Rendet teremtenek a rimaszombati piacon

Győri Nemzeti Hírlap, 1941. július 20.

Aki járt már Vác–Balassagyarmattól keletre, az láthatta, hogy a szép palócvidéket és minél keletebbre megyünk, a városokat, falvakat mennyire ellepte a kaftános zsidóság. Szécsény, a Palócország fővárosa, például annyira elzsidósodott, hogy a híres kastélytól kezdve úgyszólván minden üzletpultig zsidóság szállta meg. Szombaton Szécsényben zárva az üzlet, nem dolgozik az iparos, mert ünnep van.

Az ellepett helyek most végre, mikor már szabad és lehet, mert a szabadkőművesség, a liberálisok, a zsidó hatalmasságok hosszú keze nem csavarhatja ki az öntudatos magyar vezetőember nyakát, védekeznek.

Rimaszombatnak is sokat kellett tűrnie és szenvednie, hogy immár erélyes kézzel csinál rendet. Rimaszombat megyei város szabályrendeletet hozott a „közellátás és közrend biztosításáról”. A szabályrendelet pontjai: 1. Rimaszombat megyei város területén zsidóknak sertészsírt kiszolgáltatni tilos. 2. Tilos zsidóknak és nagybani bevásárlóknak vásártelepeken, piacokon délelőtt tíz óra előtt akár személyesen, akár megbízott (stróman) útján bevásárlást eszközölni. 3. Tilos a piacra vagy vásártérre igyekvő árusok házhoz való hívása és csalogatása s az ily módon való bevásárlás, az árusok háznál való felkeresése és minden cselekmény, mely a közellátást veszélyezteti. Úgy a helybeli, mint a vidéki piaci árus köteles helyét a piacon árujával együtt legkésőbb délelőtt 9 óráig elfoglalni, mert ezen időn túl jelentkezők a piacokon elhelyezést nem nyerhetnek.

Aki a szabályrendelet ellen vét, vagy azt kijátszani segít, azt 40-től 80 pengőig, azaz 2 vagy 4 napig való elzárással büntetik. Áruját elkobozzák.

A szabályrendeletet június 30-án rendkívüli közgyűlésen tárgyalták és elfogadták, már érvénybe is lépett.