MTI-hírek, 1939. február 13.
Berlin, 1939. február 13. (Magyar Távirati Iroda) A Völkische Beobachter jelentése szerint bécsi lakásán letartóztatták az 53 éves kaposvári születésű zsidó Fenyő Andrást fajgyalázás gyanúja miatt. Fenyő a magyar tanácsköztársaság idején Kun Béla úgynevezett bécsi népi megbízottja volt és az osztrák kommunista agitációra 47 billió koronát csalt ki az Osztrák Magyar Banktól.
Bukarest, 1939. február 13. (Magyar Távirati Iroda) A Porunca Vremii örömmel látja, hogy a magyarországi zsidó törvényjavaslatnak – bár még nem emelkedett törvényerőre – máris üdvös hatása mutatkozik. A magyar főváros zsidó elemeit valóságos kivándorlási láz fogta el. Ha a javaslatból törvény lesz – írja a lap – úgy valóban nem irigyeljük a magyarországi zsidók helyzetét. A pesti zsidók sürgősen angolul tanulnak és különböző gyakorlati ágakban gondolnak elhelyezkedésre. Cukrász és építőtanfolyamok nyíltak meg – de vajon szükség lesz-e magyar cukrász-süteményekre Ausztráliában ott, ahol a kozmetika helyett talán még ma is inkább kitartanak a tetoválás mellett.
London, 1939. február 13. A Press Association a menekültügyi értekezlettel kapcsolatban úgy értesül, hogy Schacht dr. által a zsidó kivándorlás költségeinek fedezésére készített tervet elejtették. Németország most azt javasolja, hogy körülbelül kétszázezer zsidónak engedjék meg, hogy kivándorolhassanak Németországból és mihelyt új hazájukba letelepedtek és keresethez jutottak, családtagjaik és rokonaik kivándorlási költségeit is fedezhessék. (MTI)
Palesztina, 1939. február 13. Hétfőn este nyilvánosságra hozták Weizmann dr. cionista vezérnek a Jewish Agency nevében múlt szerdán tett nyilatkozatát. A nyilatkozat a többi között hangoztatta, hogy a zsidók és az arabok bizonyára megtalálhatnák azt az alapot, amely mind a két félre hasznos lenne, azonban ez csak a mandátum, a nagyobb arányú zsidó bevándorlás és a kisebbségvédelem alapján történhetik meg. Ami a Balfour-nyilatkozatot illeti, a zsidók nem tudják elképzelni, hogy a brit kormány húsz esztendő multával a mandátum oly értelmezését kereste, amely csorbítaná „a zsidók alapvető jogait”. Az erkölcsi alapból való ilyen eltérés „alapjaiban rázkódtatná meg a Brit Birodalmat”. (MTI)
Berlin, 1942. február 13. (MTI) Az esseni Nationalzeitung hosszabb cikkben foglalkozik Magyarországgal, mint a Duna-medence gazdasági tényezőjével.
– A háború a bolsevizmus ellen – írja a cikk – egyebek között a Magyarországot eddigi politikai állásfoglalásához híven a tengelyhatalmak oldalán találja, amelyekkel gazdasági kapcsolatain kívül eszmeileg is azonos síkon áll. A bolsevizmus kétes „áldásai”, amelyekkel Magyarország 23 évvel ezelőtt a tanácsköztársaság idején megismerkedett, eléggé sarkalják arra, hogy mostani hadjáratban a lehető legnagyobb katonai és gazdasági készültség latba vetésével vegyen részt a végső diadalig. Magyarországnak, mint a Duna-medence politikai és mindenekelőtt gazdasági tényezőjének szerepét nagy mértékben az dönti el, miképpen oldhatók meg azok a kérdések, amelyeknek megoldása előfeltétele az új Európa keretében való tevékeny közreműködésnek.
A lap azután behatóan foglalkozik a magyarországi zsidókérdéssel és megállapítja, hogy a zsidók kikapcsolása a magyar közgazdaság kulcspozícióiból csak akkor történik meg, ha a szükséges utódok már készen állanak, amihez sok tapintat és sok idő kell.
Érthető – fejezi be cikkét a lap – hogy a bolsevistaellenes hadjárat a magyar gazdasági teljesítőképesség nagy részét igénybe veszi. Annál inkább örvendetes jele Magyarország erejének, hogy e kétségtelenül nagy erőfeszítés mellett is marad ideje arra, hogy a megkezdett és helyesnek felismert úton továbbhaladjon és az európai és ezzel együtt a magyar művelődést és polgárosultságot nehéz harcok és nélkülözések árán védelmező fiainak diadalmas visszatérésük után hozzájuk méltó hazát biztosítson. Magyarország a Duna-medencében elfoglalt helyzeténél és gazdaságának fejlettségi fokánál fogva jövő feladatait akkor oldhatja meg legjobban, ha gazdasági szervezetét örökre megszabadítja minden káros idegen betolakodástól.