Győri Nemzeti Hírlap, 1944. szeptember 20.

Miért menekül odafenn északon negyedmillió finn és sok ezer norvég? Miért fut a főldmíves, erdőmunkás nép a bolsevikiek elől? Miért hagyja ott házát, földjét, a halász miért hagyja ott a hallal bővelkedő ősi vizeket? Miért hagyják ott a gyermekek a szülők sírját és a szülők gyermekeik hantjait? Miért maradnak üresek a falvak, és árvák a templomok?

Finn védő a karéliai földszoros lövészárkában, 1944-ben

Északon már közeleg a tél, dér lepi el a füvet, földet. Hova fut a hazátlan? Hol hajtja le fejét, hol kap szállást?

Nem kérdi ezt a menekülő finn paraszt és munkás, nem kérdi a menekülő norvég nép, csak megy, megy, mint a tűzvész elől, ahogy menekül ember és állat, mert bárhogyan lesz ezután az élete, csak jobb lesz, mint bolsevista uralom alatt.

A finnek már tudják, mit jelent a bolseviki „fölszabadítás”. A norvégok is közelről nézték. Ha a finn kormány kényszerül is békét kérni a bolsevikiektől, a nép valószínű nem ezt a megoldást választotta volna, hanem a mindhalálig való harcot.

Finnek és norvégok, közvetlen szomszédjai a bolsevikieknek, sőt a finnek egy része már volt bolseviki uralom alatt. Hát ha valóban nem borzalom, nem állati szenvedés bolseviki uralom alatt élni, akkor miért menekül el a legszegényebb is a bolseviki hordák elől?

Kérdeztünk. Feleljen meg önmagának minden olvasó.