Győri Nemzeti Hírlap, 1944. január 20.



Tormay Cécile

Szerdán délben tartotta, a MANSz 25 éves fennállásának ünneplésére rendezett díszközgyűlését Győr városi és megyei MANSz Főcsoport a városházán. A díszközgyűlésen a kultuszminiszter is képviseltette magát. Megjelentek dr. báró Apor Vilmos megyéspüspök, dr. Kászonyi Richárd főispán, a miniszter képviseletében dr. Madocsay Gyula tanügyi tanácsos, ott volt Bayor Vilmos ezredes, Szabó József igazgató-lelkész, a polgármester képviseletében Ajtony István főjegyző, valamint a nőegyletek képviselői, a középiskolák igazgatói és a MANSz tagok számosan. Jelen voltak a győri leányiskolák növendékei is népes csoportokban.

A magyar Hiszekegy elmondása után Fratrits Vilma elnök a megjelenteket a magyar asszonyszív melegével köszöntötte, majd bejelentette, hogy a meghívottak közül többen elfoglaltságuk vagy gyengélkedésük miatt kimentették magukat.

Megnyitó beszédében visszaemlékezett az 1918-as forradalomra, melyet látva, egy törékeny, de lélekben erős magyar asszony, Tormay Cécile felismerte a közelgő veszedelmet és egy táborba szólította a magyar nőket. Házról-házra járt szervezni és hívó szavára Nagy-magyarország visszaszerzése szent elhatározásával a húszas években már 300 ezer magyar nő volt a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, a MANSz gárdájában. Tormay Cécile elbujdosni kényszerült a vörös terror elől, de annál fényesebben ívelt fel neve és vele a magyar asszony neve a hazáért való munkálkodásban a trianoni évek alatt. Ezekben az években nemcsak szociális téren dolgozott a MANSz, nemcsak a sokgyermekes magyar anyákat vette pártfogásba, hanem áldásos és sokirányú itthoni munkálkodása mellett Tormay Cécile az egész világ asszonyait felvilágosította az általa összehívott kongresszuson és a külföldi újságokban is megjelent felhívásában Magyarországról, áldozatos ezer évünkről, mely után jobb sorsot érdemelünk.

Tormay Cécile hatalmas műve ma is él, a MANSz eredményesen munkálkodik igaz magyar asszonyi összefogással a társadalmi korlátok eltüntetésével a magyar asszony erejével, szent hitével a haza jobb sorsán. Mikor a negyedszázados jubileumon nem múló szeretettel emlékeznek Tormay Cécile-ről, az új keleti veszedelem ellen felsorakozva védi a MANSz a magyar családok tűzhelyét, az istenfélelmet és szent eszményeinket, mert tudja, hogy nemzetünk csak akkor áll ki minden vihart, ha Istenhez és a hazához, erkölcshöz és becsülethez minden vészen és megpróbáltatáson át hűségesek maradunk.

Az elnök szavait nagy éljenzéssel fogadta a díszközgyűlés. Ezután Pattantyús Ábrahám Edith mély átérzéssel, klasszikus egyszerűséggel, de annál mélyebb hatással szavalta el Garay költeményét a magyar nőről. Igen melegen ünnepelték szép szavalásáért.

Fratrits Vilma elnök dr. Kászonyi Richárdnét köszöntötte szeretetteljes szavakkal. Dr. Kászonyi Richárdnét, aki korábban a MANSz makói csoportjának elnöke, majd a bajai csoport díszelnöke volt és sok érdemét szerzett a MANSz célkitűzéseinek munkálása terén a győri főcsoport díszelnökévé választotta. Az elnök a díszelnök támogatását kérte a győri csoport munkájához. A díszközgyűlés melegen ünnepelte a díszelnök főispánnét, kinek Pákozdy Mária kedves szavak kíséretében virágot adott át.

Fratrits Vilma bejelentette, hogy Tormay Cécile életének méltatására pályadíjat tűzött ki a MANSz. A győri leányiskolák tanulói sok pályázatot küldtek be, melyeket a MANSz megbíráltatott. Ezeket a bírálatokat sorra felolvasták és a pénzjutalom vagy a dicséret elnyerői boldogan fogadták a jutalmat, dicséretet: Közülök Kászonyi Katica a pénzjutalmat azonnal felajánlotta egy sokgyermekes anya számára. A jutalmat vagy dicséretet kapott lányok nevét legközelebb közöljük.

Az elnök indítványára a díszközgyűlés táviratban köszöntötte a kormányzó feleségét, a Főméltóságú Asszonyt, a kormányzóhelyettes özvegyét és a MANSz országos elnöknőjét.

A Szózat első versszakának elmondásával végződött a díszközgyűlés.

Mit akar a szovjet?

Stockholmba érkezett jelentés, hogy Londonban lehetségesnek tartják, hogy Churchill hazaérkezése új tényezőt jelent a lengyel–szovjet helyzetben. Itt említjük meg, hogy a svéd sajtó annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a Szovjetunió nemcsak előre akar nyomulni a Curson vonalig, hanem egész Lengyelországot be akarja vonni a hatalmi körébe. A program a Balti országokban történtekből ismeretes.