74 éves korában elhunyt Tudós-Takács János teológus, filozófus, lapszerkesztő. A mai, magukat hungaristának és nemzetiszocialistának valló mozgalmak meghatározó alakjának érdemeit más fórumokon már többen is részletesen méltatták.
Élete 24 esztendejének (1966-1990) titkát azonban senki sem említette, és ő maga sem öntött tiszta vizet a pohárba soha, bocsánatot nem kért. Sőt, következetesen tagadta, hogy az egykori állambiztonsági szolgálat besúgója lett 
volna. Minden gyanú felett álló szerepét időnként túlkompenzálta, idén januárban például a Pax Hungarica Club tavaszi előadássorozatára kaptunk tőle meghívót, mely szerint március 14-én "A rendszer ügynökei" címmel tartott előadást. Nem voltunk ott.
Hogy ezt a kérdést egyszer s mindenkorra tisztába tegyük, a tagadhatatlan tények bizonyítására eddig általunk sem ismert részleteket közlünk Dr. Ilkei Csaba tudományos kutató, a Nemzetbiztonsági Bizottság volt tagjának készülő tanulmányából, hozzájárulásával felhasználva az abban szereplő dokumentumok némelyikét.
Kuruc.info
„Sándor József” ügynök két élete
Tudós Takács János 1966 óta szerepel az állambiztonsági hálózati nyilvántartásban, amit 6-os kartonja bizonyít.
(Nagyobb méretben itt.)
Az egyházi elhárításnak írt jelentései - köztük megannyi saját kézzel írt jelentés és feljegyzés - három kötetben olvashatók az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában: a 3.1.2. M-31055, M-31055/1, M-31055/2. jelzetű dossziékban.
6-os kartonja szerint 1966. június 3-án szervezte be Barát Tibor őrnagy a BM. Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége III/III csoportfőnökségének 1-a alosztálya hálózatába ügynöknek, a római katolikus egyház elleni elhárítás területére "Sándor József" fedőnéven. A beszervezés "erkölcsi kompromittáló" tények alapján történt, ami feltehetően "nőkapcsolatára" utalt, később pedig "Sándor" azt várta az operatív tisztektől, hogy segítsék vissza a központi papi szemináriumba, ahonnan domonkos rendi szerzetesként 1959-ben kizárták, mert társaival együtt megtagadta a békeívek aláírását; majd akkor is segítségre szorult, amikor a büntető törvénykönyvbe ütköző magánügyei miatt indult ellene eljárás. („A sikkasztó álmagántanár üzelmei”, - Magyar Nemzet, 1970. május 28.) Kapcsolata egy rövid időre megszakadt a titkosszolgálattal, majd egészen 1990-ig folytatódott a III/III-1-a -val.
A börtönből szabadulva kilép rendjéből, megnősül és lojalitásának több tanújelét is adja.
Már 1966 decemberében elismerően ír az állambiztonsággal való együttműködéséről: "... megállapodásaink maximális megtartását tapasztaltam Barát őrnagy úr részéről. Külön jól esett a valóban baráti hangvétel, az, hogy mindig érezhettem, hogy egyenrangú partnerként tárgyaltunk."
(Nagyobb méretben itt.)
(Nagyobb méretben itt.)
1970-re beérnek az együttműködés első gyümölcsei is, egyebek között ezt írja az "Önvallomás a BM-mel meglévő kapcsolatomról" tárgyú jelentésében: "...feltártam Hágeman Frigyesék ügyét,...útlevelet kaphatok Mehrle Tamáshoz (Svájc)...jó hatással volt rám a Központiba (a szemináriumba) való visszavételem... döntő volt életem megértése, megértés azzal szemben, akit szeretek. (Kati)"
Önvallomásának záró mondata meghatározó a jövőbeni együttműködésre, mert abból eddig is "...rengeteg pozitívum származott számomra és remélem származik a jövőben is kapcsolatunkból. Ezért ígérem a további őszinteséget és bizalmat."
(Nagyobb méretben itt.)
(Nagyobb méretben itt.)
