Megjöttek a borjúk, a hatóság kivette belőlük a kámfort

Valóban borjúvágó péntek volt a győri vágóhídon

Győri Nemzeti Hírlap, 1942. július 25.

Emlékeznek még kedves olvasóink, hogy a napokban enyhe csodálkozással írtunk arról, hogy borjúvágás van, de borjúhús nem kapható. Annak a méla gyanúnak adtunk kifejezést, hogy a Győrött vágott borjúk húsa kámforrá válik, eltűnik, és ahogy a győri keresztény közönség köréből gyakran értesülünk, zsidók eszik meg a finom borjúhúst, és olyan mohók, hogy a keresztényeknek semmit sem hagynak belőle.

Pénteken reggel hozott ismét levelet a posta szerkesztőnknek, egy győri keresztény kismészáros aláírásával. A levél arról panaszkodik, hogy Győr környékén keresztény mészáros nem tud borjút venni, a borjúk egyenesen zsidók kése alá akarják csak hajtani oktondi fejüket, mert, mint a bizonyára tájékozott szakember írja, Győr környékén az Engel, a Singer és a Fleischmann veszi a borjút, mással már szóba sem állnak a gazdák, mert bizonyára valami titka van ennek a dolognak, de ezt a titkot csak derék csendőrségünk tudná felderíteni...

Persze, aki vádol, annak bizonyítania kellene, de hogyan lehetne négyszemközt kötött zugüzletről bizonyságot szerezni?

Tépelődtünk, tépelődtünk, kezünkben a derék mészáros elkeseredett levelével. Mit tehetnénk, mit segíthetnénk, hiszen az újság nem állhat be húsdetektívnek, hogy a gyanús zsidók sarkában szimatoljon. Míg tépelődtünk, azalatt már érdekes dolgok történtek.

Borjúözön a győri vágóhídon

A közönség megnyugtatására és bizonyára örömére, a győri rendőrség résen állt már régen a neki is gyanús borjúügyek kiderítésére. A rendőrség pénteken aztán le is csapott. A győri vágóhídra Muraszombathely mellől Battyán községből 71 borjú érkezett levágva. Vagy hatvan darab és hat levágott marha tovább futott más felé... A győri mészárosok, kik összesen 15 borjúcskát tudtak előteremteni borjúvágó péntekre, meghökkenve látták, hogy Spitzer Gyula győri mészáros és társai címére 71 szép levágott borjú érkezik. De alig érkeztek meg a borjúk, már megjelent a győri rendőrség is. Anélkül, hogy a borjúkat beszerző Spitzer Gyula mészárost és társait bármivel is gyanúsították volna, pusztán csak azért, mert hónapok óta eltűnik a Győrött vágott borjúk húsa, és így azt az aggodalmat keltette az egy cég címére érkezett 71 borjú, hogy ezek is kikerülik a rendes közfogyasztást és zugáron, zugúton jutnak a közönséghez, rátette kezét a borjúkra. A 71 vágott borjút a rendőrség emberei felosztották 30 győri mészáros között.

Maximális áron osztották fel, Spitzer Gyula és társai megkapták a maximális árat, hiszen semmi kár nem érte így őket, mert bizonyos, hogy a törvényt tisztelve úgy szerezték be a borjúkat, ahogyan azt illik: maximális áron, és mielőtt Győrbe szállították, ki kellett hogy számítsák, hogy itt maximális áron értékesítve nem fognak ráfizetni. Mert gondoljuk, hogy szerelemből, vagy ráfizetéssel nem hozattak Győrbe borjúkat...

Így tehát senkit kár nem ért, a győri fogyasztók pedig áldják és méltán áldhatják a rendőrséget, mert 15 helyett ma, szombaton 86 borjú húsát fogják kimérni a győri keresztény mészárosok a rendes, maximális áron. Nagyon üdvös lenne, ha azok a zsidó vásárlók, kik tudnak borjút venni, máskor is ilyen tömegesen hoznának Győrbe borjút, hiszen láthatják, hogy még a hatóság is segédkezik, hogy becsületes áron, pillanatok alatt el tudják adni az idehozott borjúkat. Hogy rájuk ne romoljon...

*

De ha már a borjúügynél tartunk, a városi és különösen a falusi hatóságoknak ajánljuk, vizsgálják ki a kérdést, hiszen ez állatlélektani szempontból is érdekes: mi lehet az oka, hogy a borjúcskák olyan előszeretettel hajtják fejüket a zsidó bevásárlók kötelébe? És a gazdák, a gazdák! Talán valami bűvös varázsszavuk van a zsidó bevásárlóknak, hogy a gazdák hipnotizálva majdnem kizárólag zsidónak adják csak el a borjút? Talán olyan lusták a keresztény húsiparosok, hogy nem mennek a borjú után? Nincs itt valami hiba a kréta – a borjú árát kiszámító kréta körül? Rettentően kíváncsiak vagyunk ezekre a kérdésekre Győr 47 ezer keresztény lakójával együtt!