Az Országépítés első terve

MTI - 1944. október 18., 12 óra 35 perc

Az első minisztertanácson Szálasi Ferenc, az államügyek ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök az alábbiakban ismertette a kormány munkatervét:

I. Alap:

1.) Veesenmayer budapesti német követ kijelentése szeptember 26-án és október 11-én:

a.) A Führer szemében Magyarország egyedüli felelős személye a Pártvezető;

b.) Magyarország szabad, önálló és független állam, amely szabadságát, önállóságát és függetlenségét olyan mértékben és úgy nyeri el, ahogyan harcol értük;

c.) Magyarország a német háborúvezetés szempontjából nem átmeneti terület, amelyben csupán időnyerésért folytat harcot, hanem bástya, amely szerves részét képezi a német vezetés minden elhatározásának és melyért Németország éppen olyan döntően harcol, mint teszi ezt Nyugat-Németországban vagy Kelet-Poroszországban.

2.) A belpolitikai helyzetből adódó tény:

a.) A Kormányzó 1944. október 16-án korareggeli órákban német védelem alá helyezte magát Lakatos miniszterelnökkel egyetemben;

b.) a Kormányzó szóbeli kijelentése és felhatalmazása október 16-án reggel, melynek alapján sürgősen intézkedni kellett az ország felelős legfelsőbb vezetésének megalkotásáról, nehogy egy pillanatra is vezetés nélkül maradjon a magyar Nemzet ezekben a válságos időkben;

c.) a Kormányzó október 16-án délelőtt szóbelileg visszavonja mindazt, amit reggel kijelentett; indokolása: nem ura szabad akaratának, így nem folyhat az ügyek további intézésébe; államfőnek tekinti magát, aki nem tud ténykedni;

d.) A Kormányzó 1944. október 16-án este írásban visszavonja október 15-én 13 órekor a harc beszüntetésére vonatkozó deklarációját;

e.) A Kormányzó írásban 1944. október 16-án este beadja lemondását és a kormányzati ügyek vitelével a Pártvezetőt bízza meg.

II. A rögzített alapokból adódó kormányfeladat:

1.) A nemzet totális harcba állítása, a háború politikai, gazdasági és társadalmi vezetése a győzelmes befejezésig a Hármashatalmak oldalán;

2.) a belpolitikai és közjogi helyzet megalapozása a fennálló törvények és az élet parancsoló szüksége alapján;

3.) a két feladatnak minden rendelkezésre álló erkölcsi, szellemi és anyagi eszközzel való feltétlen biztosítása.

III. Végrehajtandó terv 1945. január 1-ig:

1.) A miniszterelnök-helyettes:

a.) az Országgyűlés két elnökének, valamint a belügyminiszter és az igazságügy-miniszter bevonásával fektesse le azt a közjogi alapot, amely vagy véglegesen, vagy ideiglenesen tisztázza az államhatalmi tényezők belső tartalmát és egymáshoz való viszonyát;

b.) az Államfő kérdésének ideiglenes megoldását november 4-ig szabályozni kell;

c.) a kormány az Országgyűléssel együtt akarja az ország ügyeit vezetni a totális harcba állítás felelősségében az Országgyűlés mindkét Hazát a legteljesebb mértekben részesíteni akarja és fogja;

d.) az Országgyűlés mindkét Házát az idők követelményeinek megfelelően és a Nemzet állni akarásának parancsára, kell személyi és elvi tárgyi részében beállítani;

e.) mindaddig, míg az Országgyűlés a kormány részéről szükségesnek tartott követelményeknek megfelelően a belpolitikai helyzetet nem rendezte, a kormány a Kormányzó részéről szóbelileg kapott felhatalmazást és a részéről kapott írásbeli lemondási nyilatkozat értelmében és szellemében fogja az államügyeket vezetni;

f.) amennyiben november 4-ig az államfő kérdését alkotmányjogi síkon az Országgyűlés törvényesen nem akarja vagy nem tudja rendezni, a kormány saját kebeléből megalakított háromtagú kormányzótanáccsal fogja ezeket a kérdéseket lefektetni és a megadott időpont után javaslat formájában az Országgyűlés elé vinni;

g.) az Országgyűlésnek ideiglenesen tudomásul kell venni az I. és II. alatt rögzített tényeket és a belőlük folyó megtett kormányintézkedéseket; a tudomásulvételt november 1-ig kell végrehajtani.

2.) A belügyminiszter:

a.) megakadályozza, hogy a belső vagy a külső ellenség a Nemzet belső erővonalát széttörje;

– rendészetileg biztosítja, hogy a kormány célkitűzéseit végrehajthassa;

b.) a közigazgatás megszervezése a feladatok gyors és idejekorán történő végrehajtásának szolgálatában;

– kormányszék felállítása, mint harmadfokú közigazgatási hatóság; a minisztériumok csak a tervezéssel, szervezéssel, irányítással és ellenőrzéssel foglalkoznak;

– kormánybiztosok beállítása;

– központi szerv felállítása az egyes minisztériumoknak a magánfelek részéről történő megterhelésének kiküszöbölésére;

– a személyügyek központi vezetése érdekében a személyügyek Országos Vezetőjének beállítása a miniszterelnök alatt;

c.) az állambiztonság központosítása;

d.) a hősi halottak, rokkantak, sebesültek, hadiárvák, harcoló honvédek és hozzátartozóinak kötelező nemzetellátásának megszervezése;

e.) a közigazgatási vezérkar előmunkálatainak lefektetése.

