Karsai László
"Általában a holokauszt – vagy ahogyan ők mondják: 'holokamu', 'hollókoszt' – technikai részletkérdéseivel, azzal, hogy adott négyzetméteren, adott anyagokkal, adott idő alatt szerintük csak ennyi meg ennyi embert lehet elégetni, és a hullák után mekkora kupac hamunak kellene maradnia. Engem pont ezek a technikai részletek nem érdekelnek, de felvettem a kapcsolatot egy krematórium vezetőjével, aki mindent elmagyarázott…" (Karsai László interjúja a Népszabadságnak 2011. február 19. )
„Egy kérésem van: az elgázosítással kapcsolatos technikai kérdéseit ne nekem tegye fel, mert ezt a kérdést én nem kutattam.” (Ungváry Krisztián cikke itt érhető el.)
Karsai László nyilvános beismerése persze teljesen abszurd. Éppen olyan, mint ha mondjuk egy atomtudós nyilvánosan kijelentené, hogy őt egyáltalán nem érdekli az atom szerkezete. Foglalkozik ugyan az atomok keletkezésével, azok megszűnésével, de hogy milyen is egy atom összetétele, azt ő nem kutatja. Vagy pedig képzeljük el, amint egy orvos beismeri: őt nem érdekli maga az emberi test, ám sokat kutatja az emberré válás folyamatát, meg a halál utáni életről is sokat publikál, de az emberi test működése hidegen hagyja. Az ilyen atomtudóst, vagy orvost alighanem eltanácsolnák a pályáról. Karsai László viszont továbbra is „Magyarország vezető holokauszt-tudósa” lehet, annak ellenére, hogy nyilvánosan elismeri: nem érdekli különösebben, miképpen zajlott a holokauszt.
Ilyen nincs, mondhatjuk amúgy pestiesen. Megáll az ember esze! No persze Karsaihoz hasonlóan a többi úgynevezett „holokauszt-tudós” sem nagyon mer foglalkozni azzal a döntő fontosságú kérdéssel, hogy tulajdonképpen miképp is zajlott le a holokauszt? (Két kivétel van: az egyik Jean Claude-Pressac, aki két könyvet is írt az auschwitzi gázkamrákról, melyeket azonban a revizionista Mattogno több írásában ízekre szedett, valamint Robert Jan van Pelt, aki szintén foglalkozott behatóbban a témával, de az ő érveit is halomra döntötték a revizionisták. Korántsem véletlen, hogy Pressac élete vége felé egyre közelebb került a revizionistákhoz.) Döbbenetes, de a helyzet a következő: a történelem feltételezett legnagyobb népirtásának pontos körülményei, a gyilkosságok elkövetésének módja, a „gyilkos fegyver” működése, a halottak maradványai a hivatalos holokauszt-történészek számára érdektelenek! Mindig csak az előzményekkel meg a következményekkel foglalkoznak. Ki érti ezt?
De ha ezt az oly fontos szakterületet senki sem kutatta történészi szempontból (törvényszéki orvosi vizsgálatok lennének persze szükségesek elsősorban, amitől a Karsai-félék természetesen elzárkóznak), akkor miért tiltják meg bárkinek, hogy kutakodjon a témában? Lehetséges, hogy én vagyok Magyarországon az első, aki behatóbban foglalkozik a holokauszt „technikai részleteinek” vizsgálatával? És ha így van, ki tilthatja ezt meg? A magyar alkotmány, továbbá az ENSZ Alapokmánya biztosítja a kutatás szabadságát. Miért nem kutathatok tehát én vagy bárki más szabadon egy olyan kérdéskörben, melyet senki más nem kutat? Mert nem vagyok megbízható? De ki dönti el, ki megbízható, és ki nem? És tényleg, hogyan képzelik, hogy pontosan el lehet magyarázni a holokauszt lefolyását, pontos adatot lehet mondani az áldozatok számáról, ha a „világ legszörnyűbb népirtásának” technikai részletei a hivatalos történészek számára érdektelenek? Nem lehet mindig egy adott téma előzményeiről, meg a következményekről írni: magával a témával is foglalkozni kell egyszer! De mivel nem foglalkoznak vele, a revizionisták kellemetlen kérdéseivel szembesülve egyből másra terelik a témát, és a szovjet hadifoglyokról, az eutanáziáról, Hitler nyilatkozatairól, meg minden másról beszélnek, csak éppen a lényegről nem!
Arról ugyanis egész egyszerűen nem tudnak mit mondani! Nem csoda hát, ha ódzkodnak a vitától, és Karsai kijelenti: „Nem akarok velük egy levegőt szívni!”
Jürgen Graf hosszasan válaszolt Ungváry Krisztián fent idézett – az elgázosítások technikai részleteiben való járatlanságát elismerő – megjegyzésére. Graf többek között a következőket írta: „Akárhogy is, a hivatalos holokauszt-történet legfontosabb „gyilkos fegyvere” a gázkamra. Ha ezek a monstrum vegyi tömegirtó házak történelmileg léteztek, a német nemzetiszocialisták vélhetően a történelem legrosszabb kegyetlenkedését követték el – nem az áldozatok száma miatt (végül is a szovjet és a kínai kommunisták sokkal több embert megöltek), hanem a népirtás ipari jellege miatt. Másrészről ha a revizionistáknak van igazuk és a tömeggyilkos házak a sötét propaganda találmányai, a II. világháború alatti zsidó sors, miközben még mindig sajnálatos, azonnal elveszti egyediségét és a történelem számtalan tragédiái egyikévé válik. Ebben az esetben a szakrális hat milliós szám azonnal hiteltelenné válik, mert a néhány milliós „elgázosított” zsidót azonnal le kell vonnunk a hatmillióból.
Más szavakkal: bárki is védi az ortodox holokauszt-történetet, annak védenie kell a gázkamrákat is. De ez nem egy irigylésre méltó feladat. Merthogy nincs a leghalványabb dokumentációs vagy tárgyi bizonyíték sem arra vonatkozóan, hogy akár csak egyetlen zsidót elgázosítottak volna a németek, a holokauszt-történészeknek „tudományos bizonyítékokat” kell felhozniuk a vegyi mészárszékek délibábjára, amelyeknek semmi nyomuk sincs. Ez egyszerűen bármely kutató lehetőségeit meghaladja, még akkor is, ha az illető Magyarország legismertebb történésze.
Ezen tények szemszögéből nézve könnyű megérteni, hogy a holokauszt-kutatók miért állítják azt, hogy „nem folytattak kutatásokat ebben a témában”, amikor a revizionisták műszaki érveivel találkoznak. Nagyon sajnálom, dr. Ungváry, de mi, revizionisták nem hagyjuk, hogy ezzel a sántikáló mentséggel megússza. Jut eszembe, nem kell ahhoz valakinek műszaki zseninek lenni, hogy megértse az érveket. Pusztán csak néhány alapvető tényre kell figyelni, melyeket könnyű könyvekben vagy az interneten ellenőrizni.”
„Egy racionálisan gondolkozó olvasónak most már világossá válik, hogy miért kerülik a holokauszt-történészek a gázkamráról szóló ellentmondásos vitát. Nem számít, hogy a műszaki vagy a történelmi látószögből nézzük, a gázkamra történet teljesen idétlen – és gázkamrák nélkül is szenvedtek el a zsidók brutális üldöztetést, ami számtalan ártatlan életet követelt, de nem volt „holokauszt”. Lásd itt.
Perge Ottó - Kuruc.info
Kapcsolódó: Karsai csak azt adja, ami a lényege: gátlástalanul hazudozik