Németh Géza
Április végén részleteket közöltünk egy készülő állambiztonsági tanulmányból, mely dokumentáltan bizonyította, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár (Fidesz) zsidó származású édesapja, Németh Géza református lelkész (1933-1995) a Pest megyei Rendőr-főkapitányság III/III osztályának (tehát a politikai rendőrségnek) a társadalmi kapcsolata volt (talán ezek a cikkeink zavarják annyira Orbán Viktort, hogy a washingtoni kongresszust kérte fel a Kuruc.info megszüntetésére).

Noha a BM III Állambiztonsági Főcsoportfőnökség vezetői tudtak személyiségének és jellemének súlyos hibáiról - szélsőséges, hazug, amorális, zavaros, kiszámíthatatlan, extravagáns, megbotránkoztató, feltűnést kereső, magamutogató nem csak saját egyházában, de társadalmi megnyilvánulásaiban és társas kapcsolataiban is - különösen a rendszerváltás idején használták fel céljaikra az Erdélyi Gyülekezet, a Reménység Szigete Kulturális és Karitatív Központ működése keretében, de korábban szerepet kapott a mezőgazdaság szocialista átszervezése melletti agitációs munkában is.

Németh Géza társadalmi kapcsolat a Pest megyei III/III-nál

Morális kilengéseit tetézték pénzügyi visszaélései: sikkasztott az érdi egyházi kasszából, a Nyugatról érkezett, segélyezésre és az erdélyi menekültek támogatására szánt pénzekből és adományokból. Megengedhetetlen módon szidalmazta, minősítgette a nagy nyilvánosság előtt egyházi elöljáróit, köztük azokat, akik az egyház belső rendje szerint okkal figyelmeztették tarthatatlan életvitelére, méltatlan szolgálatára. Felesége, Kriza Judit nem tudta elviselni férje kicsapongásait és 1993. február 11-én Budapesten öngyilkos lett.

Németh Gézát a Kádár-rendszer megbecsülte, szabadon utazhatott, elnézték törvénybe ütköző lépéseit, sőt még főműsoridős filmet is készített „úttörő kezdeményezéseiről” a Magyar Televízió, Róbert László Tisztelendők című sorozatának keretében. (Róbert-Róth László újságíró 1962-68 között állambiztonsági besúgó, 1968-tól a hírszerzés, a BM III/I szigorúan titkos állományában a K-232 számú főoperatív főtiszt őrnagyi rangban, aki a történelmi egyházak elleni harcban tüntette ki magát, így felettesei iránymutatásával hamar megtalálta hasonszőrű népszerűsítendő hősét.)

Róbert-Róth László

A rendszerváltás után Németh Gézát rehabilitálták, nem létező érdemeiről legendákat gyártottak megvett erdélyi politikusok, s a tájékozatlanok megtévesztésével napjainkban is egyre szaporodó márványtáblák méltatják „példás tevékenységét.”

Emlékülés díszvendéggel és félrevezetéssel

Cikkünk megjelenése után bő egy hónappal a Fidesz-KDNP díszletei és virágai között változatlan keretek között megrendezték az évente szokásos Németh Géza-emlékülést - amint erről a Fidesz képes faliújságja, az M1 pártszolgálati híradója beszámolt -, amelyen Németh Zsolt változatlanul áldozatnak nevezte apját. Díszvendéget is beültettek az elnökségbe: egy volt német minisztert, akinek azonban nem mondták meg azt, amit meghívása után kiderítettünk: Németh Géza állambiztonsági besúgó volt. Így fordulhatott elő, hogy az alulinformált miniszter azt hangsúlyozta felszólalásában: Magyarországon is fel kell tárni a bűnös múltat, kivételek nélkül. A nyálas és ájtatos rendezvény hazug légköréhez asszisztált jelenlétével Gulyás Gergely országgyűlési képviselő (Fidesz), aki bejelentette, hogy a problémakört hamarosan megoldja majd a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. (Köztudottan nincs szükség semmilyen újabb bizottságra az ügynökügyek rendezéséhez, ám a Nemzeti Emlékezet Bizottságának konkrét terve azóta sem került a parlament elé, holott május 15-re ígérte Orbán Viktor kormánya, miután látványosan leszavazta az LMP által benyújtott és a Jobbik által támogatott ügynöktörvény javaslatának naprendre vételét. Az már csak garancia bármilyen előrelépés jégre vitelére, hogy sajtóhírek szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának élére azt a Boross Péter egykori MDF- kormányfőt jelöli Orbán Viktor, aki 22 éve szabotálja el sikeresen az ügynökügyek törvényes rendezését, a társadalmi közbizalom helyreállítását, az ügynökök és kapcsolattartó tisztjeik kötelező távozását a közéletből és a közvéleményformálók köréből.) 

