Elie Wisel holomilliárdos a vallásos zsidóságon belül a legundorítóbban rasszista irányzat, a Lubavicsi rebbe alapította Hábád hásszid szekta meghívására érkezett Budapestre, ahol a politikai „elit”, a Zsidesztől kezdve az MSZP-ig, megadta a kóvedet (tiszteletet) ennek a szélhámos gazembernek. A budapesti Parlamentben elmondott beszédét részletesen ismertette a Sturem.net nevű zsidó hírportál.





A Máramarosszigeten született Elie Wiesel az ún. holokausztot fölemlegetve eddig minden lehetséges fórumot és alkalmat kihasznált a magyarság mocskolására, s ezért rendkívül visszataszítónak tartjuk azt, hogy a fideszes, a jövő héten jeruzsálemi kanosszajárásra utazó Balog Zoltánnal az élen a magyarországi vezető politikusok hajbókoltak a senkiházi előtt, akit még Izraelben is úgy szoktak emlegetni, mint aki a "holokauszt" hírveréséből gazdagodott meg. 

Elie Wieselről a magyarországi zsidó- és a szekértoló goj sajtó azt állítja, hogy magyar származású. Nos, Wiesel nem magyar és nem magyar származású, mint ahogyan ő saját magát sem tartja annak. S úgy gondoljuk, ez utóbbi tény a perdöntő ebben a kérdésben. Amint Imre Kertész sem tartja magát magyarnak – mi sem őt. 

A Budapest II. kerületi Nagy Imre téren, a Gyorskocsi utcai börtön közelében az egyik épület bejárata mellé ki van téve egy márványtábla, amelyen az eddigi "magyar" Nobel-díjasok neve, köztük Elie Wieselé is olvasható. Nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy a trianoni diktátum után Máramarosszigethez hasonlóan szintén Romániának ajándékozott Bánságon, pontosabban Niczkyfalván született, s az idén irodalmi Nobel-díjban részesült, de Wieselnél magyarul jobban beszélő Herta Müller nevét fölvésik-e majd erre a Nagy Imre téri táblára. 

Annak a Herta Müllernek a nevét, aki szintén nem magyarul alkot, de bánsági sváb, és a legnagyobb szeretettel szokott szólni a magyar népről. Igaz, hogy Herta Müller egy igazi holokauszt, a németség és a magyarság közös holokausztjának a krónikása. 

De térjünk vissza Budapest díszvendégére, Wieselre. A Sturem.net (שטורעם.נעט) jiddis nevű Hábád zsidó portál december 10-én azt írja, hogy Elie Wiesel professzor Köves Slomo rabbi (tudják, aki a magyar antiszemitáktól való félelmében elektromos áramot vezetett háza kerítésébe, majd mindezt letagadta – a szerk.) meghívására érkezett Budapestre a Hábád mozgalom magyarországi fennállásának 20. évfordulójára.

A fent említett zsidó portál budapesti tudósítója kiemeli, hogy parlamenti beszédében Wiesel megszívlelendő üzenetet intézett a magyarországi politikai vezetőkhöz és az egész magyar társadalomhoz. Beszédének legelején Wiesel kijelentette: a zsidó hagyomány szerint a hatalom embereivel nyíltan és határozottan kell beszélni, s ezért ne haragudjanak meg rá, de ő ezt a zsidó hagyományt kívánja követni - idézte a zsidó portál Wieselt, majd a tudósító megjegyezte: „Igen kemény megállapításokat hangoztatott, amelyeket a hallgatóság vastapssal fogadott.” (Azt hisszük, ez a jelenlevők kilétéről is tanúskodik – a szerk.) 

A zsidó portál helyszíni tudósítója ezután fölemlíti Wieselnek a Parlamentben hangoztatott néhány gondolatát: 

„Önök előtt egy olyan zsidó beszél, aki Romániában született, de Magyarországról vitték el Auschwitzba. Azóta is gyűlölöm őket.” Wiesel ezt követően egy nemes gesztussal hangnemet váltott: „Így írtam erről 1954-ben, de ma már senkit nem gyűlölök. Az igazság az, hogy senkit nem gyűlölök, főleg nem a mai Magyarországot. Manapság már senki iránt nem érzek gyűlöletet.”

Na, de valami azért mégiscsak maradt belőle: „Mi, magyarországi zsidók még mindig nagyon szomorúak vagyunk az embertelen brutalitás miatt, amellyel a magyar csendőrök és rendőrök viseltettek velünk szemben, mielőtt átadtak volna bennünket a németeknek” - mondta. (Arról nem szólt Wiesel és tisztelt hallgatósága, hogy milyen fájdalommal a szívükben élhetnek a gyilkos zsidó ávósok kegyetlenkedéseit átélt keresztény magyarok – a szerk.)

„Nem elég komolyan tanítják a holokausztot a magyarországi iskolákban”, hazudta továbbá Wiesel, majd így kesergett: „Miért nem szentelnek több komolyságot és eltökéltséget a holokauszt oktatásának a magyarországi iskolákban? Miért nincs szabad hozzáférésem a szülővárosom, Máramarossziget zsidóságának névjegyzékéhez arról a napról, amikor önök elküldtek bennünket Auschwitztba?”, kérdezte a tiszteletére egybegyűltektől Elie Wiesel. 

Júszef el-Kudszi – Kuruc.info 

Ajánló:  A holokauszt ipar - a kondér telik, de lyukas! - Hová folyik a temérdek pénz?  (x)