(Új Magyar Hírek – A nemzeti ellenállás harci lapja) 1945. január 30. Kedd (Az Andrássy út az „akasztófák útja” – Szemtanú a zsidó-bolsevista hóhérok őrjöngéséről) Pozsony, január 29. Azok után a szörnyű rémtettek után, amelyeket a német-magyar csapatok a magyar helyiségek felszabadítása után tapasztaltak, nem jelent meglepetést a szovjet hóhérok budapesti működése. Az 53 éves Fekete László budapesti kereskedőnek sikerült a bolsevista pokolból megmenekülni. Sikerült neki szinte regényes módon átjutnia a szovjet vonalakon. Jelentkezett a német csapattestnél és a következő szemtanú vallomást mondotta jegyzőkönyvbe a budapesti bolsevista terrorról: „Zsidók és a GPU ügynökei dühöngnek a magyar főváros azon részeiben, amelyet a bolsevisták megszálltak. Asszonyok és lányok üldözésének nincs határa. Erőszakkal ráncigálják ki a lakásokból a nőket és a legborzalmasabb rémtetteknek vannak kitéve. Budapest főútját az Andrássy utat, az „akasztófaútnak” hívják mostanában. Itt naponta, mint a munkásnegyedek utcáiban, lámpaoszlopokra akasztják fel a „halálraítélteket”. Az Üllői úton saját szeműleg több mint 30 akasztottat láttam a fákon és lámpaoszlopokon.

 
(Debreceni Népszava II. évf. 9. sz.) 1945. február 6. Kedd Debrecen, február 5. (Kormányrendelettel érvénytelenítik a jogfosztó zsidótörvényt)

A hétfő délutáni minisztertanács napirendjén szerepelt a zsidótörvények hatályon kívüli helyezéséről szóló rendelettervezet is. A magyar törvényalkotás szégyenletes fejezetének eltörlését jelenti az igazságügy miniszter rendelete, amely kidobja a törvénytárból ezeket a jogfosztó, az egész nemzetet lealázó, a művelt emberiség humánus felfogásával és jogalkotási szellemével homlokegyenest ellenkező fasiszta intézkedéseket. Valentiny Ágoston igazságügy miniszter rendelete értelmében a kormány ünnepélyesen deklarálja az állampolgárok közötti teljes egyenlőséget, és hatályon kívül helyez minden olyan rendelkezést, amely ellentétben áll az állampolgári jogegyenlőség demokratikus elvével. A jogkorlátozó, egyes társadalmi rétegeket megbélyegző törvények alkalmazását a rendelet a leghatározottabban megtiltja.

Jóvátétel!

Az igazságügy miniszter rendelete azonban nemcsak elvi síkon mozog, hanem intézkedik a fasiszta szellemű törvényalkotás okozta felmérhetetlen károk jóvátételéről is. Az ország mai pénzügyi helyzete természetesen nem teszi lehetővé a fasiszták által elrabolt és elherdált úgynevezett zsidó vagyonok azonnali visszajuttatását, viszont a kormány haladéktalanul segítségére siet mindazoknak, akik a segítségre legjobban rászorultak: a származásuk miatt kenyerüktől, megélhetésüktől megfosztott alkalmazottaknak. Az igazságügy miniszter rendeletének egyik fő intézkedése ennek megfelelően kimondja, hogy vissza kell helyezni állásaikba az állami, közéleti szolgálatból elbocsátott zsidó, illetőleg zsidó származású alkalmazottakat. Intézkedik a rendelet a zsidóktól elvett lakások visszaadása iránt is, ami természetesen a mai lakásviszonyok figyelembevételével kell keresztülvinni. A szociális intézkedések természetesen kiterjednek az ipari és kereskedelmi vállalatoktól elbocsátott zsidó magánalkalmazottak állásaikba történő visszahelyezésére is. Tekintettel azonban a gazdasági életben azóta bekövetkezett változásokra, a rendelet úgy intézkedik, hogy a zsidó magánalkalmazottak visszahelyezésének kérdését arra alkalmas időben az illetékes szakminiszterek fogják szabályozni.

Az elhagyott javak megmentése

Foglalkozik a rendelet a zsidó birtokok kérdésével is. Ezekre vonatkozóan úgy intézkedik, hogy a földbirtokaiktól és bérleteiktől megfosztott zsidók kártalanítása iránt a földművelésügyi miniszter – a rendelettervezet szerint kapott felhatalmazás alapján -, külön rendeletben fog intézkedni.

A zsidótörvények és a zsidóellenes intézkedések likvidálásával kapcsolatban az igazságügy miniszter külön rendelettervezetet készített az elhagyott zsidó javak megmentéséről is. A zsidók tömeges deportálása következtében igen nagy értékek, házak, műkincsek, lakberendezések váltak gazdátlanná és a fasiszta csőcselék könnyű zsákmányává. A kormány most igyekszik megmenteni az elhurcolt zsidók még fellelhető ingóságait, és ennek érdekében felállítja az elhagyott javak kormánybiztosságát. A kormány az elhagyott javak megóvására és kezelésére kormánybiztost rendel ki, aki önálló rendeleteket bocsáthat ki, de szakkérdésekben a szakminiszterek felügyeleti és utasítási joga alá tartozik. A kormánybiztos, a hatáskörébe tartozó ügyek tárgyalása esetén részt vehet a minisztertanácson.

A demokratikus közvélemény elégedetten veszi tudomásul, hogy a rosszemlékű, barbár, a magyarságot a kulturális emberiség előtt megszégyenítő zsidótörvényeket, amelyek tragédiák hosszú sorozatát és a közerkölcsiség züllését idézték elő, a kormány most hatályon kívül helyezi, és ünnepélyen deklarálja a szabad európai államok alapelvét, az állampolgárok közötti egyenlőséget.

(Olvasónktól)