Az MSZP-SZDSZ kormányzása lassan mindenütt véget ér - kivéve a Magyar Újságírók Országos Szövetségét.

Itt a bolsevik-liberális kövületet az elnökségben leginkább az Eötvös Pál (MSZP) - Ráday Mihály (SZDSZ) kettős képviseli, mögöttük és tőlük kissé balra a Bernáth László (MSZMP) - Hardy Mihály (KGB) párossal. Nem akarnak csomagolni, rongyrázó módon elfoglalták új székházukat a VI. kerület Vörösmarty utca 47/A alatt, amelynek avató szeánszán a látványosan elhízott és fokozottan beszédhibás Friderikusz Alexandra Sarolta volt a díszvendég, nyafogásához több tízen tapsoltak. A hatezres tagság pedig birkanyájként követi az átmentett múlt megjelenítőit. Tudomásul veszi az elnökségnek azt az arcátlan gyakorlatát is, hogy minden évben, - szégyenszemre nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmával - kitünteti a legalávalóbb besúgói érdemekkel rendelkező volt állambiztonsági hálózati személyeket, akiknek újságírói érdemeik nincsenek, de másoknak, kollégáiknak sok kárt okoztak a kádári titkosszolgálatok soraiban.

2009. 11. 09-én "A Kuruc.info bőröndjeivel példálózik egy MSZMP-s MÚOSZ-firkász - bemutatjuk néhány kollégáját, akiknek igencsak illene már csomagolni, amíg lehet" címmel már foglalkoztunk az "Aranytoll Bizottság" tevékenységével, amely évente életműdíjra terjeszti fel a szövetség tagjai között megbúvó sunyi besúgókat az áporodott szagú elnökség elé. (Sunyi mind, mert soha semmit nem ismertek be, soha senkitől, az áldozatoktól sem kértek bocsánatot.) A kitüntetettek sorában találtuk - többek között - a következő díszpéldányokat: Róbert (Róth) László szigorúan titkos állományú (szt) tiszt, a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnökség III/I csoportfőnökségének (hírszerzés) K-232-es számú főoperatív beosztottja őrnagyi rangban, korábban közönséges pitiáner hálózati besúgó; Békés Sándor szt-tiszt, a III/III-as csoportfőnökség AC-25-ös számú főoperatív őrnagya; Vad Dezső, "Zsuzsa" fedőnevű III/II-es kémelhárító; Heltai András, "Herceg" fedőnevű titkos megbízott; Borenich Péter, "Bodrogi" fedőnevű informátor; Hámori (Chajet) Tibor, "Hubai"/"Harangozó"/"Tibor" fedőnevű titkos munkatárs; Petrovits László, "Tolnay" fedőnevű titkos megbízott; Kálmán (Kulmann) Sándor, "Svéd" fedőnevű titkos megbízott; Szepesi György, "Galambos" fedőnevű informátor és még sokan mások. A MÚOSZ elnöksége - melybe beválasztották többek között Burget Lajos, "Bodrogközi" tmb.-t, Cserhalmi Imre kipróbált hálózati személyt, "T" (titkos találkozási) lakásgazdát is - alapítványt nevezett el Németh Gyuláról, aki "Bödői" fedőnéven volt titkos megbízott előbb a III/III-4-a osztályon, majd a III/III-5 osztályon. (A sort innen folytatjuk legközelebb.)

Idén februárban Hódmezővásárhely megyei jogú város honlapján (www.hodmezovasarhely.hu) nyilvánosságra hozott egy tanulmányt az állambiztonsági szolgálatok helyi működéséről, így azokról a hálózati személyekről is, akik a városban születtek, vagy ott laktak, tanultak, dolgoztak, életútjuk, pályájuk onnan indult, s, noha elszármaztak, polgári, illetve hálózati tevékenységük révén köthetők a városhoz.



Hálózati személyek a hódmezővásárhelyi listán

A jól dokumentált és nagy visszhangot kiváltott tanulmányban meglepő nevekkel találkozhatunk, így például: Gyulai Endre rk. püspök, Szeged-Csanád egyházmegye: "Bogár Zoltán" titkos megbízott; Dr. Papp Lehel György volt országgyűlési képviselő, MDF, 1990-1994, az Interparlamentáris Unió magyar elnöke: "Fodor Attila" tmb.; Kristó Nagy István kritikus, irodalomtörténész, művészettörténész, műfordító: "Juhász Lajos" ; Polner Zoltán újságíró, költő, néprajzkutató, Csongrád megyei Hírlap: "Diós János"; Németh Ferenc Béla újságíró, Csongrád megyei Hírlap: "Csongrádi" informátor; Moldvay Győző író, pedagógus: "Szabó Gáspár"/"Boldog István" tmb.; Pintér József Péter újságíró: "Bácskai Zoltán" tmb.; Kalmár László György: "Kertész György" tmb.; Temesi Károly: "Ungváry István" tmb.; Daniss Győző újságíró, szerkesztő: "Kovács Zoltán" informátor.



