Donald Trump azzal indokolta egy gigaprojekt támogatását, hogy az AI amerikai gyártású legyen, ezért most az OpenAI, az Oracle és a SoftBank 500 milliárd dollárt fog mozgósítani a Stargate (Csillagkapu) nevű közös vállalkozáshoz. „Szeretnénk biztosítani ennek a technológiának a jövőjét, és ebben az országban tartani, mert Kína ellenfél”, mondta Trump. „Semmi sem lett volna lehetséges ön nélkül”, válaszolták kórusban az Oracle és az OpenAI társalapítói, Larry Ellison és Sam Altman, akiknek az a közös nevezőjük, hogy egyikük sem ünnepeli a karácsonyt. Az erkölcsi értékskálán való elhelyezésükhöz nem árt róluk tudni még ezt-azt.

Ellisonról például azt, hogy egy AI-kémapparátus segítségével akarja ellenőrizni az emberek viselkedését, reményei szerint ugyanis „az állampolgárok a lehető legjobban fognak viselkedni, mert folyamatosan rögzítünk és jelentünk”. Ugyanakkor azzal kecsegtet (vagy fenyeget – nézőpont kérdése az egész), hogy az AI segíthet az orvosoknak a diagnózisok felállításában, és 48 órán belül „személyre szabott” hírvivő RNS-vakcinát tervezhetnek. Ez tehát jó hír a Pfizer főnöke, Albert Bourla számára is, aki szintén nem ünnepeli a karácsonyt.

Larry Ellison, a globálisra tervezett panoptikumrendszer önjelölt kápója

Ellison törekvése nem más, mint a mindent látó és – legalábbis az állampolgárai magánszférája tekintetében, de csak abban – teljesen átlátszó rendőrállam, a panoptikum digitalizált változata. A panoptikumelmélet szerint az emberek akkor kontrollálhatók, ha azt hiszik, hogy állandó felügyelet alatt állnak, még akkor is, ha speciel senki nem figyeli őket.¹

A Blackstone karvalytőkealap szerint az Egyesült Államokban öt év alatt 1 billió dollárt fektetnek be ilyen adatközpontokba, és további 1 billióra van szükség ugyanerre nemzetközi szinten.

Igen, gojok, szükségünk van 2000 milliárd dollárra egy AI által működtetett panoptikumrendszerhez, hogy ne mondhassatok „náci” dolgokat az interneten.

Egyesek erre azzal replikáznak, hogy a kínaiak is ugyanezt teszik Kínában, ami persze igaz, de ők ezt a saját országukban teszik a sajátjaikkal, és nem jönnek a fehér országokba, hogy megtiltsák nekünk nálunk, hogy csúnya dolgokat mondjunk róluk. Kizárt, hogy Izraelben ugyanilyen módon fogják megtiltani az ottani zsidóknak, hogy csúnya dolgokat mondjanak a gojokról.

Ami Altmant illeti, őt erkölcsileg egyrészt a homoszexualitása „minősíti”.

Sam Altman és a „férje”

Másrészt pedig az, hogy a saját húga azzal vádolja, hogy 3 éves kora óta rendszeresen szexuálisan molesztálta.

Annie Altman vagyok. Sam, a fivérem, ismételten megerőszakolt 9 éven át

Altman egyébként abból sem csinál titkot, hogy a normális embereket mesterséges intelligenciával szándékozik helyettesíteni. Ebben az AI-forradalomban pedig szerinte „óriási szerepet” fog játszani Izrael. Mondhatni magától értetődően…

Ez a penetráns belterjesség eleve „gázossá” teszi az egész bulit, és az ördög most is a részletekben dekkol.