Első jelentéseit a domonkos rendiek ellen folytatott büntető eljárás érintettjeiről adta, Lőrincz Gyula Piusz, Tóth József Menyhért és társaik perével kapcsolatban; hasonlóképp P. Implom Lajos tartományfőnökről és tanácsadójáról, Benedek Katalinról. Részletesen szól az állambiztonságot különösen érdeklő papokról (Hankovszky Miklós, Grexa Gyula, Winkler Lajos, Dóczy László Zsigmond, Klempa Sándor apostoli kormányzó, Seregély Sándor, Mazsolits Antal, Bede Kálmán, Varga Vince, dr. Leszkovszky György, Juhász Tibor, Szakács Szaniszló, Hosszú Ince és mások); az illegális domonkos rend helyzetéről, egyes rendtagok ellenséges tevékenységéről, külföldi kapcsolatairól, a kapcsolattartás módjáról.
(Nagyobb méretben itt.)
Beszámol a kizárt központi szeminaristák csoportjáról, szervezkedéséről (Iván József, Schimmer József, Kardos István, Marcheszki Károly, dr. Brunner Tibor, Bécsi László ,Székely Tibor, Kiss Dénes, Illyés Dénes, Koltay Ernő, Nikolitz Antal, Nyiredy István, Kelényi Tibor); az illegálisan felszentelt "tabodistákról" (Rédly Elemér, Hrotkó Géza és mások.)
Jelent Somogyi Sándor börtönből szabadult, illegálisan felszentelt szeminaristáról; a Molnár Irénnél és más "kingásoknál" (Árpádházi Boldog Kinga követői) tartott házkutatásról, Molnárék kihallgatásának hatásáról.
"Beszervezése óta ez az ügynök legjobb jelentése..." - jegyzi meg Barát Tibor őrnagy 1967. május 22-én a győri egyházmegye papjáról, Csertő Györgyről írott jellemzést olvasva, s ez azért is fontos, mert Csertőnek folyamatos kapcsolatai vannak a bécsi domonkosokkal Lőrincz Piusz letartóztatása után is.
(Nagyobb méretben itt.)
"Sándor" jól ismeri a Solidaritás Háziipari Szövetkezetből Hágemann Frigyest és Götz Máriát, nem téveszti szem elől őket. Hágemann az illegálisan működő Regnum Mariánum kongregáció feje 1964 - Werner Alajos, Emődy László és Rózsavölgyi László bebörtönözése - után. Az ügynök feltérképezi a regnumisták szervezetét, szervezeti működését, kulcsembereit, a zuglói, a kispesti és a pestlőrinci csoportot, az illegális összejövetelek helyszíneit. Az állambiztonság ennek nyomán több megtorló intézkedést tesz, technikai "rendszabályokat" alkalmaz, figyel, lehallgat, bomlaszt, kiszorít, beszervez; fokozott ellenőrzés alá vonja Wissolith Ilona illegális női csoportját, Mehrle Tamás Svájcba disszidált domonkos - titkos megbízással rendelkezik a rend generálisától a magyarországi domonkos rend irányítására - és Csertő György - Csertő Sándor vatikáni tisztségviselő, a Hittani Kongregáció főügyészének testvére - ellenséges tevékenységét. "Az esztergomi teológián több regnumos kispap személyét derítették fel "Sándor" fn.ü. jelzései alapján." - értékeli Barát Tibor r. alezredes 1970-ben.
Alapos munkát végez az ügynök a katolikus egyház vezetőinek egyházpolitikai szempontok szerinti csoportosításával is (a., kifejezetten a rendszer hívei, b., politikailag lojálisok, c.,mérsékelten jobboldaliak, d., jobboldaliak.), a püspöki kar egyes tagjairól külön is részletes beszámolót készít. "A jelentés operatív értékkel bír, mivel egyházpolitikai nézetekről, a papok politikai állásfoglalásáról és a püspökökről kialakított nézetekről jelent." - értékeli kapcsolattartó tisztje.
(Nagyobb méretben itt.)
Feldolgozza a női szerzetesrendeket; tájékoztat az új gazdasági mechanizmusról kialakult egyházi véleményekről; egyik jelentésének címe: "A papi emigráció ellenséges tevékenysége és egyházpolitikai értékelése." Tán egyéni életútja kritikus kérdéséből is adódóan feltűnően érdeklik az egyházi személyek "nőügyei", ezekről pletykaszinten is visszatérően jelent a hatóságnak, akárcsak arról, hogy az apostoli kormányzónak fia van a Festetich hercegi családból...
(Nagyobb méretben itt.)
Dr. Ilkei Csaba
tudományos kutató
(Kuruc.info)
(Az ügyre nemsokára visszatérünk – a szerk.)
Kapcsolódó:
- A behálózott első szabadon választott magyar országgyűlés
- Újabb jelentések Kiszely István besúgó magyar- és egyházellenes tevékenységéről