1944. április 24., 13:40. A Magyar Távirati Iroda jelenti:
A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. Minisztériumnak 1540/1944. M.E. számú rendeletét, amely szerint tisztviselőként, kereskedősegédként vagy más értelmiségi alkalmazottként zsidót semmiféle ipari vagy kereskedelmi vállalkozásban, mezőgazdasági üzemben, vagy bármiféle más kereső foglalkozást folytató személynek kereső foglalkozása körében alkalmazni vagy foglalkoztatni nem lehet. A rendelet hatályba lépésének idején alkalmazásban lévő ilyen zsidó alkalmazottak (foglalkoztatottak) 35 százalékát 1944. április 30. napjával, további 35 százalékát 1944. május 31. napjával kell elbocsátani. A fennmaradó zsidó alkalmazottak foglalkoztatásának fokozatosan való megszüntetésére vonatkozólag a munkaadó 1944. április 30-ig személyenkint részletesen indokolt javaslatot köteles előterjeszteni az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyeinek Kormánybiztosához, amely javaslatban 1944. szeptember 30. napjánál későbbi elbocsátási napot nem lehet javaslatba hozni. A kormánybiztos vagy az illetékes miniszter a munkaadó javaslatától eltérhet.
Az a munkaadó, aki csak egyetlen zsidó alkalmazottat foglalkoztat, azt 1944. május 31-ig, aki két zsidót alkalmaz, az egyiket 1944. május 31-ig, a másikat 1944. június 30-ig, végül az, aki három zsidót alkalmaz, az egyiket 1944. április 30-ig, a másikat 1944. május 31-ig, a harmadikat pedig 1944. június 30-ig köteles elbocsátani, hacsak a kormánybiztos a munkaadó kérelmére az elbocsátásra legkésőbb az 1944. évi szeptember hó 30. napjáig terjedő halasztást nem engedélyez.
Ha a gazdasági élet zavartalan menete vagy a termelés rendje érdekében elkerülhetetlenül szükséges, a minisztertanács az illetékes miniszter előterjesztésére kivételesen megengedheti egyes zsidóknak különleges szakértelmet kívánó munkakörben való alkalmazását.
A rendelet következtében elbocsátott vagy általában minden olyan zsidó alkalmazott részére, akinek szolgálati viszonya 1944. január 1. napja után szűnt meg, csak a törvényes felmondási járandóságot és – amennyiben nincs nyugdíja – a törvényes végkielégítést, amennyiben pedig nyugdíjigénye van, a nyugdíjszabályzat szerint járó nyugdíját szabad kifizetni. A felmondási járandóságot havonta esedékes részletekben kell kifizetni, a törvényes végkielégítést pedig a felmondási járandóság törlesztésének befejezése után. A Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága a munkaadó kérelmére vagy hivatalból a végkielégítésnek megfelelő részletekben való kifizetését is elrendelheti.
Egyébként a munkaadó köteles a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságához az 5760/1944. M.E. számú rendeletben annakidején megszabott bejelentést megtenni mindazokra a zsidó alkalmazottakra vonatkozóan, akiknek szolgálati viszonya 1944. január 1. napja után szűnt meg, mégpedig a jelen rendelet hatálybalépése előtt már megtörtént felmondások, elbocsátások tekintetében 1944. május 10-ig, a jelen rendelet hatálybalépése után bekövetkező felmondások, elbocsátások tekintetében pedig azok megtörténtétől számított tizenöt nap alatt.
A rendelet következtében elbocsátott zsidó alkalmazottat ugyanaz a vállalat nem értelmiségi munkakörű alkalmazottként sem foglalkoztathatja, sőt az ilyen személyt ugyanahhoz a vállalathoz honvédelmi munkára való igénybevétel címén is csak a kormánybiztos előterjesztésére lehet kirendelni.
Az elbocsátandó zsidó alkalmazott köteles a munkakörének átvételére kijelölt személlyel mindazokat az adatokat közölni, és neki mindazokat a felvilágosításokat megadni, amelyek a munka zavartalan folytatásához szükségesek. Az elbocsátandó zsidó alkalmazott cégjegyzési és más képviseleti jogosultságát, hacsak a kormánybiztos a vállalat kérelmére kivételt nem engedélyez, a rendelet hatályba lépése után meg kell szüntetni, és a képviseleti jogosultság megszűnését a céljegyzékbe haladéktalanul be kell jegyeztetni. A vállalat belső ügykezelésében is haladéktalanul meg kell tenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek avégből, hogy az elbocsátandó alkalmazott jelentős ügyekben a munkakörének átvételére kijelölt személy közreműködése nélkül ne intézkedjék.
Minden munkaadó köteles mindaddig, amíg a zsidó alkalmazottaik elbocsátására irányuló kötelezettségnek eleget nem tesz, minden hét ötödik napjáig a kormánybiztoshoz írásban bejelenteni, hegy az előző hónap utolsó napjáig melyik zsidó értelmiségi munkakörű alkalmazott (foglalkoztatott) foglalkozása szűnt meg, mi volt az elbocsátott alkalmazott munkaköre, és ki vette azt át.
A bevonult zsidó alkalmazott szolgálati viszonyát a felmondás közlése nélkül a rendelet hatálybalépésének napjával felmondottnak kell tekinteni, a tartási hozzájárulás és – leszerelése után – a felmondási és egyéb illetmények azonban őt is megilletik.
Részvénytársaság és szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelő-bizottságának tagja, korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője zsidó nem lehet. A fennálló ilyen megbízatás a jelen rendelet hatálybalépésével megszűnik, és a megbízatás megszűnésének a cégjegyzékbe bejegyzése iránt a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni.
A rendelet rendelkezései vonatkoznak az egyesületeknek, szervezeteknek és az alapítványoknak az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalmazottaira is.
A rendelet a továbbiakban az eddigi rendeletekkel azonosan megállapítja a nemzsidó és a zsidó fogalmi körét, továbbá hadiérmek, ellenforradalmi és visszacsatolt területen tanúsított magatartás alapján kivételeket is tesz.
A rendelet a nemzsidó személyek érdekében származásuk igazolásának megkönnyítésére is tartalmaz szabályokat. Így az 1895. évi október 1. napja előtt született személy egyetlen okirattal, saját keresztlevéllel igazolja nemzsidó származását, feltéve, hogy aszerint kereszténynek született, és szülői is az ő születésekor keresztények voltak. Az 1895. október 1. után született személy pedig három okirattal, saját, szülőinek születési anyakönyvi kivonatával (keresztlevelével) igazolhatja nemzsidó származását, feltéve, hogy az említett okiratok szerint mind a maga, mind szülei kereszténynek születtek, és a szülők születési anyakönyvi kivonatából kitűnik, hogy a szülők születésekor azok szülei is keresztények voltak, és mindkét esetben a büntetőjogi jogkövetkezmények terhével írásban kijelenti, hogy ő nem zsidó.
Amennyiben azonban az említett okiratok az alkalmazott zsidó származására utaló adatot tartalmaznak, vagy az alkalmazott nemzsidó származása egyéb okból kétséges, a nagyszülőkig terjedő igazolást is meg kell követelni.
Végül a rendelet súlyos büntető rendelkezéseket is tartalmaz, és lehetővé teszi, hogy a rendelet rendelkezéseit megszegő vagy kijátszó vállalat élére vállalati vezető állíttassék.