Győri Nemzeti Hírlap, 1939. augusztus 19., eredetiben itt

Sátoraljaújhely, aug. 18. Még a májusi országgyűlési képviselőválasztások idején történt, hogy a zsidótörvény értelmében a választói jogosultság igazolásához a hatóságok bekérték a személyi okmányokat Sátoraljaújhely zsidó lakosaitól. Minthogy pedig a választási harcban egy kisgazdapárti jelölt is próbálkozott, a város zsidó társadalmából igen sokan igyekeztek felvétetni magukat a választói névjegyzékbe.

Az okmányok bemutatása során a hatóságok legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy a sátoraljaújhelyi zsidók egy része engedély nélkül, önkényesen megváltoztatta a nevét.

Ennek a váratlan felfedezésnek az lett a következménye, hogy a megyei város vezetősége az utóbbi hetekben gyökeres névvizsgálatot rendelt el Sátoraljaújhely zsidósága körében. A zsidókat születési anyakönyvi kivonatok bemutatására kötelezték, és ezekből megállapították, hogy sok zsidó évtizedek óta használt a törvényes zsidó név helyett szépen hangzó keresztény magyar nevet vett fel. Így lettek a Weiszekből Vassok, a Jeremiásokból Jenők, a Düvedekből Dánielek.

A sátoraljaújhelyi zsidó kereskedők azután ezeket a szebben hangzó neveket használták cégtábláikon és bélyegzőiken, sőt minden hivatalos iratukat is ezekre a nevekre állították ki, amíg csak most a hatóság közbe nem lépett. A városi rendőri bíróság napokon át tárgyalta ezeket az ügyeket.

 

Két akasztófát

1941. augusztus 19., eredetiben itt

Két akasztófát állítottak a napokban Szabadkán. Magukat cionistáknak való zsidók szövetkeztek össze és vallomásuk szerint a zsidótörvény miatt gyújtogattak. A gyújtogató zsidót, Liszt nevű géplakatost és elbolondított társát, Hegedűs József keresztény gyári munkást halálra ítélték, felakasztották. A többi zsidót súlyos fogházbüntetéssel sújtotta a honvédbíróság.

Meg kell állnunk a két akasztófa alatt. Egyiken az önérzetes cionista zsidó lógott. 20.000 pengő értékű gabona égett el bűnös gyújtogató kezük nyomán.

A cionisták tudtunkkal a zsidó faj önérzetes és fajukat megvalló előharcosai. Hazájuknak Palesztinát vallják, és íme, a zsidó haza fia cionista bosszúból gyújtogat Magyarországon!

Sztalin parancsot adott katonáinak, hogy mindent gyújtsanak fel, mindent égessenek el a tengelycsapatok előtt. Sztalin parancsa úgy látszik parancs a magyarországi cionista zsidónak, hogy a csapatok háta mögött is gyújtogasson.

És még egy súlyos kérdés: A gyújtogató cionista zsidót Liszt néven ítélték el és akasztották föl. A neve pedig Lich volt, de a magyar állam jóvoltából kapta a Liszt nevet.

Ha a katona hűtlenséget követ el és elítélik, tisztről, altisztről letépik a rangot, letépik a kitüntetéseket.

Az elítélt zsidót magyarosított névvel akasztották fel.

Érzéseink azt követelik, hogy az ilyent, aki érdemtelenné vált a magyar révre, aki ma a termést felgyújtja, akit halálra ítéltek és kivégeznek, mielőtt felhúzzák, tépjék le róla a megbecstelenített magyar nevet és akasszák fel az eredeti zsidó nevén!

A másik akasztófán keresztény magyar munkás halt meg. Gyújtogatott. Példája legyen kijózanító intő példa arra, hogy így jár, aki beveszi a zsidó maszlagot és hazája ellen emel bűnös kezet!

 

A zsidóság falura özönlik

1943. augusztus 19., eredetiben itt

Egy előfizetőnk figyelmeztet minket arra a sokak által tudott dologra, hogy a zsidóság, amely hónapok óta suttogva hitette el sokakkal, hogy minket nem fenyeget légi veszély, most az első szélre ijedten falura menekül, fantasztikus árakat fizetve egy-egy kis szobácskáért is. (Adataink vannak rá, hogy például Véneken, hol még beszerzési lehetőségek sincsenek, egy kis szobáért már havi 150 pengőt kértek, úgy felverik a rémülten elvonuló zsidók az árakat.) Győri lakásukban csak a keresztény háztartási alkalmazottat hagyják, ők meg elvonulnak, pedig eddig az angol rádión csüngtek és tudjuk, hogy a háború milyen fordulását kívánják. A magyar dolgozó rendületlenül áll munkahelyén, a zsidó azonban – elvonul...

A levélírónak igaza van és gondolata nem is rossz: a falura költöző zsidóság lakását igénybe kell venni. Viszont veszélyes a falura költözés, mert megmételyezik a falut. Talán inkább a keresztényeknek kellene a falusi testvérekhez költözni, különösen az asszonyoknak és gyermekeknek. De a keresztény családoknak nincs pénzük kétfelé élni és drágán élni. Mindenhogyan veszélyes a mozgalom, amit a falusi hatóságok figyelmébe ajánlunk olvasóink levele alapján is.