Kezdjük a névvel: a "Csillagkapu Projekt" megegyezik a CIA Csillagkapu Projektjével, egy hidegháborús programmal, amely az extraszenzoros érzékelésre összpontosított, és számszerűen megegyezik a gemátriában a "háromszálú DNS" szavakkal.
A "Csillagkapu" név párhuzamot von az azonos című filmmel is, amely az időutazás és a DNS-manipuláció témáiról ismert, ami kódolt üzenetre vagy szimbolikus jelentőségre utal...?
Tucker Carlson pedig alig egy hete számolt be Sachir Balajiról, aki Sam Altman mérnökeként dolgozott mesterséges intelligenciát fejlesztve, amíg úgy nem döntött, hogy Altman bűncselekményeket követ el. Balaji leleplező (whistleblower) lett, és nem sokkal később holtan találták a lakásában. A kaliforniai hatóságok szerint öngyilkosság történt. A helyszíni fotók egyértelműen gyilkosságot mutatnak.
Most Trump ezt az embert, Sam Altmant állítja a középpontba, amikor bejelentik a Csillagkapu megalakulását? Csak azért, hogy ezt a bejelentést olyan nyilatkozatok kövessék, miszerint a Csillagkapu felgyorsítja az egyénre szabott mRNS vakcinák előállításának folyamatát?!
Nemrég Elon Musk azt mondta: "Nem bízom Sam Altmanban, és nem hiszem, hogy azt akarjuk, hogy a világ legerősebb mesterséges intelligenciáját olyasvalaki irányítsa, aki nem megbízható." Úgy tűnik tehát, hogy Musk nem támogatja ezt a Csillagkapu projektet, ugyanakkor úgy tűnik, hogy nagyon is támogatja Trump általános küldetését, így ez önmagában is felvet néhány kérdést.

Ha maga Musk is azt mondja, hogy szerinte Altman nem „kóser”, akkor lehet benne valami, hiszen Musk köztudottan ultracionista, sőt az a vágya, hogy zsidó legyen.

Trump viszont a maga részéről a mesterséges intelligencia egyik „legjobb szakértőjeként” hozsannázza Altmant, aki alig várja, hogy „az AGI-t (mesterséges általános intelligencia) itt, az Egyesült Államokban fejlesszük ki”. Arra a hipotetikus szakaszra utal, amikor a mesterséges intelligencia az elképzelések szerint minden téren eléri vagy felülmúlja az emberi képességeket.² A Stargate-projekt sábeszgoj alibifigurája, Maszajosi Szon (SoftBank) szerint ez csak a kezdet, mielőtt „a szuper AI képes lesz olyan problémák megoldására, amelyekről az emberiség soha nem gondolta volna, hogy képes megoldani azokat”, és Trumphoz hasonlóan „egy aranykor kezdetét” ígéri.

Ez az aranykor azonban elég rosszul kezdődik az amerikaiak számára.

Amint arról futólag már a magyar média is beszámolt, Trump beiktatására időzítve a kínaiak piacra dobták a DeepSeek modellt, amely ugyanolyan hatékony, mint a ChatGPT, sőt több teszten felül is múlta az OpenAI modelljét.

Altman póneme, amikor szembesült a DeepSeekkel

Ráadásul a kínai modell nyílt forráskódú, vagyis a kódja nyilvánosan hozzáférhető, és így bárki megnézheti, módosíthatja és terjesztheti, ahogyan jónak látja, ami lehetővé teszi a széles körű alkalmazását világszerte

Valójában a DeepSeek egy atombomba, amelyet a Szilícium-völgy szívében robbantottak fel. Direkt kihívás a techguruk judeojenki klánjával szemben, akik azt hitték, hogy az uralmuk örökké tart. Most azonban azzal kénytelenek szembesülni, hogy egyik napról a másikra a DeepSeek lett a vezető amerikai egyetemek kutatóinak kedvenc modellje; a DeepSeek olcsóbb modelljei és gyengébb chipjei megkérdőjelezik a mesterséges intelligencia infrastruktúrájára fordított billiárdos kiadásokat; a DeepSeek mostanra 2 ezermilliárd dollárnyi piaci kapitalizációt törölt el az amerikai részvényekből.

Tehát minden, amit Kína fejlődésének a megakasztására tett az USA – beleértve a gazdasági szankciókat, a chipembargókat, a katonai provokációkat, a politikai beavatkozást is –, belerobbant a képébe. Kína jól képzett és motivált, technológiailag is invenciózus munkaereje egy olyan AI-modellt hozott létre, amely a Nyugat legjobbjaival vetekszik vagy túlszárnyalja azokat, a költségek töredékéért.

A DeepSeek diadalmenete: alig 9 hónap alatt a világ élvonalába

Képzeljük el a pánikot, amely most a nyugati techszektorban terjed. A mesterséges intelligenciának az abszolút társadalmi ellenőrzés és az oligarchikus uralom gyors útját kellett volna jelentenie már ebben az évszázadban, de most ezek a bosszantó kínaiak felborították a tervet, és a nyugati uralkodó kasztnak olyan problémával kell szembesülnie, amelyet talán nem tud megoldani.

