigarettapiac, a Sopiane márka korábbi fölénye a 10 százalékos kötelező kereskedői árrés bevezetése után az alsó és felső (márka) kategória közötti árkülönbség csökkenése miatt elolvadt. A Sopiane egyes termékeit már a prémium kategóriás Marlboro „nyomja le", ráadásul a sodrós termékek piaci fölénye is egyre nagyobb. Ez utóbbi némi kormányzati fejtörést is okoz, hiszen a termék eladásából származó adóbevétel jóval alacsonyabb, mint a cigarettáéból. Ám tavaly nem nyúltak a jövedéki adóhoz, amivel tompítható lett volna a bevételkiesés.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb adatai szerint pontosan látszik, hogy 2013-ban a teljes dohánytermékpiac 47 százalékát a sodrós (egyéb fogyasztási dohány) eladások tették ki. A NAV saját szorzószámát használva (a sodrós termék mennyiségi adatait felszorozva) megállapította, hogy a teljes magyar legális fogyasztás tavaly 17,2 milliárd szál volt, szemben a 2012-es 18,1 milliárddal. A GfK adatait használva a NAV azt is megállapította, hogy a piaci részarányokat tekintve a 2013 elején mért 5,8 százalékos feketepiac 11,8 százalékra ugrása a mennyiséget tekintve nem jelent duplázódást. Tavaly az év elején az 5,8 százalékos feketézés 650 millió szál volt (34,2 millió doboz), míg az év végére ez 1080 millió szálra nőtt (56,8 millió doboz), vagyis mennyiségben nem nőtt a kétszeresére. Ebből persze kitűnik, hogy a feketepiaccal számolva a teljes magyar cigarettafogyasztás továbbra is bőven 18 milliárd szál feletti. Egy év alatt körülbelül 500 millió szállal kevesebb termék fogyott, ami a leszokásból (is) ered(het), ám a Napi Gazdaság többször is beszámolt arról, hogy a sodrós termékeknél a spórolás miatt a töltési szokások eltérnek. Jellemzően a minőségi termékekhez képest kisebb mennyiséggel töltik meg a fogyasztók a hüvelyeket. (Ez a darabszámon nem, a végeredményen azonban változtathat; molekuláris szinten ennyivel kevesebb nikotint juttatnak a szervezetükbe a fogyasztók a cigarettán keresztül. Arról nincs pontos adat, hogy mennyi nikotin fogy, például tapaszok formájában a gyógyszertáraknál.) Mindez meglátszik a jövedékiadó-bevételeken is.
A NAV jövedékiadó-bevétel alakulása szerint tavaly 311,6 milliárd forint bevétele volt az államnak a dohánygyártmányokból, amihez 113,4 milliárd forint áfa párosult. Tavalyelőtt 344,7 milliárd forint jövedéki adó mellé 121,2 milliárd forint áfa érkezett. A két év különbsége 40,9 milliárd forint. Ennyivel kisebb volt az állam bevétele tavaly 2012-höz képest. Idén januárban volt némi növekedés az áfában és a jövedéki adóban, de a február ismét nagyon mínuszos, ami azt vetíti előre, hogy a legális cigarettapiac fogyatkozása tovább tarthat.
(Napi nyomán)