Portálunk egyik korábbi felajánlásával példálózik egy bizonyos Bernáth László, a MÚOSZ elnökségének tagja a "Magyar" Újságírók Országos Szövetségének hírportálján, elrettentő példaként említve írásunkat. Alább olvasható a förmedvény (eredeti formájában), alatta pedig bemutatjuk, nagyjából kikből is áll az előbb említett szervezet.
Csak hogy eldönthesse az olvasó, van-e célcsoportja bőrönd programunknak.



Megesett már, hogy a gazdanép megelégelte a pofátlanságot

Lehet-e politikamentes a MÚOSZ?

2009. szeptember 28. hétfő, 14:28

Meg vagyok győződve arról, hogy az újságírásban nincsenek semlegesnek mondható szakmai ügyek. Sem Magyarországon, sem sehol máshol a világon - állítja Bernáth László. A MÚOSZ elnökségének tagja a vita szándékával adja közre gondolatait a címben feltett kérdésről: lehet-e politikamentes a MÚOSZ?

Vita bontakozott ki - nem először - az Elnökség ülésén arról, hogy a jövőre készülve, ne foglalkozzon a MÚOSZ csak szakmai kérdésekkel. (Hasonló véleménnyel a tagság körében is gyakran lehet találkozni.)

Ha valaki úgy fogalmaz, hogy a MÚOSZ tartsa magát távol a politikai pártoktól, ezzel a nézettel nehéz vitatkozni. Az igazi kérdés azonban az: lehet-e úgy szakmainak mondható kérdésekkel foglalkozni, hogy azok ne érintenének közvetlenül politikai ügyeket is? Én meg vagyok győződve arról, hogy az újságírásban nincsenek semlegesnek mondható szakmai ügyek. Sem Magyarországon, sem sehol máshol a világon.

Vegyünk egy viszonylag közeli példát. A Kurucinfo az SZDSZ és zsidópártinak nevezett holdudvara számára bőröndöket ajánlott fel a menekülésre, s aki két bőröndöt vesz, az kap ajándékba egy Zyklon B gázpalackot. (Ha valaki nem tudná: ilyen gázzal öltek a nácik a koncentrációs táborokban.)

Na most, ha a MÚOSZ etikai bizottsága állást foglal - sajnos túl sokszor, szinte naponta lenne szükség ilyen állásfoglalásra -, akkor ez szakmai vagy politikai kérdés? Hiszen a mai Magyarországon mindenkinek alkotmányos joga van a véleményét közzétenni. Éppen az SZDSZ védelmezte, kissé időtlenül ezt a fajta sajtószabadságot. Vagy fogjuk fel, mint sima fasiszta uszítást, ami ellen - ugyancsak alkotmányos előírások nyomán is -, mindenkinek kötelessége fellépni?

De ne legyünk ennyire naphoz kötöttek. A köztelevízió elnökének megválasztása illetve annak hiánya szakmai, vagy politikai kérdés? A médiatörvény módosítása szakmai vagy politikai kérdés? Az, hogy egy kereskedelmi csatorna sportadása a győzelem után rögtön megszólaltatta az ellenzéki párt vezetőjét: ez szakmai vagy politikai kérdés? Amikor egy állami rádió, a gyanús körülmények között hozzá került, a miniszterelnököt lejárató hangfelvételt, a forrás ellenőrzése nélkül közzéteszi - noha ez szakmai kötelessége lett volna -, amit elmulasztva az elmúlt időszak legnagyobb politikai botrányát okozta? Ha egy bulvárújság, a tárgyilagosság látszatára sem ügyelve tesz közzé politikusokról személyi híreket, akkor ez szakmai vagy politikai kérdés? Ha a MÚOSZ ezekben a kérdésekben állást foglal, akkor politizál vagy csupán szakmai kérdésekkel foglalkozik?

