1933 tavaszán több mint 130 szerző fércműveit gyűjtötték össze közkönyvtárakból és egyetemi könyvtárakból. A liberális, kommunista, anarchista, szocialista, pacifista, zsidó szerzők fertőző műveit elégették. Nem kell begyulladni egy kis könyvégetéstől. Tűzrevaló ma is akad.

Máig nem heverte ki Németország a nyolcvan évvel ezelőtti könyvégetések következményeit - mantrázta bemagolt polkorrekt dumáját a német parlament alsóházának (Bundestag) elnöke pénteken Berlinben.

Az MTI tudósítása szerint Norbert Lammert az 1933. május 10-i berlini könyvégetés évfordulója alkalmából a Humboldt Egyetemen tartott megemlékezésen mondott beszédében hangsúlyozta: a könyvekből rakott máglya a demokrácia szándékos elpusztításának jelképe, és arra figyelmeztet, hogy civil kurázsi nélkül védtelen a demokrácia. Az erkölcsi nímand szerint a "megbélyegzett szerzők" üldöztetése és műveik nyilvános megsemmisítése "civilizációs törés" volt, és az értelmiség tömeges meneküléséhez vezetett, ami máig "érezhető veszteség" a német kultúra és tudomány számára - siránkozott a Bundestag elnöke.

1933 tavaszán több mint 130 szerző fércműveit gyűjtötték össze közkönyvtárakból és egyetemi könyvtárakból. A liberális, kommunista, anarchista, szocialista, pacifista, vagy a német szellemet más okból, például a szerző zsidó származása miatt fertőző - műveket elégették.

A nemzetiszocialista hatalom 22 német egyetemi városban összesen csaknem száz rituális könyvégetést rendezett, ezeket jelentős társadalmi támogatás övezte. A kampány központi rendezvényén, a berlini Opera téren - a mai Bebel téren - május 10-én este tartott könyvégetésen 70 ezren gyűltek össze.

A nyolcvanadik évfordulón a tértől alig száz méterre álló egyetemi főépületben tartott megemlékezésen Jan-Hendrik Olbertz, a Huboldt Egyetem elnöke kiemelte: az intézmény vezetői és oktatói "gyalázatosan viselkedtek", egyetlen professzor sem emelte fel a szavát a szerzők és művek feketelistázása, és a könyvek elégetése ellen. Berlin kormányzó polgármestere, Klaus Wowereit azt hangsúlyozta, hogy a "nácik" a könyvekkel együtt a toleranciát, a liberalizmust és a pluralizmust is máglyára vetették - bár úgy lett volna, tehetnénk hozzá.

Így számoltak be a napjainkban is követendő eseményről a korabeli híradások

Berlin, 1933. május 10. (Conti)

Bäumler tanár nagy lelkesedéssel fogadott első előadása után a diákok, túlnyomórészt barnaingben, a Hegel téren gyülekeztek, ahonnan zárt menetben fáklyákkal, zeneszóval vonultak a berlini diákotthon épülete elé. Itt nagyobb tömeg gyűlt egybe. Hippler egyetemi hallgató, a nemzetiszocialista német diákszövetség kerületi vezetője rövid beszédet mondott, majd a diákok sorfala között elindultak az elégetésre szánt könyveket szállító kocsik. A diákok fáklyákkal, énekszóval vonultak a Brandenburgi kapuhoz vezető utcákon, és innen a Hársfa soron át az Opera térre. A barnainges és diákegyenruhás diákok első csoportja 11 óra tájban érkezett a térre. A menet élén Bäumler, a politikai pedagógia most szervezett tanszékének tanára haladt. A diákok fáklyáikat a tér közepén felállított máglyára dobták. A nem német szellemű könyvekkel megrakott kocsik és a máglya között diákok hosszú láncot alkottak, és kézről-kézre adva dobálták a máglyára az elégetésre szánt könyveket. A tömeg ujjongása közben dobták a lángok közé az első köteteket abból a több mint 20 000 könyvből, amelyet ma a máglyán elégetnek.

Freud, Einstein, Thomas Mann, Jack London, H. G. Wells a máglyán

A könyvégetés alkalmával Göbbels dr. birodalmi miniszter beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a túlzásba vitt zsidó intellektualizmus korszaka véget ért. 1918-ban a materializmus jutott uralomra, s ezt 14 szégyenteljes esztendő követte. Az 1933-as forradalom alulról támadt, és a szó legjobb értelmében a népakarat megvalósulását jelenti. Tizennégy éven át kellett tűrnötök a novemberi köztársaság megalázásait. Ti, ifjú diákok, most az ifjú forradalmi eszme hordozói és előharcosai lettetek. Most az a kötelességtek, hogy beolvadjatok ebbe az államba, s hozzásegítsétek új érvényesüléséhez és méltóságához. A forradalmárnak éppen olyan nagynak kell lennie a lebontásban, mint az értékek felépítésében. Amikor most a szellemi piszkot a lángokba dobjátok, vállalnotok kell egyúttal azt a kötelességet is, hogy helyébe az igazi német szellemnek csináltok szabad utat. Ma az egész világ előtt rá akarunk mutatni arra, hogy itt tűnik el a novemberi köztársaság szellemi alapja, de ebből a máglyából holnap új szellem fog győzedelmesen támadni, amelynek mi vagyunk a hordozói. E máglya lángjai nemcsak a megsemmisítést, hanem a felemelkedést is jelképezik. Hitler éltetésével és a Horst Wessel-dal eléneklésével véget ért a könyvégetés aktusa. (MTI)

Frankfurt (a Majna mentén) 1933. május 10. (Wolff)

Az egyetemi ifjúság ma este egybesereglett az egyetem előtt, hogy a könyvtárakból eltávolított métely-könyveket elégesse. Este nyolc órakor megmozdult a tanárokból, diákokból és rohamosztagosokból álló tömeg lobogó fáklyákkal; mögötte haladt két pompás tenyészökörtől vont szemeteskocsi, megrakva a máglyára szánt könyvekkel, végül pedig a bajtársi egyesületek jöttek zászlók alatt. A Römer előtti téren közben diákok magas máglyát raktak, és benzinkannákat helyeztek készenlétbe. Körülbelül tizenötezer főnyi tömeg gyűlt össze, hogy tanúja legyen a könyvégetésnek. Kilenc óra tájban közeledett a menet gyászinduló hangjai közben, s több beszéd elhangzása után a szekérről a lobogó máglyára dobálták a könyveket, amit a tömeg lelkes Heil-kiáltásokkal kísért. (MTI)

Kapcsolódó:

- Olvasónk már túl van a lomtalanításon - biztos, hogy Önnél nincs rá szükség?

- Régi szép idők: 67 évvel ezelőtt kezdték bezúzni az Imre Kertesz-félék mocskolmányait