3.) A honvédelmi miniszter:

a.) a harcoló honvédség teljes összhangba hozása a német hadsereggel;

b.) a belső honvédség megszervezésnek, felszerelésének és kiképzésének teljes összhangba hozása a német hadsereg szervezetével, felszerelésével és kiképzésével;

c.) a Nemzet belső honvédelmi szolgálatára és belső védelmére vonatkozó irányelvek és gyakorlati keretek megalkotása;

d.) összekötő tisztek kirendelése a német és az itáliai legfelsőbb hadvezetés törzsébe, valamint azokhoz a német parancsnokságokhoz, amelyek alatt a magyar csapatok harcolnak; az összekötő tisztek kiküldése kölcsönösség alapján történik;

e.) előkészítő munkálat a vezérkar kialakítására mint a Fegyveres Nemzet vezetőkara.

4.) A közellátásügyi miniszter:

a.) a harcoló hadsereg és a dolgozó Nemzet élelmezésének biztosítása a felsorolás sorrendjében;

b.) a harcoló hadsereg és a dolgozó Nemzett iparszükségleti ellátásának biztosítása a felsorolás sorrendjében;

c.) az ár- és bérkérdés rendezése a háborús megélhetés nyugalmának biztosítása érdekében;

d.) a közellátásügyi minisztérium országos csúcsszerv; megszervezése és működése ebből a szempontból történjen;

e.) a gazdasági kiürítés és a fogyasztásra alkalmas cikkek tárolása;

f.) évi előzetes számvetés megszerkesztése a szükségletekről, a meglevő készletekről, a kettő összevetéséből adódó feleslegről és hiányról élelemben, fedélben, ruházatban, közösségi szükségletben.

5.) A pénzügyminiszter:

a.) a Nemzet totális harcba állításának hitel- és pénzpolitikai fedezése és biztosítása;

b.) a költségvetés összeállítása és letárgyalása a parlamentben;

c.) előkészületi munkálatok elvégzése az államháztartásról és költségvetésről a nemzetháztartásra és költségvetésre való rátérésre;

d.) a hitel- és pénzeszköz a Nemzet totális harcbavetésének szolgálatában: irányítanak a harc szükségletei.

6.) A földművelésügyi miniszter:

a.) előmunkálatok a parasztság felelős s állam- és nemzetvezetői hatalmának beállítására;

b.) a paraszt kötelessége a harcoló honvédség és a dolgozó Nemzet élelmezési ellátására szükséges termelés végrehajtása;

c.) a paraszti gazdálkodás gépesítése;

d.) a paraszti gazdálkodás hitelellátásának biztosítása;

e.) a parasztgazdálkodásnak a plutokrata gazdálkodásból fennálló adósságainak január 1-ig történő végleges rendezése és felszámolása;

f.) a paraszti gazdálkodás termelő eszközeinek biztosítása az 1945. évre, különös tekintettel a Szovjet betörésére.

7.) Az iparügyi miniszter:

a.) előkészületi munkálatok a termelőeszközöknek a Nemzet szocialista közösségének szolgálatába és jóhasznára való beállítására;

b.) a munkás kötelessége a harcoló honvédség és a dolgozó Nemzet ipari ellátására szükséges termelés végrehajtása;

c.) a Nemzet szocialista közösségének birtokába kell állítani az összes bányákat, energiatermelő üzemeket; a belőlük adódó jövedelmet a dolgozó Nemzet szocialista jólétére és életbiztonságára kell a nemzetháztartásban beállítani;

d.) a nagyipar a Nemzet ellenőrzése alá kerül, melyet a Hungarista Mozgalom fog végrehajtani mindaddig, míg ez az ellenőrzés törvényes rendezést nem kap;

e.) az ipar elsősorban a háborús szükségleteket gyártja;

f.) előmunkálatok megtétele azoknak az üzemeknek a felszámolására vagy időleges szüneteltetésére, melyek nem szolgálnak háborús célt;

g.) az ipar hitelszükségletének ellátása;

8.) A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter:

a.) előkészületi munkálatok beállítása a szocialista szabadgazdálkodás bevezetésére;

b.) a kereskedelemnek a magyar Nemzet kezébe való vétele;

c.) a szövetkezeti rendszer állami kiépítése;

d.) a kereskedelmi hitelellátás biztosítása;

e.) a műszaki segédszolgálat megszervezése a kötelező munkaszolgálat keretében, különös tekintettel a légitámadásra;

f.) a közlekedés beállítása a harcoló honvédség és a dolgozó Nemzet szükségleteinek megfelelően;

g.) a közlekedéspolitika, összhangba hozása Németországgal és Itáliával, valamint a környékező államokkal az összhadviselés érdekének szem előtt tartása mellett.