Valójában világnézeti kérdésekről van szó, ritkábban jogi, sőt büntetőjogi ügyekről. S ha valakinek gyanús a „világnézet" szó - mert természetesen ennek is van politikai felhangja -, akkor helyettesítsük azzal, hogy: világszemlélet. Mert csak önáltató szerkesztők - és értelmiségiek -, hiszik azt, hogy lehet világszemlélet nélkül, illetve „semleges", „objektív" szemlélettel élni. Azt, hogy mit tart jónak, követendőnek, hasznosnak az egyén, a kisebb vagy nagyobb közösség, illetve mit rossznak, azt kevesek tudatosan végiggondolják, sokan ösztönösen vélekednek így vagy úgy. Üresség a világ felfogásában, érzékelésében és értelmezésében, legfeljebb az értelmi fogyatékosok körében létezhet, bár ott sem mindig.

Aki azt mondja, hogy foglalkozzunk csak szűken vett szakmai kérdésekkel, valójában azt kívánja, hogy újságíróknak, szerkesztőknek (tulajdonosoknak), ne legyen határozott képük a világról. Bár sokan nyugtatgatják magukat, sőt büszkélkednek is azzal, hogy ők nem foglalnak állást egyik oldalon sem. Valójában ez olyan mintha egy jobb, vagy balkezes azt mondaná: neki mindegy hogy melyik kezével fog meg egy tárgyat, miközben tudja, hogy melyik a „jó keze". Nem érdemes ezt titkolni. Sem az egyénnek, sem a MÚOSZ-nak. Mások - egyébként érthetően - úgyis a döntései alapján megítélik, hogy politikai karakterét, világszemléletét tekintve milyen szervezetnek tartják a Szövetséget. Ez ellen nem kellene hadakozni. Vállalni kell, amit vállalni érdemes. Úgy, ismétlem, hogy az újságírótársadalom és a társadalmi környezet számára is világos legyen: értékek iránti elkötelezettségünk pártos apológiáktól mentes.

Bálint Györgyre kellene - ebben és sok más kérdésben is - figyelni, aki így írt a fiatal értelmiségiekhez címzett publicisztikájában: „…legyetek igazságosak, ne mérjetek egyenlő mértékkel."

Bernáth László

Mint említettük, a fenti szöveg a "Magyar" Újságírók Országos Szövetségének hírportálján, az eMASA hírlevelében jelent meg, s megkapta a szövetség valamennyi újságíró tagja.

Szerzője: Bernáth László, az Esti Hírlap egykori MSZMP-titkára, a MÚOSZ elnökségének tagja.



Bernáth

Még mindig ott tart, hogy nincs pártatlan, független újságírás, csak elkötelezett, világnézeti, amit bátran vállalni kell. Felemlegeti a Kuruc.info csomagolásra ajánlott bőröndjeit is, mint elrettentően etikátlan, rasszista üzenetet.

A MÚOSZ elnökségének nyílt bolsevik-liberális hovatartozása nem változott az utóbbi 19 esztendőben. Egykori pártfunkcionáriusok, volt besúgók gyülekezőhelye, akik egymást tüntetik ki. Nézzünk néhány példát. 

Róbert Róth
A MÚOSZ elnöke még a rendszerváltás idején is az a Róbert (Róth) László külpolitikai újságíró, aki a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnökség III/I-es csoportfőnökségének (hírszerzés) K-232-es számú szigorúan titkos állományú főoperatív beosztottja volt őrnagyi rangban. Előtte kipróbált hálózati besúgó. 1990 tavaszán az MSZMP országgyűlési képviselő jelöltje a főváros VIII. kerületében. Életművéért Aranytollat kapott a MÚOSZ elnökségétől 1998-ban, 2004-ben Táncsics Mihály díjat, aztán Pulitzer díjat. 