Daniss Győző a listán

Álljunk meg az utóbbi ismerős névnél. Daniss Győző (1938. okt. 5, Szentes, Padur Teréz) rendező, dramaturg, tanár, újságíró pályáját a Békés megyei Népújságnál kezdte, majd az Élet és Tudomány rovatvezetője. 1987 és 2002 között a Népszabadság munkatársa, rovatvezető-helyettes, lapszerkesztő, végül főmunkatárs. Nyugdíjba vonulása után 2005-től a National Geographic-nál dolgozik, jelenleg pedig az izraeli érdekeltségű Sanoma Médiaakadémián oktatja a leendő liberális újságírókat. Mindeddig mély hallgatás övezte állambiztonsági múltját, mely 1959. augusztus 6-án kezdődött, amikor hazafias alapon beszervezte Bóka István rendőr főhadnagy a BM. Csongrád megyei Rendőr-főkapitánysága Politikai Nyomozó Osztályának besúgóhálózatába informátorként "Kovács Zoltán" fedőnéven. Általában az értelmiségről, s az egyetemi ifjúság ellenséges megnyilvánulásairól kellett jelentenie. 1980-ban az egyházi elhárítás területére irányították át. Ott is meg voltak elégedve vele.



„A Népszabadság intézménye”
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 2010. március 12-én, a Magyar Sajtó Napja alkalmából Aranytollal jutalmazta Daniss Győző életművét. Állambiztonsági érdemeit nem említették nyilvánosan, a szakmai laudáció legszebb mondata az volt, hogy "...a Népszabadságnál valóságos intézménnyé vált". No mármost, a kitüntetés időzítésének két lehetséges esete van. Vagy nem olvasnak újságot a MÚOSZ vezetői, élükön Eötvös Pál elnökkel, a Népszabadság volt főszerkesztőjével, s azért jutalmazzák az intézményesült Danisst, vagy épp hogy olvassák, de azért is kitüntetik a megbízható kommunista állambiztonsági szakembert múlhatatlan érdemei okán. Mindkettő a tagság és a közvélemény arcul csapása 2010-ben az átvilágítható, tiszta közélet és a szakma morális, etikus oltárán. Ám a birkanyáj hallgat.

Az előbbi gyakorlat alapján vannak tippjeink az Aranytoll várományosait illetően a jövőre nézve. Néhány biztosnak látszó befutó:



Vankó Magdolna
- Vankó Magdolna (1963. április 14., Budapest, Békés Magdolna), aki a napokban puccsszerűen foglalta el a Hírturmix internetes portál főszerkesztői székét az MSZP nagy örömére.
Az egykori nyomdai fényszedő ezen kívül ma a Nők Lapja Cafe szakértője, fitness személyi edző. 1994-98 között az MSZP parlamenti képviselője volt, a párt hívő tagozatának vezetője. Legalább két titkos frakcióhatározatról híresült el a T. Házban a pikáns felhanggal terjesztett pletyka szerint. Az egyik: a hívő tagozat vezetőjeként nem jelenhet meg az üléseken combközépig érő, átlátszó fehér és citromsárga bő miniszoknyában. A másik: nem mehet be a házelnök Gál Zoltánhoz az előbbi öltözetben, tűsarkú cipőben és nem ülhet magas székre előbb keresztbe tett, majd széttárt lábakkal Sharon Stone-pozícióban, mert ez olyan felfokozott, ám hivatalból nem kívánatos állapotba hozza szegény Zolit, hogy három napig nem tudja ellátni házelnöki teendőit.
Ennél azonban valamivel komolyabban kell értékelnünk Vankó állambiztonsági teljesítményét. 1983. március 21-én szervezte be Gábor Tamás rendőr százados a Pest megyei Rendőr-főkapitányság III/III osztályának besúgó hálózatába hazafias alapon "László Péter" fedőnéven az ifjúsági elhárítás területére. 1985-ben átvette a Nógrád megyei állambiztonsági osztály, ahonnan 1987-ben került a BM III/III-1-a osztályához a római katolikus egyház elleni elhárításhoz, ez utóbbitól a kellő tapasztalatok birtokában egyenes út vezetett 1990 után a párt hívő tagozatának megszervezéséhez. Ma egy igazi tökös, botoxos internetes portált vár tőle Lendvai Ildikó.