9.) Az igazságügy-miniszter:

a.) jogszabályalkotás a Nemzet totális harcba állításának törvényekben, rendeletekben és szabályrendeletekben történő rögzítésével;

b.) az új büntetőjog kialakítása és kiegészítése a totális harcba állítás biztosítására;

c.) a zsidókérdés rendezése; a zsidók Magyarországon maradnak, munkaszolgálatot teljesítenek a Nemzet számára;

– zsidókkal szemben tanúsítandó bánásmód: a zsidók személves magatartásától és az ellenség légitámadásától függ;

– a zsidóság a háború után kikerül Magyarország területéről oda, ahová nemzetközi megállapítás ültetni fogja; a magyar Nemzet életterébe többé nem térhet vissza;

– zsidó és zsidó között különbség nem tehető;

– a zsidó tulajdon a Nemzet tulajdona;

d.) a Hungarista Mozgalomnak a Nemzet legfelsőbb szolgálatában teljesített évtizedes munkásságának elismerése és törvénybeiktatása;

e.) a Magyarország területén működött magyar nemzetiszocialista pártoknak és jobboldali mozgalmaknak a magyar Nemzet legfelsőbb szolgálatában teljesített munkásságának elismerése és törvénybeiktatása;

f.) a zsidókkal kötött házasságok érvénytelenítése; alap:

– a kapott joggal való élés mindenkinek szabad elhatározásától függ; aki vele nem él, zsidó házastársának sorsában részesül; a gyermek zsidónak számít.

10.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter:

a.) előkészületi munkálatok a tanítórendnek a Nemzet első rendjeként való beállítására;

b.) a nemzetiszocialista világnézet és e világnézetnek magyar gyakorlata; a Hungarizmus beállítása a Nemzet nevelésébe és oktatásába;

c.) a nemzetnevelési hitelszükséglet biztosítása;

d.) előkészületi munkálatok a nevelésnek, az oktatásnak és a kiképzésnek a Nemzet tulajdonába és birtokába való vételére.

11.) A külügyminiszter:

a.) Magyarország szerves beépítésének élőmunkálatai a nacionalista és szocialista Európa-közösségbe;

b.) a Nemzet totális harcba állításának és eszközeinek szövetségközi viszonylatban való politikai, gazdasági, társadalmi és katonai biztosítása;

c.) a külügyi szolgálat átállítása;

d.) Délkelet-Európa nemzetiszocialista elismert mozgalmainak vezetőivel való érintkezés felvétele és ezek rendszerbeszedése;

e.) a helyzet és viszony tisztázása azokkal az államokkal, amelyek a Hármashatalmak egyikével vannak csak háborúban;

f.) a helyzet és viszony tisztázása az eddig még semleges állomokkal;

g.) a kölcsönösség alapján történő összekötő törzsek létesítése a magyar Kormány és a Hármashatalmak kormányai között.

12.) A nemzet totális harcba állítására felállított tárca nélküli miniszter:

a.) alapok a paraszt totális harcba állítására;

b.) alapok a munkás totális harcba állítására;

c.) alapok az értelmiségi totális harcba állítására;

d.) alapok a nő totális harcba állítására;

e.) alapok az ifjúság totális harcba állítására;

f.) a hivatásrendek megszervezése és felállítása;

g.) előkészítő munkálatok a Dolgozó Nemzet alkotmányára;

h.) a politikai pártok és egyesületek kérdésének rendezése;

13.) A Nemzet háborús termelésének vezetésére felállított tárca nélküli miniszter:

a.) a háborús termelés menetének rendszerezése;

b.) anyagelosztás;

c.) munkaerő-elosztás;

d.) munkaerő-politika és munkaerő-gazdálkodás;

e.) a kötelező társközösségi munkaszolgálat felállítása;

f.) csúcsszervként kell megszervezni.

14.) A propaganda és az erkölcsi és szellemi nemzetvédelem vezetésére felállított tárca nélküli miniszter:

a.) a nemzetiszocialista világnézet és a hungarizmus erkölcsi, szellemi és anyagi alapjai, politikai, gazdasági és társadalmi gyakorlata és egymáshoz váló viszonya;

b.) felvilágosító munka a harcoló honvéd és a dolgozó Nemzet munkájának alátámasztására;

c.) a művészet, az irodalom, a sajtó, a rádió és a film irányában felügyeleti joghatóság;

d.) előkészületi munkálatok a természetes társadalmi réteget szakpropagandájának megszervezésére.

IV. A miniszterelnök munkarendje:

December hónapban a Miniszterelnök alapvető beszédben ismertetni akarja a kormány célkitűzését.

Az október 16-án a magyar Nemzet legfelsőbb szolgálatában hősi halált halt három németbirodalmi katonát a magyar állam, a magyar Nemzet és a Hungarista Mozgalom saját halottjának tekinti, díszsírhelyen való eltemetésükről gondoskodik és közvetlen hozzátartozóikról való gondoskodást magára vállalja.

A végrehajtás a miniszterelnök-helyettes és dr. Gera József feladata.

Az Országépítés első tervének kelte: Budapest, 1944. október 17.

A miniszterelnök

(Kuruc.info)