Berlin, 1935. július 18. (Német Távirati Iroda)

A Völkischer Beobachter „Sűrített szenzációk” cím alatt a következőket írja:

– „Ha ’barbár birodalmunkban’ néhány kihívó magatartást tanúsító zsidót egyszer kézzelfoghatóan utasítanak rendre, akkor a nemzetközi lapdzsungelben felharsan a jajkiáltás: ’zsidópogrom Németországban’, ’Zsidóüldözés a Kurfürstendammon’, és a nemzetközi kútmérgezők lacikonyhájában ismét felmelegítik a megbecstelenített zsidólányok és megcsonkított zsidófiúkról, zsidó lakások és üzletek kifosztásáról szóló rémregéket.

A Völkischer Beobachter rámutat a belfasti utcai harcokra, az edinburghi katolikusellenes mozgalomra, a Constantinei zsidóüldözésekre és a legutóbbi csehországi választásoknál lejátszódott eseményekre, majd így ír:

Ha a külföldön dolgozó német újságírókat és a német birodalmi sajtót is ugyanaz a felelőtlenség és lelkiismeretlenség jellemezné, mint azokat a nemzetközi kútmérgezőket, akik a Berlinben dolgozó külföldi sajtótudósítók sorában fellelhetők, és akik a legkisebb németországi zavaró mozzanatot is világszenzációvá fújnak fel, akkor a többi országban történő események elég anyagot nyújtanának a német sajtónak arra, hogy hasonló szenzációhajhászó és tárgyilagosságtól mentes módon tálalja fel ezeket az eseményeket. Hangsúlyozni kell e mellett, hogy a Kurfürstemdammon legutóbb lejátszódott események megközelítőleg sem hasonlíthatók össze azokkal az eseményekkel, amelyek Belfastban, Edinburghben és Constantineben lejátszódtak, és amelyek például Mexikóban és a Szovjetunió területén nap nap után megtörténnek.

Ha a Berlinben működő külföldi sajtótudósítók egy része – írja a Völkischer Beobachter – abban látja kizárólagos feladatát, hogy teljesen jelentéktelen és egyébként is csak hallomás alapján összeállított híreket és eseményeket Németország elleni fék nélküli izgatásra használjon fel, és így megzavarja a nemzetközi légkört s a népek közötti viszonyt, akkor meg kell ezeknek az uraknak nyíltan mondani, hogy nem találunk kellő szavakat szemérmetlen tevékenységük iránt érzett megvetésünk kifejezésére. A nemzetiszocialista Németország sajtója a külfölddel szemben bármily tárgyi nézeteltérés mellett is megtartotta a hírszolgálatnak azt a nyugodt és tárgyilagos formáját, amelyet a maga részéről a külföldi sajtótól is elvár. Sajnálatunkra azonban mindeddig azt kellett látnunk, hogy minden egyes esemény kedvező alkalmat szolgáltatott az új Németország elleni uszításra, a német kormányzati rendszer megrágalmazására, és olyan túlzásokra, amelyek következtében Németországról teljesen hamis felfogás terjedt el. (MTI)