Renaud Bertrand techszakértő szerint Kína azért teszi olcsón elérhetővé a mesterséges intelligenciát, mert „egy másik filozófiát/képet mutat be az AI-ről: az ironikusan "nyílt mesterséges intelligenciának" nevezett OpenAI alapvetően arról szól, hogy hatalmas mennyiségű grafikus kártyával (GPU) és pénzzel próbálnak monopolhelyzetet teremteni egy vizesárok létrehozásával. A DeepSeek egyértelműen egy olyan jövőre fogad, amelyben az AI árucikké válik, széles körben elérhetővé és mindenki számára megfizethetővé. Azzal, hogy ennyire agresszívan áraznak és nyílt forráskódú kódot adnak ki, nem csupán az OpenAI-jal versenyeznek, hanem alapvetően azt hirdetik, hogy az AI-nak olyannak kell lennie, mint az elektromosságnak vagy az internetkapcsolatnak, vagyis egy alapvető közüzemi szolgáltatásnak, amely az innovációt hajtja, nem pedig egy néhány szereplő által ellenőrzött prémiumszolgáltatásnak.”

Nemrég a Nyugat még arra számított, hogy a mikrochipekre vonatkozó szankciók legalább egy évtizedre szabotálni fogják Kína mesterséges intelligenciára irányuló erőfeszítéseit, ehelyett azonban Kína egy olyan rendszerrel rukkolt elő, amely miatt a technológiai óriások most levegő után kapkodnak. Kína szemkápráztató nagy ugrásai a technológiai fejlődésben persze nem újdonságok: 2003 és 2007 között az USA 64 technológiából 60-ban még az élen állt, 2022-ben viszont már Kína 64 technológiából 52-ben vezet.

A táblázaton feltüntetett 44 technológiai ágazat közül 37-ben Kína már túlszárnyalta az USA-t, amely a maradék 7-ben is csak reménytelen és eleve vesztes utóvédharcot folytat

Ellison, Altman és a hasonszőrűek licencdíjas titokként akarják megőrizni a modelljeiket, azt állítva magukról, hogy ők rendkívüli képességű boszorkánymesterek, akiknek a mágikus szolgálatait aranyáron kell megváltania a világnak. A kínaiak radikálisan eltérő állásponton vannak. A DeepSeek r1 kifejlesztése alig 5.5 millió dollárba került nekik, míg a ChatGPT4 hivatalosan 100 millióba Altmannak és indiai bérrabszolgáinak.

Altmannak többe került ez a Koenigsegg Regera, mint a kínaiaknak a DeepSeek r1, amely likvidálta az OpenAI-t

Az USA és néhány csatlósa kivételével a világ maradéka a kínai technológiához fog folyamodni, és Kína fokozatosan el fogja szigetelni az Egyesült Államokat pusztán a versenyképességének köszönhetően.

Ismét Renaud Bertrand konklúziójára hagyatkozunk:

A Csillagkapu, ha megvalósul, valószínűleg a történelem egyik legnagyobb tőkepazarlása lesz, mert
1) A számítási méret fontosságára vonatkozó elavult feltételezéseken alapul a mesterséges intelligenciában (a „nagyobb számítási kapacitás = jobb mesterséges intelligencia” dogma), amelyről a DeepSeek most bizonyította be, hogy téves.
2) Feltételezi, hogy a mesterséges intelligencia jövője a zárt és ellenőrzött modellekben rejlik, annak ellenére, hogy a piac egyértelműen a demokratizált, nyílt forráskódú alternatívákat részesíti előnyben.
3) Ragaszkodik a hidegháborús játékszabályzathoz, és a mesterséges intelligencia dominanciáját egy zéróösszegű hardveres fegyverkezési versenynek állítja be, ami valójában ellentétes a mesterséges intelligencia jelenlegi irányával (ismét a nyílt forráskódú szoftverek, a globális fejlesztői közösségek és az együttműködő ökoszisztémák).
4)Mindent kockára tesz OpenAI-ért, egy olyan vállalatért, amelyet irányítási problémák és a DeepSeek 30-szoros költségelőnyét komolyan megkérdőjelező üzleti modell gyötör.
Röviden, ez olyan, mintha egy félbillió dolláros digitális Maginot-vonalat építenénk: az elavult és téves feltételezések nagyon drága emlékműve. Ez az OpenAI és ezen keresztül az USA utolsó háborújának megvívása.

„Ha az új DeepSeek-modellek képzési költségei akár csak megközelítőleg is helytállóak, akkor az olyan érzés, mintha a Stargate az utolsó háborúra készülne. Mintha egy M1 Abrams harckocsit hoznánk a drónok elleni harcra”, kontrázza Jeremy Liew kockázati tőkebefektető.