Németh Zsolt

Cikkünkben megemlítettük, hogy 1984-ben egy tisztességes, hívő fiatalokból álló felderítő csoport alakult Németh Géza ismeretségi körében annak kiderítésére, hogy mi az igazság a botrányos igehirdető körül terjedő híresztelések körül, így a morális és pénzügyi visszaélésekről is. Az egykori csoport több tagja jelentkezett és írt szerkesztőségünknek, bővítendő a tanulmány írójának ismereteit is. Nevük elhallgatását kérték, s mi tiszteletben tartva ezen kérésüket osztjuk meg olvasóinkkal információkat, miközben persze a tanulmány szerzője is folytatja kutatásait.

„Minden vonalon kiderült, hogy Németh Géza egy gátlástalan szélhámos, ezért is felháborító Zsolt fia kampánya, hogy mártír színben tüntesse fel apját - olvashatjuk egyik levélírónktól. Németh Géza zsidóságáról annyit, hogy akkor, 1984-ben hallottuk, miszerint szüleinek nagyon sokáig nem jött össze a gyermekáldás, ezért az anyja viszonyt folytatott különböző férfiakkal és egy zsidó szeretőjétől lett Géza 1933-ban. Papíron ugye keresztény volt az apja, de ez egy családi titokként cirkulált, mi is az egyik szeretőjétől hallottuk, akinek Géza maga mesélte.” (Mint megírtuk, ezzel maga Németh Géza is eldicsekedett. Az Észak-pesti Egyházmegye lelkészeinek 1963. december 5-i, kéthetes mátraházi továbbképzésén kijelentette: „Aktív zsidó missziót kell végeznünk, ezt én kérhetem, akinek az egyik szülője zsidó!”)

Németh Géza: „Én kérhetem, akinek az egyik szülője zsidó!”

Bereczki szerint Németh Zsolt is ügynök volt

„Bereczki Vilmos lebukott III/III-as ügynök személyesen közölte velem 1993 júniusában, hogy tudja, miért lett Németh Géza felesége, Kriza Judit öngyilkos februárban. (Bereczki, a Független Kisgazda Párt árulója ekkor már országgyűlési képviselő volt az állambiztonság jóvoltából, sőt hozzásegítették, hogy kezdetben ő legyen a Nemzetbiztonsági Bizottság titkára is - a szerk.) Azt közölte velem, hogy Németh Zsolt volt édesanyja utolsó látogatója annak öngyilkossága előtt. Bereczki szerint ekkor Zsolt 'meggyónta' anyjának, hogy őt is beszervezték. A sokat szenvedett asszony ezt már nem tudta elviselni, és fia látogatása után elvágta a saját torkát, vérbe fagyva találtak rá a konyhában.”

Bereczki Vilmos
(Bereczki Vilmosról itt írtunk: Aktivizálódnak a besúgók: Bereczki Vilmos, alias "Palotás János". Bereczki, a rovarirtó gázmester 1971-ben bűnügyi besúgóként kezdte állambiztonsági tevékenységét, majd 1987-ben átvette a BM politikai rendőrségének III/III-4-a osztálya, a radikális ellenzék ellen használtak fel. Állambiztonsági 6-os kartonja lezáratlan, tehát a rendszerváltozás utolsó pillanatáig foglalkoztatták. A Kisgazda Párt árulója ma a Hajdú-Bihar megyei Szentpéterszeg szégyene, ott rohasztja a levegőt, onnan küldözgeti feljelentéseit, rágalmazó leveleit a legkülönbözőbb szerveknek, s időnként sikerrel fúrja be magát internetes honlapok cikkeinek hozzászólói közé. Gátlástalan hazug emberként. Legutóbb például a Jobbik volt alelnökének, Molnár Tamásnak a Facebook-oldalára jelentkezett be régi ismerősként. Természetesen visszautasították.