A Hírturmix "impresszuma"




Dalia László
- Dalia László (1956. január 16., Poroszló, Tóth Ilona) a MIX Online szerkesztő-bizottságának elnöke.

Tehetségtelen marxistaként sikerrel tette tönkre a "Budapest 7 nap" című dögunalmas fővárosi faliújságot, s miközben a MÚOSZ Budapest szakosztályát meggrundolva pedálozta magát az Aranytoll közeli helyzetbe, bekéredzkedett az eladhatatlan MIX Magazin gyér látogatottságú internetes változatához Regős Istvánhoz ("Regősz Piszti befélek a szaját médiacoportomtól...").


Regős István

Regős, akit Horn Gyula utolsó csatlósaként alig lehetett kihúzni annak elvtársi ülepéből, 1984-ben az űzött majmok fürgeségével volt kénytelen elhúzni a Magyar Televízióból, mert egyébként Dr. Kornidesz Mihály elnök fegyelmivel bocsátotta volna el munkaköri kötelességének, az intézmény szervezeti, gyártási, pénzügyi és egyéb rendelkezéseinek vétkes megszegése miatt, ahogy ezt a fegyelmi vizsgálat megállapította.





Nos, a Regős médiacsoport két oszlopos tagjának: Dalia Lászlónak és Berzeviczy Zsoltnak van egy közös vonása: mindketten állambiztonsági besúgók voltak. (Már 2005-ben szerepeltek egy volt állambiztonsági főtiszt, "Szakértő" listáján a világhálón, lsd. az Angelfire névsorát a www.utolag.com oldalán.) Dalia titkos megbízott 1982. szeptember 28-tól "Vitéz László" fedőnéven teljesített szolgálatot kulturális területen, Berzeviczy tmb. pedig 1985. október 29-től "Balázs Gábor" fedőnéven az ifjúsági elhárítás vonalán. Megbízható osztályharcosként mindketten joggal tarthatnak számot a MÚOSZ elnökségének jövő évi elismerésére, Regősz Piszti biztosan javasolni fogja őket.



Érczfalvi András
- Kitüntetést érdemel Érczfalvi András (1965. május 8., Budapest, Kiss Farkas Györgyi), a Magyar Rádió műsorvezető szerkesztője is, volt szigorúan titkos állományú rendőr zászlós, "K-927" fedőszámú III/I-es hírszerző, akit a csoportfőnökség 10. osztályáról azért bocsátottak el 1989. június 30-i hatállyal, mert "... tulajdon elleni szabálysértéssel lopást követett el és a kihallgatás során súlyos dekonspirációt okozott, amelynek következtében a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált". Szabó Dániel r. alezredes, alosztályvezető, BM. III/I-10. osztály, 1989. június 19."

Érczfalvinak, mint "ideológiailag szilárd, marxista alapokon álló, erkölcsileg feddhetetlen fiatalembernek" (jellemzéséből 1987. április 13-án) az volt a feladata az ún. 8-as vonal speciális állományában, hogy az ELTE Tanárképző Karának magyar-népművelés szakos hallgatójaként és kari KISZ-vezetőként a hírszerzésre alkalmasnak látszó és annak feladatait vállaló hallgatókról tájékoztassa a neki ösztöndíjat adó csoportfőnökség illetékeseit. Nem tanárként, s nem is rádiósként képzelte el jövőjét. Távlati terveiről saját kezével írt abban a levelében, melyet 1987. március 26-án küldött Kamara János belügyminiszternek: "Az állambiztonsági munka iránt kedvet érzek, a főiskola befejezése után szeretnék a Belügyminisztérium hivatásos állományába felvételt nyerni." Javasoljuk Érczfalvi András pomázi lakos soron kívüli rehabilitálását, kitüntetését, majd átengedését a Pintér Sándor vezetése alatt szerveződő Belügyminisztérium állományába. Soha sem késő önmagunk megvalósítása és álmaink beteljesítése.

Kuruc.info

Kapcsolódó: A Kuruc.info bőröndjeivel példálózik egy MSZMP-s MÚOSZ-firkász