Csótány, fekália, verekedések: mi lett a Fészekrakó programból?
A régi lakók közül sokan költöznének el az újak miatt, ám az ingatlanokra nincs vevő.

Az utóbbi években tömegesen költöztek Miskolc avasi lakótelepére családok a Fészekrakó program keretében. A régóta ott lakók szerint a beköltözések után egyre inkább szaporodni kezdtek az utcai rablások, a közbiztonság látványosan romlott. A helyzet végül odáig fajult, hogy a lakótelepen élők naplemente után már alig mertek kilépni az utcára. A régi lakók szerint a kialakult helyzetért a vidékről tömegesen betelepülő családok okolhatók. A lakótelepre nagy számban beköltöző romák (Kuruc.info: ha valakinek bármi kétsége lett volna… ráadásul ez az alaptalan (!) cigányellenes hangulatkeltéssel, rászízmussal igazán nem vádolható ATV cikke.) viselkedése miatt az önkormányzat kénytelen volt egy őrző-védő céget is felfogadni, hogy rend legyen a környéken. A Roma Polgárjogi Alapítvány idén februárban a városba küldte válságkezelő csoportját. A szakemberek akkor úgy látták, csupán hangulatkeltésről van szó, a bűnesetek száma ugyanis nem ugrott meg jelentősen Miskolcon. Horváth Aladár, az alapítvány vezetője pedig egyenesen a béke szigetének nevezte az avasi városrészt.

15-20 ember egy lakásban

Ám a közbiztonság romlása csak az egyik gond. Az ötven négyzetméteres lakásokban, nemritkán 15-20-an élő családok más módokon is megkeserítik a régi lakók életét. Bűz, piszok, ürülék, szemét, rothadó étel: van olyan lépcsőháza a telepnek, ahol a lakók nap, mint nap ezekkel találják szembe magukat. Megoldást senki nem tud, problémáikkal a sajtóhoz fordultak. És ha ez még nem lenne elég, maga a Fészekrakó-program is egy kiterjedt csalási üggyé duzzadt egy év alatt, aminek jelenleg már 34 gyanúsítottja van. Köztük egy ügyvéd is.

A Miskolci Városi Televízió segítségét kérték az avasi lakótelep egyik házának lakói. Végső elkeseredésükben már csak a nyilvánosság erejében bíznak, mivel akárkihez fordulnak, a felelősséget mindenki hárítja, a megoldást pedig senki sem tudja. Miskolc Avas városrésze egyébként egy vulkáni eredetű dombról kapta a nevét. Itt található a város legnagyobb lakótelepe, ahol a város népességének nagyjából negyede él.

Borzalmas szagok, kidobált alsóneműk

A Felsőruzsin körút egyik háztömbjéhez kivonuló televíziós stábot borzalmas állapotok fogadták a helyszínen. Bűz, kosz, leszaggatott vezetékek, ételmaradékok, csótányok, szétkent ürülék a falon (Kuruc.info: cigányaink előszeretettel csinálnak ilyet – lásd EZT és az onnan induló hivatkozásokat), patkányok. A házban szinte mindennapos a hangoskodás, és gyakran torkollanak verekedésbe a viták. Világítás a lépcsőházban nincs, mert vagy ellopták, vagy szétverték a lámpákat. A tetőtéri kis tárolót szemétlerakónak használja valaki, de a földön találhatunk odadobott, használt alsóneműt is, a látványt pedig a riporter elmondása szerint borzalmas szagok kísérik.

Az egyik idősebb lakó elmondta, segély-és családi pótlék osztáskor különösen veszélyes az élet a házban, szabályosan félni kell. Három éve akkora verekedés volt, hogy szinte az összes emeleten betörtek a lépcsőházi ajtók üvegei, amik azóta sem lettek kicserélve. A férfi felesége nagyjából 10-15 döglött csótányt söpör össze naponta az ajtajuk elől. Egy másik lakó azt meséli, édesanyjának az éves elszámoló villanyszámláján 30 ezer forintos plusz jelent meg. Mivel sejtették, hogy az ő fogyasztása nem generált volna ennyi többlet költséget, arra kezdtek gyanakodni, hogy valamelyik lakó lopja az áramukat. Sejtésük be is igazolódott, a nagyszobában lévő szekrénysor mögötti konnektorból csenték a szomszédok az áramot. A tettesek elismerték, hogy ők voltak, és először részletfizetést kértek, de az összeget nem fizették ki a mai napig sem, így az asszony feljelentette őket a rendőrségen. Bár, mint mondja, nagyon jól tudja, hogy attól a pénztől elbúcsúzhat.