„Az tény - folytatja egyik levélírónk -, hogy Németh Zsoltot 1986. március 14-én éjszaka letartóztatták a Blaha Lujza téren (feltűnő népies öltözete miatt vonta magára a rendőrök figyelmét) és találtak nála több szamizdat kiadványt, ezért bevitték a rendőrségre és ott töltötte az éjszakát. Tanúja voltam, hogy Németh Zsolt nagyon meg volt ijedve miután kiengedték, majd ismét vissza kellett mennie vallomástételre. Bereczki Vilmos szerint ekkor szervezték be. Ez még el is képzelhető…érdekes lenne utánanézni: ez is azon iratok közt lehet, amelyek miatt a Fidesz nagyon nem akarja az aktákat nyilvánosságra hozni.”

Utánanéztünk: Németh Zsolt neve szerepelt azon a listán, melyet Németh Miklós 1990-ben átadott Antall Józsefnek, ám mert adatait összekeverték máséval, téves közlésnek minősítették. De nem is bolygatták, hagyták, hogy az átmenet zavarosában feledésbe merüljön, miközben gondos kezek mindent eltüntettek az irattárban.)

Bereczki Vilmos állambiztonsági 6-os nyilvántartó kartonja

„Sok emberrel beszéltünk, akik jórészt első kézből származó történeteket mondtak el. Menet közben jutottunk el U.M.-hez - ha jól emlékszem akkor szociológus, ma újságíró -, aki a '80-as évek elején mélyinterjút készített Németh Gézával, ennek 130 oldalas gépelt változata a birtokomban van. Ebben emlékezik vissza - egyebek között - '56-os szerepére és későbbi politikai kapcsolataira. Egy kelenföldi egyházfi rosszindulatú feljelentése alapján tartóztatták le 1957 júniusában. Mivel a harcokban nem vett részt, ezért csak egy évre internálták Tökölre. (Pontosabban: közbiztonsági őrizetbe helyezték - a szerk.) Szabadulása után a papok és az egyházi vezetők féltek tőle.” 

„Géza egészen másfajta életet élt…” 

„..mi ismertük Géza bácsit, aki erkölcsi értékekről, Krisztus követéséről, imádságról, hitről meg a Bibliáról beszélt, közben pedig egészen másfajta életet élt. Ez a fajta kettősség rendkívül zavart minket. Ha egy könyvelő lett volna, ki foglalkozik vele, hogy hülyére csalja a feleségét, vagy zsebre tesz egy kis pénzt. Na de itt volt valaki, egy amúgy szuggesztív személyiség, aki szent emberként parádézott, s voltak, akik tátott szájjal követték. Mi pedig a zsigereinkben éreztük, hogy itt egy szélhámosról van szó, és bizonyosságot akartunk.” 

„Egyházi emberekkel, volt híveivel, szeretőivel beszéltünk személyesen. Tőlük hallottuk a legvadabb dolgokat, egyebek között, hogy szilasligeti házuk (ahol lelkigyakorlatokat tartott) padlásán voltak a szerelmi találkák. H.N.K., aki az „Árgusok” röpiratban a neves filmrendező (természetfilmek rendezője - a szerk.) lányaként szerepel, maga mesélte el több tanú előtt 1984. november 6-án Géza heves ostromát. Géza hosszú időn át üldözte. Volt rá példa, hogy erőszakkal akarta magáévá tenni. H. ellenállt, sosem feküdt le Gézával. Géza módszerei voltak: gyakran megjelent a házánál, a kocsijából figyelt, utánament a közértbe is, az ajtaján zörgetett; volt, hogy egy nagy csokor virággal jelent meg, majd szálanként a lába elé szórta. Azt mondta neki: 'Nekem még senki sem mondott ellent, ez vonz irántad!' Mikor H. a szemére vetette, hogyan lehet képes ilyesmikre pap létére, meg a Bibliára hivatkozni, erre Géza kinevette: 'A Biblia? Az hülyeség! Te elhiszed? Álszent vagy!' Ezek szó szerinti feljegyzéseim, melyeket rögtön a H.-val való találkozás után vetettem papírra. H. akkor a Róbert Károly körúton lakott, az Árpád hídnál.”

