Miközben az izraeliek és nyugati csatlósaik ünnepelnek, a palesztinok gyászolnak. Számukra a zsidó állam megalakulása maga volt a katasztrófa: az al-Nakba.

Igaz, a palesztinok elüldözése nem 1948. május 14-én kezdődött – és sajnos nem is ért véget azon a baljóslatú napon. 1947 novembere és májusa között több, mint 200 településről üldözték el az őslakosokat a zsidó fegyveres csoportok.

A zsidó állam kikiáltását követően azonban már hivatalosan, az Izraelt világra segítő nagyhatalmak jóváhagyásával folytatódott az etnikai tisztogatás és a zsidó gyarmatosítás. Azok a magyarországi vezető politikusok – élükön a cionista cionista Martonyi Jánossal –, akik a tegnapi napon Izrael állam megalapítását ünnepelték, valójában azon örvendeztek, hogy 1947/48 folyamán 530 településről üldöztek el erőszakkal 800 ezer palesztint. Az etnikai tisztogatás során több ezer őslakos esett áldozatul a hódítók terrorjának. Városok, falvak százait tették a földdel egyenlővé a hódítók. Martonyi János, a még hivatalba sem lépett „magyar” külügyminiszter Izraelt éltető szavaival állást foglalt (persze nem először és vélhetően nem is utoljára) Palesztina őslakóinak elüldözése és elnyomása mellett.

Az Izrael által folytatott etnikai tisztogatás pillanatképei

Napjainkban a világon 11 millió palesztin él, akik közül 7 millió a menekültek, illetve azok leszármazottainak száma. Izrael lakóinak száma jelenleg 7,510,000, akik közül 5,984,500 főt „zsidó, illetve más nemzetiségű” polgárként tartanak számon (a „más nemzetiségű” kitétel Izrael nem arab de nem is zsidó polgáraira vonatkozik, akik nincsenek sokan). A zsidó államban a hivatalos statisztikák szerint 1,525,500 az arab lakosság létszáma. Ciszjordániában, illetve a Gázai övezetben pedig 4 millió palesztin lakos él egyre szűkülő területen, ugyanis a zsidóság élettere – az újabb és újabb zsidó telepek építése következtében – folyamatosan növekszik. Míg az 1947-as ENSZ felosztási terv a történelmi Palesztina 55%-át juttatta volna a lakosság egyharmadát alkotó zsidók kezére (már ez sem volt egy igazságosnak nevezhető „rendezés”), addig ma már a „Szentföld” 91.67%-a zsidók fennhatósága alatt áll.

Ami annyit jelent, hogy a „választott nép” tagjainak kilencszer több földterület jut, mint a helyben lakó palesztin őslakóknak! (Ha pedig a menekülteket is tekintetbe vesszük, még rosszabb az arány a palesztinok szempontjából.) Izrael állam megalapítása előtt a történelmi Palesztina földjeinek 93%-át birtokolták a palesztinok, napjainkban pedig csupán 8,3% van az őslakók kezén! Micsoda elképesztő arányú etnikai tisztogatás és gyarmati terjeszkedés zajlott le az elmúlt hatvan év folyamán Palesztinában! Mit is „ünnepelnek” tehát az Izrael állam megalakulásának alkalmából a cionisták előtt hajlongó magyarországi és más nyugati politikusok?

És a nyilvánvaló tények ellenére mégis a leigázott, hazájából elüldözött nép lányait és fiait kiáltják ki „terroristának”, és a nyugati világ kizárólag a hódítók, a gyarmatosítók „biztonságáért” és jólétéért aggódik. Mindenki teljesen természetesnek veszi, hogy a gyarmatosítók diktálják a feltételeket az elüldözött és elnyomott őslakóknak az úgynevezett „béketárgyalásokon”, melyeknek az egyedüli célja az, hogy biztosítva legyenek a további cionista terjeszkedés feltételei, az elrabolt földeken pedig az izraeliek biztonságban, békésben hajthassák álomra a fejüket. Az üldözöttek és az otthonaikból kitaszítottak biztonsága, sőt léte pedig senkit a világon nem érdekel. Az állandóan a „rasszizmus” és a „nácizmus” újjáéledésétől rettegő, magukat „humanistának” és „demokratának” hazudó nyugati politikusok pedig lelkesen támogatják az izraeli terjeszkedést és a palesztin nép elüldözését saját hazájából. Micsoda elképesztő képmutatás!

Zöld színnel a palesztinok élettere - folyamatos zsugorodás

Egyelőre azonban a palesztinok milliói, ha egyre kisebb területre szorítva is, de még mindig hazájukban vannak. A zsidó gyarmatosítók 5.5 millió palesztint tartanak uralmuk alatt, akiket a történelmi Palesztina területének 8,3%-án, valóságos gettókban zsúfoltak össze. Ezen a parányi területen egy életképes állam megteremtése lehetetlen – a palesztinok tehát egyre inkább úgy vélik, hogy küzdelmük célja immár egy egységes, demokratikus, minden polgára számára egyenjogúságot biztosító Palesztina megteremtése.

Perge Ottó - Kuruc.info