A kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentését célzó javaslatokat foglalt jelentésébe az ENSZ klímaváltozásért felelős kormányközi testülete (IPCC).
A kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentését célzó javaslatokat foglalt jelentésébe az ENSZ klímaváltozásért felelős kormányközi testülete (IPCC). Az Európai Bizottság üdvözölte a dokumentumot. A jelentés szerint ha megfelelően járunk el, az éves GDP alig 0,12 százalékának feláldozásával 2 Celsius fok alá szorítható a hőmérséklet emelkedése.
Az IPCC-t 1988-ban hozta létre a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) azzal a céllal, hogy "átfogó, objektív, egyértelmű és átlátható alapon értékelje az ember által okozott klímaváltozás és várható hatásai kockázatának tudományos alapon való megértéséhez szükséges lényeges tudományos, technikai és társadalmi-gazdasági információkat".
Az IPCC mostani jelentésének legfontosabb tételét a III. Munkacsoport A klímaváltozás folyamatának megállítása című fejezete jelenti, amely egész sor megoldást kínál, gazdasági és társadalmi hatástanulmánnyal együtt. A technológiák szerepét az építőiparral, a hulladékkezeléssel és a mezőgazdasággal összefüggésben említi a jövőben várható technológiai megoldások vonatkozásában, amelyek kezdetben többletkiadást jelenthetnek, ám ezek a költségek idővel folyamatosan csökkennének.
A gázkibocsátás csökkentését célzó törekvésekből jelentős gazdasági potenciál származhat. Az ezzel járó kiadásokat ellensúlyozni lehet például azzal, hogy a szénadóból származó bevételt az alacsony széntartalmú technológiák népszerűsítésére, a létező adórendszer módosítására használnák.
Kevésbé ösztönző hangon nyilatkozik a jelentés arról, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentését szolgáló egész sor intézkedés hatékonyságát a szállítóiparban ellensúlyozni látszik az iparágban tapasztalható fellendülés. A légúti és közúti szállítás növekedése semlegesítheti a két ágazatban elért üzemanyaghatékonysági eredményeket, a bio-üzemanyagok potenciálja pedig még mindig nagyban a termelési módszereken múlik. A jelentés szerint a szállítóiparban a csökkentési törekvéseket más intézkedésekkel együtt kell alkalmazni, hiszen a járművek gázkibocsátása gyakran a forgalomtorlódás megoldásának, a levegő minőségének és az energiabiztonságnak járulékos haszna.
A jelentés természetesen szorgalmazza a megújuló energiaforrások használatát, de emellett más energiaforrásokat támogat, például az atomenergiát, s felsorolja minden rendszer előnyeit és hátrányait. A standardok és szabályozások biztosíthatják az engedélyezett kibocsátási szint betartását, ám gátat szabhatnak az innovációs törekvéseknek és az előrehaladott technológiáknak. Jelentős csökkentési tényezőként említi a jelentés az egyéni életmódbeli változásokat.
(Kitekintő)