„Majd kipattant a Sz. H.-ügy. Ez a fiatal lány is a szeretője lett, teherbe esett, nemi betegséget kapott Németh Gézától. Kétségbeesésében segítségért fordult H.N.I. rendezőhöz, aki etikai bizottságot szervezett, amely maga elé idézte a református papot. A bizottság tagjai voltak. H.Gy., P.T., Cz.O., O.G., és B.T.  (Három pap, egy mérnök és egy egyetemi hallgató, - a szerk.) Németh Géza megtudta egy Nelli nevű szeretőjétől, hogy formálódik a bizottság, ezért gyorsan mindenkit megkeresett. Sz.H. és H.N.I. egy listát állított össze azok neveivel, akikről teljes bizonyossággal tudták, hogy Németh Géza szeretői voltak. Németh körbeszaladt, és szép szóval vagy fenyegetéssel megpróbálta rávenni őket, hogy ne beszéljenek. Végül megjelent a bizottság előtt, ahova fenyegetéseinek hatására már csak egyedül Sz.H. mert elmenni. Ott állt terhesen, nemi betegen. Majd egy hihetetlen színjáték kezdődött. Néhány perc alatt Németh átvette a szót a bizottságtól, és szinte meghipnotizálta Sz.H.-t, hogy igazán szerette őt, és ez az egész tulajdonképpen egy gyönyörű kapcsolat volt. Sz. ott helyben megbocsátott Gézának, és azt rebegte: „Igen Géza, gyönyörű volt!” Géza egyedül csak az Sz.-szel való viszonyát ismerte el a bizottság előtt. Mivel ez nem egy hivatalos bizottság volt, nem lejáratni szerették volna Gézát, hanem csupán annyit kikényszeríteni, hogy ne foglalkozzon az ifjúsággal. Géza leborult és zokogva könyörgött, hogy felesége, Jutka néni ezt nehogy megtudja, szegény asszony most jön ki a kórházból. (Nem is volt kórházban.) Ezért Géza kapott félév haladékot, hogy elmondja a dolgot feleségének. (Akinek korábban a kezébe került Sz. szakító levele Gézához, s ebből nagy botrány lett.) Ezen kívül felszólították: menjen el a nemibeteg-gondozóba.” Miután az etikai bizottság ülésének vége lett, Géza felajánlotta a jelenlévőknek, hogy kocsiján hazaviszi őket. Ezt az akkor orvos egyetemista O.G. el is fogadta. Meglepetésre Németh Géza a kocsiban azt mondta neki: „Semmit sem fog abbahagyni, esze ágában sincs!”

„Beszéltünk Dr. B.D. pszichológussal, aki egy időben a közösségbe járt lányával, s lánya nagy híve volt Németh Gézának. A pszichológust figyelmeztették: vigyázzon lányára, mert a Géza bácsi mégsem szent. Dr. B.D. értékelése szerint 'Géza beteg ember. Nem skizofrén, de feltétlenül skizoid. Tele van kamaszkorban megrekedt vonásokkal. Infantilis. Amit éppen elmond, azt igazságként éli át, így meg van arról győződve, hogy nem hazudik. Két eset lehetséges: vagy nem normális, vagy az ördög szállja meg, így nem ura cselekedeteinek, nem lehet elítélni.' (1984)”

