Győri Nemzeti Hírlap, 1944. május 18.

A zsidóság gazdasági előretörése Magyarországon már nagyon régen, Szent László király korában megkezdődött, úgyhogy László királynak már törvényben kellett szabályozni a zsidóság jogi helyzetét. A keresztes háborúk során Németországból igen sok zsidó érkezett hazánkba, ezért Kálmán királynak újabb rendszabályokat kellett hoznia féken tartásukra.

Zsidó kereskedő csúcsos süveggel

A „sárgacsillag” ősével Magyarországon II. Endre király korában találkozunk. Endre ugyanis nemcsak azt tiltotta meg, hogy zsidók pénzváltók, sókamarások s vámosok nem lehetnek, hanem elrendelte számukra a vörös köpeny viselését sárga folttal és csúcsos süveggel. IV. László esküvel ígéri, hogy zsidót köztisztségre nem alkalmaz. Voltak uralkodók, akiktől pénzzel különböző jogokat csikartak ki. Mátyás türelmet gyakorolt velük szemben, de gazdasági vonatkozásban több megszorítással vetett gátat térfoglalásuknak, ötszörös adót vetett ki, megtiltotta, hogy a keresztényeknek adott kölcsönök biztosítására azok ingatlanait lekössék, elrendelte, hogy minden keresztény a zsidót kerülje.

II. József az eddig érvényben lévő megszorításokat feloldotta, kiváltságokat adott nekik. Utódai az ő politikáját követték. A liberalizmus korszakában pedig természetes, hogy a zsidóság teljes valójában kibontakozhatott. És virágzásuk tartott egészen mostanáig, míg a politikai belátás vissza nem szorította őket.

Mit takar a zsidókat szállító kocsi alsó ülése

Rengeteg arany és ezüst került elő a falusi kis zsidószatócs holmijából

Megírta a Győri Nemzeti Hírlap, hogy Mosonmegyéből a zsidókat Magyaróvárra költöztették át. Magyarkimléről is elindítottak egy karavánt. Indulás előtt a csendőr járőr Lunczer Ferdinánd büntetett előéletű zsidó kiskereskedőnél és húgánál nagymennyiségű arany értékeket talált.

Lunczer Julianna cipőjéből 4000 pengő, a nyakából arany érmék, az ékszerek és pénzek pedig a kocsi üléséből kerültek elő. Lunczerék 31 darab magyar és német aranypénzt, arany zsebórákat, fülbevalókat, melltűt, pecsétgyűrűt, arany és ezüst gombokat, kanalakat, nyakláncokat, betétkönyvben 17.623 pengőt, 51 drb., 100, 13 drb., 50, 63 drb., 20, 75 drb., 10, 24 drb., 2 és 14 drb. 1 pengőst akartak átmenteni a „jobb” időkre.

Lunczer tagadott, s mindent húgára akart hárítani. Egyedül a betétkönyvekről számolt be. Hogy miért nem jelentette be a nagy értékű vagyont, mert nem tartózkodott otthon. Húga pedig „elfeledkezett” róla. Az eddig lefolyt vizsgálat megállapította, hogy Lunczer Julianna igenis bejelentette a család vagyonát, de ezek az aranyértékek „valahogy” kimaradtak a bejelentésből. A csendőrök a Lunczer testvéreket bekísérték Győrbe, itt az ügyészség dönt további sorsukról…