Arnaud Bertrand érvelése szerint Kína szándékosan ellenáll a financializációnak, és legjobb tehetségeit produktívabb területekre irányítja.

Számomra a Deepseek leglenyűgözőbb aspektusa az a tény, hogy egy fedezeti alapból származik, alig néhány hónappal azután, hogy Kína "lecsapott" a pénzügyi ágazatban a fizetési szintekre. Ez egyébként egy fontos oka annak is, hogy az USA küszködni fog Kínával vetélkedve. Hadd magyarázzam el.
Először is, érdemes megemlíteni, hogy ezt is, mint a legtöbb kínai kezdeményezést, a nyugati média előre láthatóan szörnyű lépésként mutatta be: "Miért teszi ezt Kína a szegény ártatlan bankárokkal?" Szokás szerint meg sem próbált elgondolkodni azon, hogy Kína miért teszi ezt: mint tudjuk, minden kínai kezdeményezés mindig teljesen értelmetlen, és a "keménykedések" csak a kommunista párt szórakozásai...
A tényleges ok, amiért ezt tették, szerintem az, hogy Kína megnézte a Nyugatot – különösen az USA-t – és látta a pénzügyi ipar túlságosan nagy jelentőségét a reálgazdaság rovására. És különösen azt látta, hogy az ország legzseniálisabb diplomásai a legjobb iskolákból az egyre inkább parazita pénzügyi iparnak dolgoznak ahelyett, hogy olyan dolgokon dolgoznának, amelyek valóban előreviszik a társadalmat.
A Bloomberg arról panaszkodott, hogy a "keménykedés az iparági agyelszívást fogja elősegíteni". Igen, pontosan ez volt a lényeg: Kína nem akarja, hogy azok, akik a leginkább hozzá tudnak járulni a társadalomhoz, azzal töltsék a karrierjüket, hogy az egyre értelmetlenebb pénzügyi derivatív termékeket vagy a kriptokereskedelem új módjait fejlesztik. Ez nem azt jelenti, hogy nem akarnak pénzügyi iparágat, amely valóban célt szolgál, csak nem egy olyan célt, amelyik a társadalmon való élősködéssé válik, különösen az ország legjobb tehetségeinek foglyul ejtése szempontjából. Kína inkább azt szeretné, hogy olyan dolgokon dolgozzanak, mint például a mesterséges intelligencia.
És láss csodát, néhány hónap múlva hirtelen ott vannak a fedezeti alapok zsenijei, akik új hivatást találtak a mesterséges intelligenciában. Túl jó egybeesés ahhoz, hogy ne lássunk összefüggést.
Ez olyasvalami, amit az Egyesült Államokban vitathatatlanul nagyon nehéz lenne megtenni, ahol a tőke nagyon is uralja a helyzetet: egy olyan iparágat, amely rendkívül gazdaggá válik, még ha az nagymértékben káros is a szélesebb társadalmi célok szempontjából, nehéz lesz megreformálni. Ezt látjuk a pénzügyek, a védelmi ipar, a gyógyszergyártás stb. esetében.
Mindenesetre ez egy újabb példa egy olyan kínai politikára, amely első pillantásra bizarrnak és érthetetlennek tűnik a nyugatiak számára, de hosszú távon (sőt rövid távon, ahogy a Deepseek is mutatja) segít Kínának újabb stratégiai előnyt kialakítani a technológiai versenyben. Egyszerűen fogalmazva: Kína azt akarja, hogy a legjobb elméi valódi értéket hozzanak létre, ne pedig kivonják azt a társadalomból.

A DeepSeek r1 piacra kerülésének első körben leginkább a vezető amerikai chipgyártó itta meg a levét.

Ez azonban még csak a kezdet. Amerikának ugyanis Patyomkin-gazdasága van, amely az egyre bővülő fiktív valutáján alapul, és ebből a Ponzi-rendszerből nem lehet kiszállni a fizikai fenyegetettség kockázata nélkül.

Három napon át példátlanul heves DDoS (koncentrált szolgáltatás-megtagadással járó) támadás érte a DeepSeeket, amelynek a volumene megegyezett Európa teljes három napos internetes forgalmával. Vajon kik állhattak mögötte? Még csak véletlenül sem a CIA-Moszad (NSA-Unit 8200) tandem. Ekkora blődlit csak egy konteós állítana

A kínaiak nem egy véletlenszerű időpontban dobták piacra ezt a terméket. Ez egy több fázisos pusztító gazdasági kampány, amelynek célja, hogy néhány év alatt porig rombolja az egész amerikai technológiai ágazatot, világpiaci „közprédává” téve a gyártási titkait. Mindez azután következik, hogy Trump úgy gondolta, elég erős pozícióban van ahhoz, hogy teljes körű gazdasági háborúval fenyegesse Kínát.

