Nem könnyű megtalálni a megfelelő szavakat, és kifejezni azt a mélységes gyászt, elkeseredést, döbbenetet és dühöt, amit mindannyian érzünk most, Bándy Kata gyilkosának elfogása után. Szeretném azonban egy mélyebb összefüggésre felhívni a figyelmet.

A holokausztozók folyton azon rágódnak, hogy „mi vezetett a zsidók kiirtásához”. „Először jönnek a szavak, azután a megkülönböztető intézkedések, majd a deportálás és a gázkamra” – könyökünkön jön ki a sok holokausztos szöveg, melynek a célja, hogy már csírájában elfojtsanak minden nekik nem tetsző ellenvéleményt, végtére is „minden a szavakkal kezdődött”.

Rendben van. Alkalmazzuk mi is az ő módszereiket. Vajon miféle szavak voltak azok, amelyek immár több ezer magyar – és most legutóbb Bándy Kata – halálához vezettek? Ugyan miféle szervezetek, miféle ideológia nevében söpörték és söprik a szőnyeg alá a cigányproblémát? Kik is azok, akik a „tolerancia” és a „liberalizmus” eszméire hivatkozva folyamatosan tiltják, hogy cigánybűnözésről egyáltalán beszélni lehessen? Kik azok, akik úton-útfélen adják a cigányok alá a lovat, segélyezik, bátorítják őket, és minden önszerveződést, mely a cigányterrorizmus megfékezését szolgálná (lásd Magyar Gárda) nácinak minősítenek, és be akarnak tiltani? Melyek azok a szervezetek, politikai erők és sajtótermékek, melyek takargatják a bűneiket, és állandóan mentegetik, időnként menekítik, segélyekkel és kiváltságokkal ruházzák fel őket? Vajon miféle szavak, miféle ideológiák, miféle jogszabályok alakították ki a cigányság soraiban azt az érzést, hogy őrájuk a törvények nem vonatkoznak, és ők a társadalmi írott és íratlan szabályok fölött állnak, és mindent büntetlenül megtehetnek? Kik azok a politikusok, újságírók és más értelmiségiek, akik csakis szépet és jót hajlandók mondani a cigányokról, és nem akarnak még csak beszélni sem a hazánkat sújtó cigányproblémáról és annak valódi okairól?

A kérdésem tehát – ami jóval aktuálisabb a „Mi vezetett a holokauszthoz?” kérdésénél – a következő: nincs-e legalábbis közvetett felelősségük a kül- és belföldi liberális „jogvédő” szervezeteknek, a liberális politikai pártoknak, a liberális vagy a liberalizmusukat úton-útfélen bizonygató kormányzati erőknek, és a liberális médiának a több ezer, jobbára idős magyar ember – és most Bándy Kata – halálában? Nem lenne most itt az ideje annak, hogy - a valódi cselekvést akadályozó polkorrektkedést félrelökve - szembenézzünk végre a cigánykérdés valódi természetével, és olyan döntéseket hozzunk, amelyek elháríthatnák a fejünk fölül a cigánybűnözés jelentette szörnyű veszélyt?

Perge Ottó

Kapcsolódó: Íme Bándy Kata cigány gyilkosa - beismerő vallomást tett