„H.N.I. szerint Géza többször is meghazudtolta önmagát. Egyszer elmondta neki, hogy havi 60 ezret keres, részletesen előadta, hogyan jön össze neki ez a pénz. (Amely irdatlanul nagy összeg volt a '80-as évek elején, amikor a havi 4 ezer forintos fizetés jónak számított.) Egy hónappal később H. pénzzavarba került betegsége miatt, Gézához fordult, aki azt válaszolta: ő is szegény, havi 3 ezerből kell eltartania a családját…”

„Sz.H. mesélte el nekünk: Géza arra tanította, hogy lehet hazudni, csak fonja össze a mutató és középső ujját, mert akkor nem számít hazugságnak az, amit mond…”

„Beszéltünk a zsidó származású E.E. református lelkésznővel is. Ő állítólag azért szakította meg a kapcsolatot Gézával, mert egy vidéki evangelizációs úton a szállodában éjszaka Géza ostrom alá vette szobáját, de ő ellenállt a kísértésnek. E.E. elmondta nekünk, hogy azért szakított Gézával, mert egy erdélyi út során rájött, hogy Géza erkölcstelen és semmivel sem magyarázható anyagi visszaélései vannak. Arra a kérdésünkre, hogy miért hagyták ott az emberek Gézát, azt válaszolta: 'Mert Géza nem tiszta!” 

Végül elmondták fiának, Zsoltnak

„A tudomásunkra jutott dolgokat végül is elmondtuk Németh Zsoltnak, még 1984 végén egy Felszabadulás téri lakásban. Eléggé meghökkent, (röviddel később visszahallottam véleményét O.G.-től: nem érti, miért akarjuk az apját tönkretenni), az anyagi visszaélésekkel kapcsolatban az volt a reakciója, hogy ezek szerinte csak 'az egészséges üzleti szellem megnyilvánulásai'. Mit is mondhatott volna, hiszen maximális jólétben nőtt fel, egyetemista korában már saját öröklakása volt Zsoltnak a budafoki Barkács utcában, tele erdélyi néprajzi kincsekkel. Egyszer láttunk rajta egy menő kabátot, kérdésünkre, hogy honnan szerezte, vigyorogva válaszolta: egy holland adománycsomagból. Természetes volt számára, hogy az adományokból a családjuk is jól élhet…”

Az Árgusok röpirat 1. oldala

„1987-ben még nem volt bulvársajtó, ezért röpirat formájában terjesztettük az Árgusokat, amikor világossá vált előttünk, hogy Németh Géza nem hagyta abba tevékenységét, akkor kezdett nyüzsögni erdélyi menekült ügyben, amiről szintén visszatetsző értesüléseink voltak.” 

Az Árgusok kb. ezer példányban készült. Azt igyekezett leleplezni, hogy Németh Géza „reformer” református lelkész nem volt az '56-os barikádok hőse, az egyházból való kipenderítésének oka egyszerűen az volt, hogy elöljárói megunták a sorozatos erkölcsi botrányokat, sikkasztásokat, azt, hogy például a lelkész üdülőben egy szál alsónadrágban fel-alá rohangálva minősíthetetlen hangon szidta egyébként közszeretetnek örvendett püspökét. Miközben „vámkedvezményesen” utazgatott Erdélybe magyar és román belügyi tisztek barátságát élvezve, egyesek hallani véltek feljelentett emberekről, lebukott erdélyi barátokról, a románok által már várt és elkobzott küldeményekről. Belügyi- és pártkapcsolataival fenyegette meg fiatal nőismerőseit, akik már kikezeltették magukat a tőle kapott nemi betegségekből, s elvetették közös gyereküket. Erdélyi képzőművészek alkotásait Németh fullajtárjai Magyarországra hozták, de az alkotások valódi árát sohasem kapták meg. Megalázó helyzetbe hozta igen gyakran az erdélyi magyarokat az átcipelt hordhatatlan rongyokkal, míg a nyugati segélyszállítmányokat megvette a bizományi vagy elhordta a család. Az Erdélyben fillérekért kicsalt népviseleti és népművészeti értékek - pl. eredeti csángó ruhák - Gézáék Barkács utcai házának pincéjébe kerültek, s eredeti csángó ruha már 8 ezerért kapható volt, de csak Némethéknél.

