A bombatámadások és a gazdaságpolitika

Berlin, 1944. január 8. (hc) (MTI, Budapesti Értesítő)

A Völkische Beobachter közgazdasági munkatársa a lap közgazdasági rovatában gazdaságpolitikai szemszögből foglalkozik a terrorisztikus bombatámadásokkal. A zsidó plutokrácia ebben a háborúban meg akarja menteni a kapitalizmust, azaz a kizsákmányolások zsidó rendszerét – írja a lap munkatársa.

Darmstadt 1944-ben

Azonban a háborúval csak ütést mér a kapitalizmusra, s végül is azt fogja elpusztítani, amit meg akart menteni. A német nemzetiszocializmusra akar csapásokat mérni, s ki akarja azt irtani, azonban csak fokozza a szocializmust alvilági módszereinek alkalmazásával, s különösen a terrorisztikus bombatámadásokkal. Ez a bombaterror lesz a világ legnagyobb és legerősebb bumerángja, állapítja meg a cikkíró, miután visszatekint a kapitalista gazdasági rendszer lakás- és építőgazdaságára, mert egyenesen a szocialisztikus megoldásra kényszerít. A britek és az amerikaiak máris gondoskodtak arról ezzel a háborúval, hogy a német gazdasági életben kulcshelyzetet érjen el az élelmezési ipar és a közlekedésügy, s valóban mindkettő a háború következtében soha nem látott s nem sejtett fejlődést vett, most pedig az építőipar lesz az elkövetkező békében gazdaságilag civilizatórikus és kulturális szempontból a Birodalom harmadik kulcshelyzetű iparága. Elvitathatatlan tény ugyanis, hogy éppen a kapitalisztikus rendszer alapos megfontoltságból mindig megakadályozta az építőipar fejlődését, s éppen a kizsákmányolás okából. Aki a kávét szereti, máris fogadhat a világ első békebeli kávétermésébe, hogy a plutokrácia újra felmelegíti majd propagandisztikusan azt a dajkamesét, amely pénzhiánnyal fogja megokolni a tettrekészség hiányát. Mi, németek – írja a cikkíró – nem fogunk az ismétlés hibájába esni. A zsidó kapitalista kizsákmányolás rendszere erkölcsileg lezüllött, s végórái meg vannak számlálva, mert e rendszer megbosszulása semmivel sem lesz kisebb hatású, mint a bombatámadások. (B. É.)