Katasztrofális vereséget szenvedett a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), valamint nagymértékben átalakult a német pártrendszer a szeptemberi parlamenti választáson – mondta el Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója budapesti előadásában. A kutató kifejtette, hogy a néppártok térvesztésével egyidejűleg a kis pártok felemelkedése figyelhető meg.

Kiss J. László a német pártpolitikai fejlődésről elmondta: 1949–53 között jött létre a demokratikus rendszer, amelyet a második világháború utáni német pártfejlődés első szakaszának nevezett. A szakértő rámutatott: az első szakaszban nem beszélhetünk normális fejlődésről, amit alapvetően meghatározott a weimari szindróma (a demokrácia önmagát demokratikus eszközökkel felszámolja). 1953 után a kis pártok megszűntek, ami az ötszázalékos küszöb bevezetésének köszönhető – tette hozzá. Kiss J. elmondta, hogy két nagy tábor alakult ki (CDU, SPD) és egy kicsi liberális (FDP). A koncentráció odáig vezetett, hogy 1976-ban a két legnagyobb tábor a választók 91 százalékát összesítette – mutatott rá a szakértő. Kiss J. szerint a pártok félig állami funkciót is betöltöttek, a nagy pártok szerepe a demokrácia védelmezése volt.

Az egyesítés alapvető változásokat hozott

„A CSU-tól jobbra és az SPD-től balra nem lehetnek pártok”, ez volt a német politikai élet egyik alapvető axiómája – mutatott rá a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója. 1976–1990 között megkezdődött a politika pluralizálódása a zöldek megjelenésével – tette hozzá. A szakértő szerint az új párt megjelenésével azonban a kétpólusú rendszer nem változott, egyik oldalon a CDU–FDP, a másikon az SPD–zöldek szerepeltek. „1990 után Németországban 25 százalékkal nőtt a választói potenciál, egy államba került egy posztszocialista és egy posztindusztrialista társadalom.” Megjelent az NDK utódpártjának szerepét betöltő PDS, azonban csak 2000 után tudta átlépni az ötszázalékos küszöböt, ami a pártrendszer következő szakaszába léptette Európa gazdasági nagyhatalmát.

A Die Linke átformálta a politikát

Kiss J. elmondta, hogy az elmúlt évek nagyarányú fejlesztései ellenére fennmaradtak az ellentétek a kelet–nyugati tartományok között. A PDS kialakulása szorosan összefügg a kelet–nyugati ellentéttel és különbségekkel – vélte a kutató. Az SPD-től balra lévő politikai erő megerősödésének másik oka a schröderi reformokkal függ össze, amely alapvető baloldali értékeket támadott. 2007-ben alakult ki a Die Linke (Baloldal), sokan úgy látták, hogy regionális szerepet fog játszani, és lassan eltűnik a politikai porondról – tette hozzá. „A korábbi axióma megdőlt, nyitottabb politikai piac alakult ki, és a koalícióalkotási lehetőségek is sokkal színesebbé váltak.”

A mostani voksoláson volt a legalacsonyabb a részvétel (70,8 százalék) a világháború óta. A választás egyik legnagyobb eredménye a nagy néppártok zsugorodása (57 százalékot kapott együttesen a CDU és az SPD), az SPD katasztrofális veresége. Kiss J. rámutatott, hogy az SPD-től balra is kialakult egy erős párt (Die Linke), az ellenzékben két baloldali párt van, ami új kihívásokat hoz a szocdemeknek.

Háttérbe szorult a ’68-as nemzedék

A szakértő kifejtette: lényeges értékváltozás zajlik Németországban, a ’68-as nemzedék nagyrészt háttérbe került. Egy új generáció lépett a színre, a CDU és az SPD választói nagyrészt az idősebb korosztályból kerültek ki – vélte a kutató. Az FDP-t inkább a fiatalok választották, emellett a pártban megjelentek az integrált külföldiek is – mondta Kiss J.

„Jéghegyként olvad az SPD”

A német történelem legrégebbi pártja jéghegyként olvad, ezért kérdéses, hogy nélkülük a demokrácia működőképes-e – tette föl a kérdést a külügyi intézet munkatársa. Kiss J. szerint a leépülést nem az Agenda 2010 váltotta ki, hanem ez egy általános európai tendencia. Ralf Dahrendorf politológus 1983-ban jelentette ki, hogy poszt-szociáldemokrata korban élünk, ez az jelenti, hogy a kereszténydemokrata pártok a korábbi baloldal egyes nézeteit átveszik, valamint a szociáldemokraták követelései megvalósultak – fejtette ki a kutató. Az 1990-es években a szociáldemokrata pártok sikeresek voltak, de Dahrendorf szerint ezeket a sikereket a megváltozott politikának köszönhetik, és nem annak, hogy szociáldemokraták – zárta a szakértő.

(MNO)