Az amerikaiak fejpénzt fizettek az erdélyi evangelizáció, a térítés eredményeiért, de az feltűnt nekik is, hogy Géza motorcsónakot kért az erdélyi éhezőknek való kenyérszállításhoz. Amikor Hollandiába küldték pénzt csinálni az egyházi tulajdonban lévő elfekvő képek kiárusításából, eladta a saját képeit, az egyházéból viszont alig-alig. Vendéglátója, egy holland múzeumigazgató váratlanul hazatérve azon kapta rajta Németh Gézát, hogy könyékig turkál személyes dolgai között. Eltanácsolta lakásából, így szállodába kellett költöznie. Ezt itthon így adta elő: „A múzeumigazgató homoszexuális volt, éjszakánként egy férfi járt hozzá, s nem tudtam elviselni a falon áthallatszó közösülésük hangjait.”

Az „Árgusok” szóvá tették, hogy pont a tisztelendőnek nem tartott Németh Géza népszerűsítése hiányzott az MTV Tisztelendők sorozatából Róbert Lászlónak. Amikor pályafutásának koronájaként az áttelepült erdélyiek megsegítésére indított mozgalmat, az „Árgusok” azt javasolták mindenkinek: nehogy újból bedőljenek ennek a zseniális és gátlástalan szélhámosnak. A segítség fontos, de Németh Géza nélkül. Tíz fillért nem szabad rábízni, az eddigi sikkasztásokból már négy öröklakást vett. Tehát: „Kutyára szalonnát, kecskére káposztát, Gézára kasszát ne bízzál!” - írták az Árgusok 1987-ben röpiratukban.

2012. június 12-én érkezett szerkesztőségünkbe egy másik levél. Írója 1989-ben Kanadában élt, akkor és ott kapta a következő sorokat egy volt erdélyi hölgyismerősétől, aki akkor már Magyarországra menekült református lelkész férjével és személyes kapcsolatba kerültek Németh Gézával. (Később Svédországban települtek le.) Ebből közlünk egy részletet: 

„Németh Gézáról annyit, hogy életemben gazemberrel kettővel találkoztam. Az egyik ő volt, a másik Ceausescu. Minden ismert és ismeretlen disznósága mellé ráadásként jön, hogy sok szülőt kergetett halálba azzal, hogy visszariasztotta őket, mert hogy Magyarországon nem lesz családegyesítés. Minden viszonyulása az egész menekülési problémához kétszínűség volt, csak a hasznot leste és kapta mindenhonnan. Fül-és szemtanúja voltam egy pár dolognak. Talán megtudhatta, hogy tapasztalt és megélt disznóságait megírtuk és levélben eljuttattuk kellő helyre, mert úgy nézett ránk, mint a véres ingre, s egy társaságban mindenkinek kezet nyújtott csak a levél aláíróinak nem. Nem vesztettem persze semmit. Szemétláda…”

Saját zsebre dolgozó politikai dilettáns 

A következőket már a tanulmányán dolgozó tudományos kutató teszi hozzá a fentiekhez: 

Sajnos az „Árgusok” figyelmeztetése ellenére Gézára bízták a kasszát, és hagyták eszelős, saját zsebre dolgozó politikai ámokfutását az erdélyi menekültek ügyében.

1., A BRFK III/A alosztálya jelentette 1987. június 4-én:

„A Németh Géza által vezetett Megbékélés Közösség 1987.V.22-én bizottsági ülést tartott, ahol megfogalmaztak egy 'kérvényt', amely az Erdélyből Magyarországra áttelepülni kívánó román állampolgárok helyzetét akarja megoldani. A kérvényt az MSZMP KB-nak és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának kívánják eljuttatni, megfelelő aláírások összegyűjtése után… Németh Géza azt szeretné, ha kevesen, de 'jelentős személyek' írnák alá.

Megjegyzés:

A Bizottság kb. 15-20 főből áll, ismert tagjai: Beke György, Halász Péter, Németh Zsolt, Balla Gyula és Dragon Pál.

