1942. április 25.
A Bartha Miklós Társaság Kállay Miklós miniszterelnökhöz memorandummal fordult, amelyben a ponyvairodalom megrendszabályozását kéri. A memorandumhoz az Egyesült Női Tábor és az Egyesületközi Együttműködés csatlakozott. A memorandum szövege a következő:
Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr!
A magyar szellemi élet minden tényezője már hosszú idő óta megdöbbenéssel szemléli azt a romboló munkát, amelyet a ponyvairodalom végez. Eleinte csak a szegényebb sorsú rétegeket fertőzte meg, később azonban beférkőzött az értelmiség körébe is, egyre több embert szoktat rá a szellemi méreg élvezetére, és egyre inkább kiszorítja a tápláló és nevelő nemes magyar irodalmat.
A ponyvairodalom mérhetetlen erkölcsi rombolást végez. A fiatalkorú bűnözők túlnyomó részét a ponyva csábította a bűn útjára.
De nemcsak a lelkeket, hanem a magyar nyelvet, a magyar nyelvérzéket is megmérgezi a ponyvairodalom. Ezek a „művek” arcul csapják a magyar nyelv sajátságait és törvényeit, s amellett a tolvajnyelv, a jassznyelv kifejezéseit lopják bele az olvasóba.
A legtöbb ponyvaregény idegen szerző neve alatt jelenik meg, ezzel szemben tudott dolog, hogy ezeket a silány termékeket hazai elemek írják, köztük olyanok, akik valódi nevükön kultúrőrhelyet foglalnak el, idegen álnév alatt pedig bűnös rombolómunkát végeznek és mételyt terjesztenek. Gyakran az idegen név alatt egy-egy zsidó szerző rejtőzködik, veszélyes szellemiségét álcázva.
Molnár Sándor miniszterelnökségi előadó a közelmúltban tartott előadásán megdöbbentő adatokat közölt a ponyvatermékek számáról, elterjedtségéről és szerepéről. Rámutatott többek között arra is, hogy a ponyvatermékek hatalmas mennyiségű rotációs papírt emésztenek fel, és ezzel gazdasági szempontból is kártékony hatást gyakorolnak.
A Bartha Miklós Társaság mély tisztelettel kéri Nagyméltóságodat, hogy a magyar léleknek ezt a terv- és üzletszerű mérgezését, anyanyelvünknek tudatos megrontását a rotációs papír megvonásával és a ponyvairodalom eltiltását célzó törvényjavaslat benyújtásával mielőbb szüntesse meg.
A ponyvaírók és kiadók hatósági megrendszabályozása éppen oly fontos feladata a kormányhatóságnak, mint a filmgyártás terén megbújt kártékony elemek eltávolítása volt, mely utóbbit a közelmúltban sikeresen meg is valósított.
Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr!
Számos kitűnő magyar író műve vár kiadatásra. A magyar irodalmi múlt nagy értékeinek műveihez nem jut hozzá a közönség, mert a régebbi kiadványok elfogytak. Így Erdély nagy fiának, Kemény Zsigmondnak összes munkáit sehol sem tálaljul. Katona Józsefnek, a legnagyobb magyar tragédiaírónak összes műveit is hiába keresnők. Kálmány Lajos nagyszerű népköltési gyűjtései hozzáférhetetlenek, Kossuth Lajos összes művei még mindig kiadatlanok. II. Rákóczi Ferenc műveinek újabb kiadására is szűkség volna. S ugyanekkor selejtes elemek tollából patakzik a méreg, a bűnre, gyilkosságra és rablásra csábító ponyvatermék. Ezt a pusztító szellemi árvizet le kell csapolni!
A magyar kisember szívesen venné, olvasná olcsó áron a nemes magyar irodalmat. Bizonyíték erre, hogy ha olykor egy-egy kiadóvállalat olcsó áron kiadta irodalmunk nagy értékeit, kiadványai úgyszólván napok alatt elfogytak.
Ám ezek a tiszta irodalmat pártoló kiadók sem bírják a versenyt azokkal, akik a lélekmérgezés eszközeivel hatnak az olvasókra. A ponyvakiadók ugyanis nemcsak az olvasók ízlését mételyezik meg, hanem a kezükben tartott terjesztőszervek útján is mindent elkövetnek, hogy selejtes kiadványaikat az ország minden zugába, minden népréteg kezébe eljuttassák.
Ha a ponyvairodalmat kiirtjuk, akkor előtérbe juthatnak azok az írók és kiadók, akik nemes irodalmi termékek olcsó kiadásával szolgálják az olvasóközönséget és ezzel a nemzeti kultúra ügyét.
Mindazokat, akik a ponyva írása és kiadása terén serénykedtek, ki kell szorítani a szellemi életből, mert ha bármilyen hangzatos jelszó címén helyük marad, mindent elkövetnek majd az alvilági, mérgező szellem visszacsempészésére.
Ezért kívánatosnak tartjuk, hogy a ponyvatermékek íróinak, kiadóinak, az idegen nevek alatt megbújó elemeknek névsora megállapíttassék és nyilvánosságra hozassék.
A magyar társadalom egységes a ponyvairodalom elleni állásfoglalásban.
Bizalommal, de egyben türelmetlenül várjuk, hogy az egységes társadalmi állásfoglalást megfelelő hatósági intézkedés kövesse.
Budapest, 1942. április hó 22-én
(MTI)