Tizennyolc esztendeje
Győri Nemzeti Hírlap, 1937. november 16.
Horthy Miklós – 1919. november 16.
Tizennyolc esztendeje annak, hogy Horthy Miklós, Magyarország kormányzója a nemzeti hadsereg daliás csapatai élén bevonult a magyar fővárosba. Ez a tegnapi évforduló történelemmé vált már. A magyar sors könyvében piros betűs ünnep ez a nap, mert a keresztény Magyarország diadalát hirdeti a vörös forradalom fölött. A magyar élet új korszaka kezdődött el, hittel, bizalommal, reménységgel teltek meg a szívek és a forradalmi csőcselék uralmától fölszabadult nemzet diadalmas örömmel ünnepelte azt a vitéz, kemény fér fiút, akinek serege elől riadtan hátrált a csatornák népének sötét hada. A kétségbeesés küszöbén állt már a magyarság, gazdaságilag leromlott itt minden, nélkülözés, ínség tünetei veszedelmes méretekben jelentkeztek. A fegyelem megbomlott, a lelkekből kiveszett már az öröm is, sötétbe borult a magyarság fölött az ég. De mint annyiszor már az évszázadok fordulásán, a nagy veszedelmek idején az isteni gondviselés elküldte a nemzet élére azt a férfit, aki megmutatta az utat a nemzeti föltámadásra, összeforrott a nemzet abban a hitben, hogy a magyarság ezt a súlyos veszedelmet is történelmi küldetésének megfelelően túléli és a magyar faj diadalmas életereje győzedelmeskedik. Horthy Miklós fővezér nevéhez fűződik a nemzeti megújhodás diadala, és a nemzeti hadsereg bevonulása jelentett ennek a nagyszerű talpraállásnak győzelmét. Az ország népe megindultan emlékezik most vissza az elmúlt tizennyolc esztendőre. Küzdelmekkel, gonddal, sok bajjal és kevés örömmel volt tele ez a tizennyolc esztendő, de Horthy Miklós kormányzó államfői bölcsessége, szilárdsága, kormányzásának iránya, minden baj és veszedelem között biztosan vitte előre a fejlődés útján a nemzet hajóját. Magyarország ma a zajló, nyugtalan világban a rendnek és békességnek szigete. Az ország népe, minden magyar ember hálatelt szívvel emlékezik ezen a történelmi évfordulón Magyarország kormányzójára és az ég áldását kéri munkásságára.
Fehér lova…
Győri Nemzeti Hírlap, 1939. november 16.
Huszadik esztendő fordul a mai napon, immár két évtized futott el mögénk a történelembe azután, hogy egy esős novemberi napon, az ázott budapesti utcán Horthy Miklósnak, a legendák fehér paripájának nyergével szinte szoborszerűen összenőtt alakja feltűnt. A főváros látomást látott. Minthogy valóban az volt.
Az országon végigszáguldott forradalom, a kommunizmus orkánja romokba döntött mindent, ami számunkra nemzeti erkölcsünket, alkotmányunkat jelentette, a fejét vesztett nemzet megrémültén állt a kilátástalan zavarban s a kishitűek lelkében már-már felviharzott az iszonytató rémület: a kataklizmából nincs feltámadás!?
A magyar tragédiák sorsfordulata kísérteties következetességgel most is jelentkezett, a ködöt úgy verte szét a szegedi nap, mint könnyű felhőt. Horthy Miklós érkezése a magyar feltámadást hozta meg a csüggedt nemzetnek. Az a férfias erő, határozott biztonság, meglepő kül- és belpolitikai széleslátókörűség, amely kormányzónkat annyira jellemzi, egyenesen szabták meg az utat a Várig s most, hogy országvezetése húszesztendős évfordulóján ünnepeljük, áldjuk a magyarok Istenét. Hogy a reménytelen magyar őszön, ezelőtt húsz esztendővel ismét elküldte hozzánk a Vezért!
A magyar nemzetet gyalázta a tatai zsidó vaskereskedő, akit két hónapra ítélt a győri ötöstanács
Egyelőre visszakísérték a tarcsai internálótáborba
1941. november 16.
A kistarcsai internálótáborból állították a győri törvényszék ötöstanácsa elé Rulein Lajos 32 éves zsidó tatai vaskereskedőt, aki ellen az ügyészség a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló, valamint valótlan hírterjesztésének vétsége miatt emelt vádat. A magas növésű zsidó vádlott ez év júliusában özv. Mladoniczky Lajosné dohány tőzsdéje előtt álló tömegre azt mondta: „ez a marha tömeg még beveszi, amit az újságok írnak. Pedig ennek tizedrésze sem igaz” Ezután a keresztes háborúban dicsőségesen harcoló katonáinkkal kapcsolatban tett az államra gyalázó kifejezéseket „Csak akkor tudnak katonáinknak enni adni – mondotta a zsidó –, ha a néptől elveszik. Majd úgy járnak, mint Napóleon. Budapesten már nincs mit enni!