Ezt akarta, meg is kapta.

Amikor ez a kínai kampány véget ér, az USA-ból nem sok vagy semmi sem marad az innováció világtérképén. Egyszerűen lehetetlen megakadályozni, hogy a kínai technológiák meghódítsák a világot. Még fel sem ocsúdott Amerika techszektora a DeepSeek okozta sokkból, és már itt is van az Alibaba szupersztár AI-modellje, amelyik még a DeepSeeknél is többet tud.

Alex Karp, a világ első számú kémtechnológiai cégének zsidó mulatt főnöke nemrég még azt állította, hogy „Kínának nincs technológiai ipara és nincsenek szoftvervállalatai”. Most aztán kénytelen volt felébredni, mert rájött, hogy belelóg a keze a bilibe.

Mindezt a kínaiak ugyanis maguk készítik, kínai mérnökökkel. Kínában nincsenek „nélkülözhetetlen” migránsok, csak kínai őslakosok, akik éjjel-nappal dolgoznak. Persze, a kínaiak tömeges ipari kémkedést folytatnak, de ez önmagában már nem érv. A kémkedés akkor fontos, ha a technológiai lemaradásban vagy, de sokkal kevésbé az, ha egy ágazat élvonalában vagy, és a kínaiak hamarosan kivétel nélkül minden ágazatban az élen lesznek.

Tény, hogy az amerikai technológiai ágazatot ennél jobban nem lehetett volna megalázni, és a DeepSeek a puszta létével azt bizonyítja, hogy az amerikai vállalatok messze túlértékeltek, és a monopolhelyzetük ugyanolyan lustává teszi őket, mint az amerikai életmód az átlagamerikaiakat, ami meg is látszik a testtömegükön. Az amerikai kormány által nekik biztosított privilégiumok lehetővé tették számukra, hogy elnyomják a kisebb vállalatok versenyét, ami egyrészt biztosítja a vagyonkoncentrációt néhányak kezében, másrészt viszont „kiheréli” a találékonyságot. Nem véletlen, hogy a DeepSeeket egy kis kínai cég fejlesztette ki, és nem a TenCent vagy valamelyik másik kínai techbehemót. Ha van egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi a nagyvállalatok és a feltörekvő kis cégek versenyét, márpedig a kínai rendszer a jelek szerint ilyen, akkor a feltörekvő cégeket gyakran olyan fiatalok vezetik, akik sokkal ambiciózusabbak, mint a nagyvállalatok vezetői, és ez megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a kisember túlszárnyalja a nagyvállalatot.

Egy másik nyilvánvaló tanulság, hogy a DeepSeeket kifejlesztő kínai csapat kizárólag kínai férfiakból áll, ami pregnánsan cáfolja az amerikai rendszer azon állításait, hogy „a sokszínűség az erősségünk”, és egy „szivárványos” csapat jobb, mint egy homogén. Úgy tűnik, hogy ezek a „sokszínűségi” kezdeményezések inkább a dekadenciát, mintsem a kompetenciát képviselik. Gondoljunk csak bele: ha azt hallanánk, hogy az egyik országban négy emberből három veszélyesen túlsúlyos, míg egy másikban ez az arány húszból egy, akkor valószínűleg azt feltételeznénk, hogy a kevésbé elhízott ország sok más szempontból is jobb. Az amerikaiak fizikai leépülése jól látható, és egy mélyreható problémákkal küzdő kultúrát fémjelez.

