A karácsonyi meghiúsult repülőgép-merényletet vizsgáló jelentés a titkosszolgálatokat és a terrorelhárítást tette felelőssé a nemzetbiztonsági szempontból fontos információk rendszerezésének, elemzésének és megfelelő körben történő terjesztésének elmaradásáért.

A dokumentum nyilvános változata utal rá, hogy a titkosszolgálatok túl nagy bürokráciája is hozzájárult ahhoz, hogy az adatbázisban szereplő terrorista feljuthatott a Northwest Airlines detroiti járatára. Barack Obama ígéretet tett az adatelemzés és a szolgálatok közötti kommunikáció hatékonyabbá tételére. Jennifer Sims biztonságpolitikai szakértő, Bob Gallucci külpolitikai elemző és Eugene Robinson, a The Washington Post publicistája arra figyelmeztetnek, hogy ez reménytelen vállalkozásnak tűnik.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a merényletre készülő terroristákat elsősorban a titkosszolgálatok szűrhetik ki. A detroiti meghiúsult merénylet kapcsán készített jelentés kapcsán Barack Obama is azt mondta, hogy a titkosszolgálatok hibáztak: „elmulasztották összekötni a pontokat". A terrorelhárítás adatbázisában ugyanis szerepelt Umar Faruk Adbulmutallab neve, így elvileg lehetőség lett volna kiszűrésére (csakúgy, mint annak idején a 2001. szeptember 11-i terrortámadások elkövetőinek kiemelésére).

A jelentés a CIA-t és a Nemzeti Terror-elhárítási Központot (NCTC) tette felelőssé a nemzetbiztonsági szempontból fontos információk rendszerezésének, elemzésének és megfelelő körben történő terjesztésének elmaradásáért. A dokumentum nyilvános változata utal rá, hogy a titkosszolgálatok túl nagy bürokráciája is hozzájárult a hibához. Hiába történt meg a terrorelhárítás átfogó reformja a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, a különböző ügynökségek együttműködése és kommunikációja még mindig akadozik. A terrorelhárítás és a hírszerzés több ezer ügynököt alkalmazó egységei gyakran párhuzamos munkát végeznek, ám az információkat nem osztják meg egymással.

Az amerikai elnök a dokumentum nyilvánosságra hozatalakor kezdeményezte a biztonsági előírások áttekintését és a titkosszolgálati információk alaposabb elemzését, szélesebb körben történő terjesztését és a nehézkesen működő terrorelhárítási bürokrácia egyszerűsítését. A cél a gyorsabb adatanalízis és információáramlás.

Szakértők szerint azonban kétséges, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá lehet-e tenni a titkosszolgálati adatok kiértékelését. Jennifer Sims biztonságpolitikai szakértő és Bob Gallucci külpolitikai elemző, a Clinton-kormány egykori államtitkára arra figyelmeztet, hogy a terrorelhárítási egységek közötti kommunikáció során szükségszerűen elvesznek információk. Minél több adatot cserélnek ki a szolgálatok, annál lassabbá válik az elemzés, és nő a valószínűsége, hogy az igazán fontos adatok elsikkadnak. Ezért elsősorban nem „a pontok összekötése" lenne a fontos, hanem az igazán lényeges információk kiszűrése és gyors terjesztése.

„A pontok összekötése meglehetősen rossz metafora, ráadásul irreális várakozásokat teremt" - figyelmeztet Eugene Robinson, a The Washington Post kolumnistája. Két pont összekötése meglehetősen egyszerű feladat, a terrorelhárítási információk kiértékelése viszont rendkívül bonyolult. Robinson emlékeztet rá, hogy a detroiti merényletkísérlet elkövetőjéről pusztán egyetlen nevesített információval rendelkeztek a titkosszolgálatok. A Nemzeti Terror elhárítási Központ feljegyezte, hogy apja tavaly novemberben a nigériai amerikai nagykövetségen jelentette, hogy gyanúja szerint fia terroristákkal került kapcsolatba. Abdulmutallab terveivel kapcsolatban pedig semmilyen konkrét adat nem állt rendelkezésre. Az Nemzeti Biztonsági Hivatal (NSA) tavaly nyáron az al-Kaida tagjainak Jemenben lehallgatott beszélgetéséből arról értesült, hogy a csoport támadást tervez, és a végrehajtó nigériai lesz. De hogy pontosan milyen támadást és mikor, arról nem esett szó. A rendelkezésre álló adatokból tehát aligha lehetett volna előre kitalálni, hogy mire készül Abdulmutallab - már csak azért sem, mert a két homályos, és nem összekapcsolható információ egy 550 ezer bejegyzést tartalmazó adatbázis része.

Mindez azonban korántsem jelenti, hogy nem lehetett volna a gépre szállás előtt kiszűrni a terroristát - teszi gyorsan hozzá Robinson. A repülőtéri biztonságiaknak gyanút kellene fogniuk, amikor a nigériai férfi Lagosból Detroitba indul egyetlen kézipoggyásszal. Arról nem is beszélve, hogy a Abdulmutallab készpénzzel fizetett a jegyéért, hogy elkerülje nevének összevetését a gyanús egyének listájával.

(Glóbusz)