Eötvös
A MÚOSZ jelenlegi elnöke az a Népszabadságtól botrányos hazudozás miatt távozni kényszerült Eötvös Pál, aki barátjával, Zeley Lászlóval manipulálta a Teller Edével nyilvánosan folytatott levelezést. Dr. Zeley a Magyar Rádióban 1969-2001-ig dolgozott vezető beosztásokban (műsorigazgató, ágazati főszerkesztő, adófőszerkesztő-helyettes, vezető szerkesztő, stb.), a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége III/III csoportfőnökségének 4-es osztályán, illetve a III/II (kémelhárítás) csoportfőnökségén volt a D-55-ös, majd az E-13-as fedőszámú SZT-őrnagy, aki állambiztonsági tevékenységét csak 1990. június 30-án fejezte be, amikor a szolgálati nyugdíjra való jogosultságát megszerezte, az erre vonatkozó parancsot Horváth Balázs (MDF) belügyminiszter írta alá. 

Hardy
A MÚOSZ elnökségének tagja a moszkovita Hardy Mihály, aki ugyan életében egyetlen értelmes sort nem írt le, de havonta milliókat keres globális áruházláncok (Tesco) hangosbemondójaként, a MALÉV szóvivőjeként. 

Elnökségi tagnak fúrta be magát a volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a műemlékvédelem háttérüzleteiből meggazdagodott Ráday Mihály operatőr, aki magyargyűlöletén kívül (Petri, Spiró és Esterházy kebelbarátja) arról híresült el, hogy kitüntetéseket gyűjt, minden elérhető elismerést kijárt magának az elmúlt két évtizedben. 



Ráday



Árpási
Árpási Zoltán elnökségi tag, a Somogyi Hírlap jelenlegi és a Békés Megyei Népújság korábbi főszerkesztője politikai karrierjének gyümölcsét élvezi: a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára volt, dolgozott a KISZ Központi Bizottságában és az MSZMP Pest Megyei Bizottságában is, s elvégezte az MSZMP KB Politikai Főiskoláját. 

Burget Lajos, a „Bodrogközi” fedőnevű titkos megbízott 28 éven át harcolt az úgymond belső reakcióhoz tartozó kollégái ellen úgy, hogy tagja volt a MÚOSZ elnökségének. 

Cserhalmi
Cserhalmi Imre, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának címzetes főiskolai tanára, az életműveket elbíráló Aranytoll Bizottság és a Választmány tagja, a Népszabadság volt munkatársa már 1959-ben az „Újságíró” fedőnevű „T” (titkos találkozó) lakás gazdája a XIII. kerületi Pannónia utca 42-ben. De már korábban is kipróbált hálózati személy, 1956 októberében a XI. kerületi karhatalmi század operatív csoportjának dolgozott. 

Szepesi
A MÚOSZ Aranytoll Bizottságának elnökét, Szepesi Györgyöt még az ÁVH kémelhárítása szervezte be 1950. február 14-én „Galambos” fedőnéven.

Vad Dezső
Örökös tagságot és Aranytollat kapott Vad Dezső, a „Zsuzsa” fedőnevű ügynök, aki 24 évig szolgálta a kémelhárítást, a III/II-őt.

Békés
Életműdíjjal tüntette ki a MÚOSZ elnöksége Békés Sándort, aki az MTV pécsi körzeti stúdiójának vezetője, főszerkesztője volt 1976-1999 között, konspiráltan a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnökségének AC-25-ös számú szigorúan titkos állományú őrnagya, III/III-as főoperatív tiszt. 

Borenich
Aranytollal jutalmazták a rendszerváltás után – többek között – Borenich Pétert, a „Bodrogi” fedőnevű informátort; Hámori Tibort, a „Hubai”, „Harangozó” és „Tibor” fedőnevű titkos munkatársat; Heltai Andrást, a „Herczeg” fedőnevű titkos megbízottat; Kálmán (Kulmann) Sándort, a „Svéd” fedőnevű titkos megbízottat. 

A MÚOSZ elnöksége alapítványt nevezett el Németh Gyuláról, az MTI sportújságírójáról, aki „Bödői” fedőnéven volt titkos megbízott előbb a III/III-4-a osztályon, majd a III/III-5 osztályon. 
És a névsornak még nincs vége. Csak időt adunk a csomagolásra. Küldjük a bőröndöket!
 
Kuruc.info