Récsey Róbert r. ezredes, főkapitány-helyettes, Horváth Zoltán r. százados, alosztályvezető.”

A Megbékélés Közösség szervezte az áttelepülést Erdélyből

2., A BRFK III/A alosztálya jelentette 1987. augusztus 17-én:

„A Megbékélés Közösség „Ötágú Síp” konferenciáját augusztus 3-9-ig Gyenesdiáson megtartotta Németh Géza vezetésével.

Az előadások témája:

A csehszlovákiai, romániai, jugoszláviai magyarok helyzete, történelmi fejlődése.
A burgenlandi magyarok helyzete

Előadók: Sütő András, Csoóri Sándor, Csurka István.

Pomogáts Béla irodalomtörténész a nyugati magyarság helyzetéről és kulturális életéről tartott előadást. Németh Géza szervezésében került sor egy finn-magyar találkozóra.

Megjegyzés:

Németh Géza a közösség működésével kapcsolatban írt az MSZMP KB Titkárságának, melyre Szűrös Mátyástól kapott kedvező választ.

Németh Géza kedvező választ kapott Szűrös Mátyástól

3., Németh Géza nyüzsgése, fontoskodása mögött dilettáns politikai alkat húzódott meg, elemi ismereteinek hiánya néha egészen furcsa szituációkat eredményezett:

„Endrei” fedőnevű titkos megbízott jelentette a BM. III/III-2-a alosztályának 1983. december 6-án az alábbiakat: [Ez az alosztály foglalkozott az ifjúságvédelmi elhárítással a felsőfokú tanintézményekben.”Endrei”, másik fedőnevén „Szatmári Béla” azonos Ort Endrével (1961. március 1. Budapest, Illés Anna), akinek Tóth Sándor r. százados volt a tartótisztje, s a rendszerváltás előtt sikerrel juttatták be az MDF bizalmas köreibe.]

„1983. december 2-án a „Dialógus Csoport” összejövetelén kb. harmincan jöttek össze Révész Judit lakásán…Vendégnek volt meghirdetve Németh Géza református lelkész (12 éve palást nélkül), akit fia hozott magával. Röviden elmondta felfüggesztésének történetét, majd a tőle megszokott hittérítő jelleggel próbált fellépni, Erdély kérdését sem hagyta ki, felhívta a figyelmét a Dialógus tagjainak, hogy járjanak Erdélybe. A társaság nagyon szimpatikusnak találta Németh Gézát, de mondanivalójával nem értett egyet. Többen kifejezték, hogy ők ateisták és kereken elutasították, hogy a Dialógus felvállalja az Erdélyben élő magyar kisebbséggel való törődést, mert ez nincs a Dialógus programjában és ezzel olyan eszközt adna a hatalom kezébe, mellyel rövid időn belül felszámolhatnák.”

A Dialógus Békecsoport elutasította Németh Géza tervét

[A Dialógus békecsoport a nyugati békemozgalmak hatására 1982. június 26-án alakult meg Budapesten Szent-Iványi István későbbi SZDSZ-képviselő lakásán, ahol több ismert értelmiségi is jelen volt, így Hegedűs András, Radnóti Sándor, Mészáros Tamás. Később Konrád György lakásán is tartottak összejöveteleket. A körükbe beépített ügynökök között volt Kőszegi Ferenc újságíró, a Mai Nap főszerkeztője: „Kocsis Lajos” tmb., és Vankó Magdolna újságíró: „László Péter” tmb., későbbi MSZP-s országgyűlési képviselő.]

Géza körültekintése, tájékozódása, ébersége, emberismerete külön fejezet, némi derűvel antitalentum amatőr közlekedéséről annak kapcsán, hogy miként fonták körbe és vezették néha orránál fogva az ellenőrzésére és megfigyelésére rendelt besúgók, köztük paptársai a legkülönbözőbb egyházaktól, a pünkösdistáktól a baptistákig.

Fogunk még hallani és olvasni róla.

Kuruc.info