Bauer Samuné vaskereskedésében pedig arról szavalt, hogy Budapesten azért nem kapott vasanyagot, mert keresztények a vezetők. Amíg zsidó kézben volt, mindig lehetett kapni. Magyarországon azért van nyomorúság, áruhiány, mert nem zsidókézben van a vezetés. Kassa bombázásával kapcsolatban azt mondta, hogy Kassát nem az oroszok bombázták, hanem a németek.
Dr. Veöreös Miklós kir. ügyész vád- és dr. Matavovszky István ügyvéd védőbeszéde után hozta meg ítéletét az ötöstanács. A bíróság a vádiratnak megfelelően mondotta ki bűnösnek a vádlottat és két hónapi fogházra, valamint 3 évi hivatalvesztésre ítélte. Az ügyész az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. A vádlott sem nyugodott bele az ítéletbe, ártatlanságát hangoztatva. Az ítélet nem jogerős.
A rendőr visszakísérte Ruleint az internálótáborba. Ott várja meg, míg a Kúria végső döntést hoz ügyében.
A bolsevista propaganda hazugságai
1944. november 16.
Berlin, nov. 15. NTI jelenti Budapestről: A magyar csapatok arcvonalán a magyar lakosság növekvő ellenállása egyre újabb erőlködésre serkenti a bolsevistákat, hogy aláássák a magyarság harci erejét.
A szovjet propaganda híreket közöl – melyeket a svéd sajtó is átvett, – amelyek azt célozzák, hogy elcsitítsák a magyar lakosság jogos aggodalmait a szovjet felől.
„A magyar lakosságnak nem kell félnie a vörös hadseregtől – híreszteli az orosz propaganda, – mivel rendkívül korrektségről és fegyelmezettségről tesznek tanúságot a bolsevikiek, – állítja a hazug bolsi propaganda. A jelentés még arra is merészkedik, hogy a magyar papság felszólította volna híveit a megszállott területen, hogy dolgozzék együtt a vörös hadsereggel…
Ezzel szemben kétségtelen tény, hogy a szovjet terror olyan nyomasztó a megszállott helyeken, amiről a lakosság sajnos nagyon is meggyőződhetett, hogy csodálkozni lehet azon az otromba módszeren, amellyel most a bolsevisták cselekedeteik ellenkezőjét akarják bizonygatni.
Jaross Andor: Hosszú évek mulasztását kell gyorsan pótolnunk
Budapest, november 15. Vitéz Jaross Andor, nyug. belügyminiszter szerda délután rádióbeszédet mondott, amelyben többek között a következőket mondotta:
Október 15-én a régi rendszer, mely sok mulasztást hagyott maga után, összeomlott. Saját maga mond ta ki halálos ítéletét. Ugyanakkor a Nyilaskeresztes Párt minden eshetőségre készen állott és kezébe vette a hatalmat a legsúlyosabb időpontban, megmentve az országot súlyos polgárháború kitörésétől. Azok a magyar nacionalisták, akik egyformán ott állanak a Nemzetvezető kormánya körül, a leghűségesebb ragaszkodással és végső elszánással csoportosultak melléje.
Szálasi Ferenc és munkatársai a legalkalmasabbak ma a nemzeti erőforrás összességének egybefogására. De nemcsak a nacionalistáknak kell ma a kormány mögé állani, hanem minden dolgozó és gondolkodó magyar embernek, aki megértette, hogy a magyarság szerepet és létét lesz hivatva eldönteni a mai háború.
A kultúra zászlaját lobogtatni csakis hősi kitartással lehetett a múltban és lehet a jelenben. Nemzedékek váltották egymást a történelem folyamán, de a tér és föld azonos volt.
Ha fegyverrel támad az ellenség, fegyverrel kell védeni a hazát. Ez a háború bizonyos mértékig elmosta a határvonalat, nincs haditerület és nincs békés hátország. Elöl harcol a honvéd, hátul pedig áll a dolgozó honvéd. Tehát azonos lélekkel kell dolgozni egyaránt
Hosszú évek mulasztását kell gyorsan pótolni. Valamennyiünknek többet és egyre többet kell produkálnunk. Harcosabb szelleműnek kell lenni, mint amilyennek nevelésünk formált. Férfias magyar elszántságot kíván tőlünk a mai idő. Van-e magyar férfi, aki mindezt nem vállalná? Szálasi programja mindannyiunké: a magyar haza a magyaroké. Isten adjon erőt és kitartást a további harcra, harcos napjainkban mindnyájunknak.
Kapcsolódó: Horthy budapesti bevonulására emlékezik a Jobbik