„Nincs kedvem hazajönni”

„Van egy tulajdonom, ami ebben a házban semmit nem ér”, panaszkodik egy másik lakó. Ha valaki idejön megnézni egy eladó lakást, akkor már a lépcsőház kapujából visszafordul, és a nyolcadik emeleti, egyébként szép állapotban levő, rendben tartott lakásomig már el sem jut. Elriasztja az, amit a lépcsőházban lát. Arra a kérdésre, milyen érzés itt lakni, az asszony azt feleli „nincs kedvem hazajönni, bejönni a házba. Hát ilyen itt lakni”.

A lakók azt mondják, hiába fordultak eddig akárkihez, segítséget nem kaptak. A rendőrség részéről nyilatkozó parancsnok-helyettes szerint az, hogy a lépcsőház milyen állapotban van, az nem az ő hatáskörük. Ők a csendháborításos esetekben, vagy a szándékos rongálás esetén tudnak eljárni. Bistei Attila, a körzet MSZP-s önkormányzati képviselője pedig azt mondta, az önkormányzatnak nincsen rá joga, hogy beleszóljon egy társasház lakóinak életébe. A problémákkal ők is tisztában vannak, de azt szeretnék, ha a szocializálódás belülről, a lakók között menne végbe. Azt azért még hozzátette, hogy ő maga is itt nőtt fel, és nem tudja az okát, hogyan fajulhatott idáig a helyzet.

Nem fizetnek, nincs karbantartás

A városi televízió felkereste a társasház közös képviseletét ellátó céget is, aki közleményében a következőket írta: a tízemeletes házban a lakások 53 százaléka önkormányzati tulajdonban van. Ezeket a cég bérlakásként hasznosítja, az önkormányzat, mint tulajdonos, ezek után a lakások után minden hónapban, késedelem és hiány nélkül kifizeti a közös költséget. A maradék 47 százalék, tehát a magántulajdonosok nem fizetnek, ezzel több, mint kétmilliós hátralékot halmozva fel. Jelenleg a társasház folyószámláján nagyjából 80 ezer forint van, ám a ki nem fizetett számlák több mint félmillióra rúgnak. Karbantartásra tehát emiatt nincs pénz. Ha a lakók kifizetnék az elmaradt közös költséget, akkor el lehetne kezdeni a felújítást.

A „Fészekrakó-ügyben” még az év elején rendeltek el nyomozást, miután hónapokkal korábban Káli Sándor, Miskolci polgármestere jelezte, valami nincs rendben a program körül. A polgármester az ügyészséghez fordult, kérve, hogy történjen valami az aggasztóvá váló jelenség megszüntetése érdekében. Az önkormányzatnál összevetették azoknak a listáját, akik a program keretében támogatáshoz jutottak, azokéval, akik rendszeres szociális segélyben, ellátásban részesültek az utóbbi időszakban. Ők ugyanis nem vehetnének részt a Fészekrakó programban, mivel ehhez állással, jövedelemmel és a vásárláshoz szükséges önrésszel is rendelkezni kell. A program egyik feltétele, hogy a kedvezményezett személy dolgozzon. Ha viszont van állása, akkor nem részesülhet szociális segélyben.

Össznépi csalás

A Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyei bíróság idén nyáron helyezett előzetes letartóztatásba egy férfit és egy nőt, egy ember ellen pedig körözést adott ki az üggyel összefüggésben. A napokban pedig kiderült, egy miskolci ügyvéd is gyanúsítottá vált az ügyben. Vele együtt már összesen 34 főre emelkedett a csalással és magánokirat-hamisítással gyanúsítottak száma.

Amennyiben a nyomozás törvénysértést állapít meg és a bíróság ítéletben mondja ki a bűnösséget, a jogosulatlanul felvett összeget vissza kell fizetni. A Fészekrakó programban használt lakásnál 12 milliót, újnál pedig akár 15 millió forintot is igénybe vehetett a kedvezményezett. Aki csalt az igénylésnél, kétmilliós összegig három, e fölött pedig öt év börtönre is számíthat. A lakásvásárlási szerződés semmisnek mondásával pedig minden további nélkül kilakoltathatják a csalással lakáshoz jutottakat.

Lapunk szerette volna megkérdezni a polgármestert, szerinte mi jelenthetné a megoldást a méltatlan körülmények közé került lakók számára, de Káli Sándor elérhetetlennek bizonyult.

ATV / Prókai Eszter