1) A pisztoly. A Szovjetunióban legalább 20 millió esetben hatékonynak bizonyult, amikor politikai foglyokat kellett kivégezni. Erről az NKVD tisztjei és keretlegényei sokat tudnának mesélni. Olyannyira jól működő kivégzési mód volt a pisztollyal történő agyonlövés, hogy - a nácik állítólagos gázkamrás kivégzéseivel ellentétben - senki, de senki nem élte túl, így azután nincsenek "szemtanúk" sem, akik elmesélnék, mi is történt mondjuk a Ljubjanka pincéinek sötétjében. Azonban a németek nem találták eléggé hatékonynak a pisztollyal /vagy akár géppisztollyal/ történő kivégzést.

2) A szarin, illetve más idegmérgek hatalmas mennyiségben álltak a németek rendelkezésére a második világháború idején. Egyes becslések szerint legalább 10 tonna harci gáz /jórészt szarin/ volt a Wermacht birtokában. Ezzel a mennyiséggel Európa összes lakosát kiirthatták volna. A szarin például 500-szor olyan mérgező, mint a hidrogéncianid, ami a Zyklon-B hatóanyaga. Ha ezt a szert használták volna a gázkamrákban a nácik, akkor sokkal hatékonyabban és gyorsabban tudták volna az áldozataikat kivégezni. Biztosan nem maradt volna egyetlen túlélő sem. Azonban a németek nem találták elég hatékonynak a szarinnal vagy más mérges gázzal történő kivégzést.

3) Legalább 12, vasúti kocsikat fertőtlenítő alagút volt a Németországban, illetve a Harmadik Birodalom uralma alatt álló területeken a második világháború idején. Ezekben teljes szerelvényeket tetvetlenítettek. Különös módon a "hülye náciknak" nem jutott eszébe, hogy ezekbe a vagonokba pakolják be áldozataikat, bevontassák a szerelvényt egy ilyen alagútba, és rájuk eresszék a hidrogéncianidot. Egészen biztosan nem maradt volna túlélő, aki aztán elmesélje az "élményeit". Ezt a kivégzési módot a németek ugyancsak nem találták eléggé hatékonynak.

4) A németek a második világháború idején olyan fával üzemelő motorokat fejlesztettek ki, melyek kipufogógázainak szén-monoxid tartalma tízszerese volt a benzinmotorok termelte mennyiségnek. Ez a fajta motor olcsó volt, ráadásul fában, az úgynevezett megsemmisítő táborok környékén nem volt hiány. A németek azonban nem találták elég hatékonynak a fatüzelésű motorok kipufogógázaival történő kivégzést sem.

5) A háború alatt Németországban hiány volt petróleumból, ezért aztán egyre inkább benzint /amit szénből állítottak elő, mivel olaj sem volt elegendő/ használtak a "gaz nácik". Sok estben még a tankjaikba is ezt a fajta üzemanyagot töltötték. Amelynek a kipufogógázában valóban magas a szén-monoxid tartalom, úgyhogy emberek legyilkolására sajnos alkalmas. Ámde a benzinmotorokat sem tartották kellőképpen hatékony kivégző eszköznek.

6.) Az emberek tömeges megölésére alkalmas módszer még, hogy kihajszolják a szerencsétleneket egy különösen hideg téli éjszakán a szabadba, természetesen ruha nélkül, mondjuk egy szögesdróttal körülhatárolt hatalmas területre. Reggelre többségük halálra fagyott volna. Borzalmas a fagyhalál, de a gázkamrában elpusztulni is szörnyű, viszont ha a "kegyetlen nácik" szemszögéből nézzük ezt az egész rettenetes históriát, akkor nagyobb ember tömeget a legegyszerűbben és a legkisebb anyagi ráfordítással mégiscsak ezen a módon lehet megölni. De a nácik szerencsére nem tartották hatékony módszernek foglyaik kikergetését a hideg téli éjszakába.

Mi volt hát a leghatékonyabban ölő gyilkos fegyver a "mocskos nácik" számára? Mint a hivatalos holotörténészek állítják, részben ugye a dízelmotor, amelynek a kipufogógáza oly kevés szén-monoxidot tartalmaz, hogy még ha órákig lélegezné is be valaki egy kicsiny kamrában, akkor sem biztos, hogy belehalna. Megjegyzem, gázolajból is igen csak nagy hiány volt a Harmadik Birodalomban. Ami pedig a zsákmányolt szovjet tankokat illeti, melyek motorjaiból áramlott volna a halálos gáz a kamrákba a holomese kiagyalói szerint, hát különös választás, hiszen meghibásodása esetén nem álltak a németek rendelkezésére pótalkatrészek. De nyilván a szovjet tankok dízel motorjai sohasem romlottak el, holott, mint a holotörténészek mondják, legalább 1,5-2 millió embert öltek meg velük.

A másik állítólagos gyilkos eszközzel, a fertőtlenítésre, elsősorban a tífuszt terjesztő tetvek elpusztításához használt Zyklon-B-vel lehet ugyan embereket ölni, de legalább 1 óráig tart, míg a hidrogén-cianidot tartalmazó granulátumokból a mérges gáz teljes mértékben felszabadul. /Feltéve persze, ha kellőképpen meleg van a helyiségben, mert pl. 15 Celsius-fokon másfél óránál is tovább tart a folyamat./ Nem túl hatékony a Zyklon-B azért sem, mert hosszú órákig kell szellőztetni azt a helyiséget, ahová a mérges gázt tartalmazó szemcséket beszórták, és az ajtók kinyitásával is ajánlatos nagyon, de nagyon sokat várni. /Kb. 20 órát./ És még több óra eltelte után is csakis védőruhában, gázálarcban léphetnek be a veszedelmes gázzal telített kamrába azok, akik a holttesteket eltávolítják. De még akkor sincsenek teljes biztonságban. /Mivel a hidrogéncianid a bőrön át is mérgező./ Ezeknek a kamráknak pedig teljesen légmentesen zárhatónak kellett volna lenniük. /De a szemtanúk beszámolói szerint nem voltak azok, továbbá az Auschwitzban mutogatott állítólagos gázkamra sincsen ellátva légmentesen záródó ajtókkal, ablakokkal./

Summa summárum: ha a nácik tényleg a fejükbe vették volna sok-sok millió zsidó "iparszerű" elpusztítását, akkor egészen biztosan nem ilyen botcsinálta módon, a legkevésbé hatékony eszközökhöz folyamodva hajtották volna végre ezt a borzalmas feladatot. Két lehetőség van: a nácik vagy rettenetesen amatőrök voltak a tömeges gyilkolás terén /a holomítosz terjesztői ennek az ellenkezőjét hirdetik/, vagy pedig nem is volt céljuk a zsidóság teljes elpusztítása /a holomítosz hirdetői ennek is az ellenkezőjét hirdetik/.

Perge Ottó