Néhány gondolat a médiában (és most már a kormányzati kommunikációban is) napjainkban keringő ötletről: érdemes-e csökkenteni a belső hőmérsékletet a lakóépületekben, hogy spóroljunk a gázzal?

Mióta egyre jobban súlyosbodik az energiaválság, azóta egyre többször merül fel a médiában, hogyan a lakosság spóroljon a fűtéssel. Ennek az egyik módját, amit ajánlanak, a hőmérséklet csökkentése jelenti. Most ennek a következő fűtési szezon előtt nagyon aktuális témának járunk utána.

A magyar épületenergetikai számítások egységesítése: a 7/2006 TNM-rendelet

Mielőtt nekiállunk kiszámolni, hogy egy fok hőmérséklet-csökkentéssel mekkora gázmegtakarítást lehet elérni, tisztázni kellene a számítások hátterét.

Magyarországon ahhoz, hogy az épületenergetikai számítások egyértelműen összehasonlíthatóak és egységesek legyenek, már jó ideje a 7/2006 TNM-rendelet szerint végzik. A rendelet egyértelmű útmutatást ad arra, hogy az épületek jellemzőinek függvényében hogyan kell egy épületenergetikai számítást végig vinni.

Ami egy jelentős része a rendeletnek, az az a rész, amit mi felhasználhatunk a számításainkhoz. A rendelet szerint ugyanis a fűtési szezon során egy tipikusnak mondható épület esetében a belső és a külső hőmérséklet különbségének (fok) a fűtési szezon hosszának (óra) a szorzata 72 ezer órafok, amit fűtési hőfokhídnak neveznek.

Mennyit lehet spórolni egy Celsius-fok csökkentéssel?

Amennyiben azt akarjuk kiszámítani, hogy egy Celsius-fokkal mennyit lehet spórolni, a fenti rendeletből tudunk kiindulni. A rendelet azt veszi alapesetnek, hogy egy épület fűtött helyiségeiben a fűtési szezon során 20 fokos belső hőmérsékletet tartanak és a fűtést 8 fokos külső hőmérséklet esetében kell beindítani. Ebben az esetben a fűtési hőfokhíd 72 ezer órafok, a fűtési szezon hossza pedig 4400 óra (a rendelet szerint).

Amennyiben egy fokot csökkentjük a belső hőmérsékletet, úgy az energiamegtakarítást a következő módon lehet számolni: az egy fokot megszorozzuk a fűtési szezon hosszával, vagyis a 4400 órával, ami eredményként 4400 órafokot ad, ami révén kiszámoltuk, hogy a spórolás mértéke 6,11 százalék.

Amennyiben pontosabban akarunk számolni, úgy a számítás menete a következő: amennyiben csökkentjük a belső hőmérsékletet, úgy nem csak a hőmérséklet-különbség lesz kisebb, hanem a fűtési szezon hossza is lerövidül. Ennek hatására, ha kinézzük a táblázatból, a hőfokhíd lecsökken 69978 órafokra, a fűtési szezon hossza pedig lerövidül 4109 órára.

Ha a 69978 órafokból kivonom a 4109 órának és az egy foknak a szorzatát, akkor 65 869 órafokot kapunk. Ez így már 8,85 százalék csökkenést jelent.

A számítás még a második esetben sem teljesen pontos, de a teljes pontossághoz jobban bele kellene mennünk a témába, ami az itt bemutatottakhoz képest lényegében fölösleges és rengeteg számítással járna.

A buktató: a penészedés

Viszont akár egy tipikus, akár egy modern épületről van szó, nem lehet spórolni határok nélkül, mert a fizikai és biológiai folyamatok büntethetnek minket. Ennek az az oka, hogyha túl sokat csökkentjük a belső hőmérsékletet, akkor megjelenik a penészedés.

Ennek az az oka, hogyha csökkentjük a belső hőmérsékletet, akkor a falak is hidegebbek lesznek. Ha pedig hidegebbek lesznek a falak, akkor előfordulhat, hogy a levegő páratartalma elkezd azon kondenzálódni. Ennek hatására pedig megjelenhet a penész.

Ez a veszély amúgy függ az épület állapotától és a korszerűségtől is. Egy jól szigetelt épület esetében melegebbek a falak, ami miatt spórolás esetén is kisebb valószínűsége annak, hogy megjelenik a penész.

Ezt a problémát lehet csökkenteni azzal, hogyha kialakítunk egy megfelelő szellőztetőrendszert, ami révén az épület belső páraterhelése távozni tud a szabadba, csak napjainkban az is szakember és pénz kérdése.

A rendelet problémái

A fentebb leírtuk, hogy a számítások összehasonlíthatósága és egységesítése érdekében a hazai épületenergetikusok a 7/2006 TNM-rendelet szerint számolnak. Viszont azt a rendeletet a szakma kritizálja.

Az egyik tény, amivel kritizálják a rendeletet, az az, hogy mivel változott az éghajlat, ezért a fűtési hőfokhíd a fűtési szezon alatt már nem 72 ezer órafok, hanem inkább 60 ezer órafok körül van. Emellett a számítási módszerekkel sem ért mindenki egyet.

(Mérnök olvasónktól)

Forrás:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600007.tnm
https://otthontitkok.hu/ezt-ne-csinald-ha-nem-akarsz-peneszes-falakat/