Sorozatunk következő alanya a mohácsi csatavesztés miatt széles körben ismertebb, ám az esetek túlnyomó többségében kizárólag ebben a kontextusban kerül említésre. Úgy gondoltam, hogy az egyre bővülő sorozatban elfér Tomori Pál neve is. Erre természetesen már önmagában az is „jogosítványt” adna, hogy hazája védelme közben esett el Mohácsnál, de teljes életútja is tökéletesen alkalmas arra, hogy bemutatásra kerüljön.

Tomori Pál Abaúj vármegyei köznemesi családban látta meg a napvilágot, feltehetőleg az 1470-es években. A család vitatottan boszniai eredetű, Abaúj megyében IV. Lászlótól kaptak birtokadományokat 1279-ben. A kor „követelményeinek” megfelelően őt is a katonai pálya vonzotta, Bornemissza János főnemes familiárisaként el is sajátította a mesterséget. A hadviselés művészete mellett gazdasági ismeretekre is szert tett, melyet későbbi pályafutása során kamatoztatni tudott. 1501-ben kinevezték sókamarai ispánnak, többször hajtotta be Tomori a szászok és székelyek adóit is. Ez természetesen már önmagában sem volt egy egyszerű feladat, gyakran torkollott ugyanis fegyveres konfliktusba. Többször harcolt a székelyekkel, így például 1506-ban is, amikor „ökörsütés” címszó alatt létező „adót” a székelyek vonakodtak beszolgáltatni. A székelyek adómentesek voltak, azonban trónörökös születésekor (ez esetben a későbbi II. Lajosról van szó) minden székely férfinak egy ökröt kellett az udvarnak „ajándékozni”. A behajtással Tomorit bízták meg, aki csak komoly konfliktus árán tudta megoldani a kialakult helyzetet. Egy évvel korábban, 1505-ben Bornemissza János Tomorit nevezte ki a Fogarasi vár kapitányának is, amely szintén növelte a tehetséges férfi befolyását.



Tomori Pál szobra Kalocsán (forrás: wikipedia.hu)

Tomori Pál híre és befolyása az elkövetkezendő években egyre növekedett, így kilépve a regionális szerepből 1512-ben II. Ulászló diplomáciai feladattal a török udvarba küldte, 1514-ben pedig részt vett a Dózsa halála után még továbbra is kitartó parasztháború leverésében. 1519-ben levert még egy köznemesi zendülést is, amely a nádorválasztás alkalmából lángolt fel, mivel a köznemesek Szapolyai Jánost szerették volna a nádori székbe ültetni. A köznemesség megrohanta a budai várat, ám a várvédő Tomori Pál meghátrálásra kényszerítette őket.

Tomori életében az 1520-as év jelentette a fordulatot. Ekkor döntött teljesen váratlanul úgy, hogy hátrahagyva világi pozícióit és addigra már tekintélyes vagyonát, egyházi pályára lép. Ma sem teljesen világos, hogy mi volt a fő motiváció erő a döntésben, ám feltételezhető, hogy magánéleti „kudarc” vezetett ide, hiszen mindkét „feleségjelöltje” még az esküvő előtt elhunyt. 1520 júliusában ilyen körülmények között lépett be a ferences rendbe.

Tomori eddigi életpályájának részleteiből, illetve a kollektív magyar történelemből is kitűnik, hogy a mohácsi csatavesztés nem egy váratlan esemény volt, hanem évtizedes viaskodások, polgárháború-szintű, anarchikus állapotok előzték meg. A Jagelló II. Lajos fiatal királyként egyébként sem volt az erélyesség mintaképe, amelynek hiánya még égetőbb egy olyan történelmi időszakban, ahol sokakat a vagyon és a hatalom megszerzése motivált a nemesség, főnemesség soraiból is, akár az ország biztonságának rovására. Nándorfehérvár eleste 1521. augusztus 29-én pedig intő jel volt arra nézve, milyen nagy bajban van az ország a török fenyegetettség miatt. Minden téren alkalmas ember az ország védelmének megszervezésére nem sok volt, Tomoriban látták az erre megfelelő egyén szerepét. Tomori nem kívánta sem a hadvezér szerepét, sem pedig a kalocsai érsekség megüresedő székét betölteni, ám utóbbit pápai utasításra 1523. február 4-én mégis meg kellett tennie. A növekvő török fenyegetés miatt áprilisban II. Lajos a Délvidék főkapitányává nevezte ki Tomorit, aki nekiállt egy zsoldos hadsereg felállításához, érseki minőségében pedig az érseki katonaságot is bevonta a szervezésbe.

A kiváló hadvezér nevéhez fűződik az egyetlen egy jelentős győzelem, amelyet a végóráit élő Magyar Királyság még ki tudott csikarni a Török Birodalom ellen. Augusztus 6-án és 7-én Tomori hadai verték meg a Nagyolaszi-Rednek-Szávaszentdemeter térségben a Rednek várát ostromló Ferhád boszniai pasa 12 ezer fős seregét. A győzelmet kihasználva Tomori megerősítette a romokban heverő végvárrendszert, többször intézett támadásokat török területekre. Egészen a Buda visszavételét követő teljes kiűzésig Tomori volt az utolsó, aki számottevő támadásokat tudott intézni a Török Birodalom fennhatósága alatt lévő déli területek ellen.



Tomori Pál faszobra a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen (forrás: wikipedia.hu)

A korszakra jellemző módon az udvar által korábban felajánlott pénzek kevés töredékét kapta meg Tomori a védelem megszervezésére, így a költségek nagy részét saját erőforrásai felhasználásával állta. A tarthatatlan állapotok miatt Tomori többször le is akart mondani főkapitányi tisztségéről, ám erre végül soha nem került sor a központi török támadás miatt.

A török összevonta erőit, támadása alatt pedig – mint ismeretes – végül összeroppantak a magyar főerők Mohácsnál. A vesztes csatával véget ért a Magyar Királyság több évtizedes agonizálása, a Török Birodalom előtt nyitva állt az ország kapuja. Tomori, aki a magyar hadsereg gyengeségét és rossz morálját tapasztalatai alapján már ismerte, ellenezte az ütközet Mohácsnál való megvívását, ám erre a haditanács döntése révén mégis sort került. A katasztrofális vereség során számos egyházi és világi méltóság mellett maga Tomori Pál is elesett, vitéz módon helytállva az utolsó pillanatig.

Tomori Pál életrajzából is remekül kirajzolódik, milyen szintű válságot élt át a Magyar Királyság II. Ulászló és II. Lajos alatt, melynek különböző, összetett okainak vizsgálata túlmutat cikkünk keretein. Mindazonáltal ilyen vészterhes időkben is léteztek nagy emberek, akik az anarchia és a kilátástalanság mellett is reményt tudtak adni, ha csak egy kis időre is. A Tomorihoz hasonló személyiségek szerepe ilyenkor még inkább felértékelődik mind a korszak, mind pedig az utókor számára. Nekünk pedig kötelességünk ezen személyek emlékét megfelelő módon ápolni.

Ábrahám Barnabás - Kuruc.info

A sorozat eddig megjelent részei:

- Hősök nyomában - Dugovics Titusz

- Hősök nyomában - Esze Tamás

- Hősök nyomában - Kinizsi Pál

- Hősök nyomában - Szilágyi Mihály