Sok amerikainak irreális elképzelése van Kínáról, vagy egyszerűen csak nem kedveli olyan okokból, amelyeket nem igazán tud megmagyarázni. Nem mintha valódi elképzelésük lenne róla, de vannak okok.
1) A boomerek azért nem szeretik Kínát, mert a „kommunista” szó eleve megijeszti őket, és elkezdenek hallucinálni a „társadalmi hitel” és más, számukra érthetetlen dolgok miatt. Valószínűleg azt az elképzelést is fenntartják, hogy Kína „ellopott” mindent, amije van. Nem veszik észre, hogy Kínának olyan dolgai vannak, amelyek az amerikaiaknak soha nem voltak, tehát hogyan is lophatta volna el azokat?
2) A katonai-ipari komplexum és a Pentagon értelemszerűen azért nem kedveli Kínát, mert kell egy ellenség, amely a létezésüket igazolja.
3) A fehér nők talán azért nem kedvelik a kínaiakat, mert a kínai nők általában karcsúak, nem tetoválják magukat, és a tradicionális családi értékek mellett még mindig fenntartják a nőiesség iránti érdeklődést.
4) A négerek valószínűleg nem utálják Kínát, mert semmit sem tudnak róla, mint általában másról sem. Tény, hogy Kína soha nem kényszerítette őket gyapotszedésre, és nem korbácsolta meg őket, amikor lógósak voltak. A kínaiak viszont gyűlölik a feketéket, jobban, mint a fehéreket, és nem tűrik a hülyeségeiket. Néhány évvel ezelőtt egy feldühödött kínai tömeg feketéket üldözött ki a városukból, mert helytelenül viselkedtek. Ez egy évszázada nem történt meg fehér városban.
5) A zsidók azért nem szeretik Kínát, mert a kommunista párt nem engedi, hogy az államilag irányított központi bankjukat privatizálják, és így a törzs ki tudja meríteni, mint Nyugaton. A zsidóknak az sem tetszik, hogy a kínaiak fütyülnek a holokausztjukra, mert az nekik semmit sem jelent. A zsidóknak az sem tetszik, hogy Kína nem engedi, hogy zsidók birtokolják és irányítsák a médiáját, megfosztva őket attól az eszköztől, hogy a népességet kanálisprogramokon keresztül mentálisan lepusztítsák. Plusz a zsidóknak az sem tetszik, hogy a kínaiak nem gondolják, hogy az ő „üdvösségük” rajtuk keresztül jön, megfosztva a zsidókat a társadalom fölötti kontroll egyik spirituális vektorától. A zsidók nem örülnek annak, hogy nem tudják megvesztegetni a Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjait a nem létező Kínai-Izraeli Közügyek Bizottságán (CIPAC) keresztül – nem úgy, mint az amerikai Kongresszus tagjait a nagyon is létező Amerikai-Izraeli Közügyek Bizottságán (AIPAC) keresztül – és annak, hogy Hszi Csin-ping nem hajlandó Izraelbe zarándokolni, felvenni a kipát, és hajlongani a szent fal előtt, elmélázva képzelt bűnök felett.
Tényleg, ha belegondolunk, Amerikában valószínűleg a zsidóknak van a legnagyobb bajuk Kínával. Ami sok mindent megmagyaráz.

Szórakoztató azt látni, hogy a kínai AI-modellek hatására a Szilícium-völgybeli judeokratúra hübrisze elolvad, mint hó a Nap alatt.

GI

(1) A Day of the Sword amerikai RAC-banda (Rock against communism) „Ear to Ear” című 1995-ös albumának első száma „Big Brother” címmel egy képzeletbeli technológiai panoptikumról szól, amelyet zsidók igazgatnak, folyamatosan szemmel tartva a világot. Akkoriban antiszemita összeesküvés-elméletnek tűnt az egész. Manapság már nem annyira – Altman, Ellison, Karp és a mispóchéjuk utólagos hitelesítésének köszönhetően.

Íme, a dalszöveg vájtfülűeknek:

Satellite invasion in the western skies
The beast has many eyes
Cameras on the road watching where you go
Are you the next victim of a sensory probe

Deadly microwaves, E.L.F. to suppress
Subliminals heard and obeyed
Bugs, taps, fiber optic, infra red
And you pay outrageous taxes to keep Big Brother fed

License, registration, magnetic bar codes
If he wants you he will track you down
Watch you work, watch you play
What you think, what you say
Big Brother knows exactly where you can be found

Big Brother is watching you
Big Brother’s a stinking Jew

(2) Nem kell persze túldimenzionálni az AI (artificial intelligence) adottságait és lehetőségeit, mert minden kiválósága ellenére teljesen hiányolja – valószínűleg örökre – a kritikus gondolkodás képességét, egyszerűen csak a mainstream propaganda belekódolt zsidó hazugságait szajkózva, szkeptikus körökben ezért illetik találóan az „artificial Israeli” becenévvel. Más kérdés, hogy ez emberek elsöprő többsége szintén nem képes kritikusan gondolkodni – éppen ebből táplálkozik a parlamentáris demokrácia intézménye (vö. Gustave Le Bon).