Szadesz-közeli házastárs és rokonság, szoros, Gerőtől Suchmanon át Seresig terjedő ballib politikai és médiakapcsolatok. Nehéz elképzelni, hogy e rokonság, a szoros, Gerőtől Suchmanon át Seresig terjedő ballib politikai és médiakapcsolatok nem befolyásolják bárki gondolkodásmódját. Ez a Fidesz erős asszonyánál sincs másként. Nem csoda tehát, hogy a párt középre húz, s (újra) egyre közelebb kerül az SZDSZ-hez.
Mit rejtegetnek még a Terror Házában?
Schmidt Mária élete és munkássága
"Eléééég! Mert mentek mind a kóterbe…Nu. Akkor bekedvenceltem ezt a topikot és leraktam ide a könyvjelzőt. Ha neadjisten születne e fölött valami értelmes beírás, akkor átrakom arra. Minden más szart törlök inenn (sic)." (moderátori közlemény az index fórumáról)
És az index internetes portál politikai fórumainak moderátora törölt is. A legártatlanabbakat is. Azokat is, amelyek pusztán számmal jelezték, hogy hány napja várják hiába a Hívjuk meg Vásárhelyi Máriát vitatopikba a közismert, balliberális médiaszociológusnőt. Vagyis töröltek minden "szart". Miközben ugyanezen fórumon a jobboldali újságírók és politikusok ellen a leggaládabb alávalóságokat és vádakat kitiltás és kitörlés nélkül írhatják be az SZDSZ-körüli alvilág nickek mögé bújt, fizetett alkalmazottai és szintén álnéven író élvonalbeli harcosai. Az indexnek persze nem csak a vitafóruma kedvez a balliberális oldalnak.
De vajon ki ennek a portálnak a tulajdonosa? Ki tartja fenn ezt az internetezők körében jól ismert szellemiséget, amely a pár perce halott pápa gyalázásától a drog ellen tüntetők közé lövetésen elmélkedésig, durva, gyakori hazugságokig terjed? Egy Leisztinger? Egy Szabó Zoltán? Egy Halmai Gábor? Nem.
A tulajdonos Nobilis Kristóf milliárdos.
Megtalálásához és kapcsolataihoz nem kell sokat keresgélni. Az internetes Google kereső azonnal válaszul szolgál. Segítségével ráklikkelhetünk A Magyar Tőkepiac céginfó – adatbankjában a BIF-re (Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt). Mely "Igazgatóság" bekezdése így kezdődik: Dr. Ungár András elnök, dr. Nobilis Kristóf... Nobilis Kristóf Ungár András legközelebbi üzlettársa.
És hogy ki Ungár András?
A turulgyûlőlő liberális leszbika, az SZDSZ-es Ungár Klára testvére.
Valamint Schmidt Mária, a Szájer József ötletére létrehozott Terror Háza főigazgatóasszonyának férje.
Azt csak a Holdon élők hiszik, hogy dr. Nobilis médiatulajdonában a tulajdonos tudta nélkül dolgoznak azok munkatársak, akiknek az index ad jóval többet mint kenyeret és úgy, ahogyan az mûködik: kóterbe mindazzal a "szarral", ami a jobboldaltól származik. „Inenn”. (Az index munkatársa a Para-Kovács színvonalán álló, rosszarcú szellemi torzszülött Tóta W. Árpád is.)
Azt is csak a Holdon élők hihetik – ha ismerik a szintén milliárdos Ungár legszorosabb üzleti partnerét, hogy mindezt Ungár úr vagy felesége nem tudja. Tudják. Sőt…
A jó kapcsolatok ápolása itt még nem ér véget. A Népszabadság főszerkesztő-helyetteséhez, Tamás Ervinhez, az MSZP-s Suchman Tamáshoz és a szintén népszabadságos, szombatos, hírszerzős Seres Lászlóhoz (a hamis Teller-levelet valódinak hirdető Serest Schmidt, úgy tudjuk, korábban be akarta protezsálni a Napi Magyarország-Magyar Nemzethez! - bár ezt az érintett tagadja) is meghitt kapcsolat fûzi a Terror Háza főigazgatóját. Akadnak persze kegyeltjei másutt is, egyebek közt a Fidesz holdudvari Csermely Péter (ma a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, és a Hír Tv "tanácsadója") személyében, akiből egyetlen kocka film, tévés munka nélkül "valahogy" MTV hírigazgató lett az Orbán-kormány idején. Csermely a köztévében egyebek közt a Fidesz médiagurui által visszahelyezett Baló György támogatásával, és a jobbos közönség által kedvelt A Hét átmeneti megszüntetésében való asszisztálással tûnt ki, majd a 2002-es bukta után gyorsan elhagyta a süllyedő hajót, zsebében sokmilliós végkielégítéssel. S micsoda véletlen, amikor Bayer Zsolt és Csermely pártfaliújság mûsorában terítékre került a Turul-emlékmû ellen őrjöngő szadeszos gyûlöletkommandó (nagy szó ám ez is, mert Zsoltiék és a Hír Tv egyszerûen elhallgatták a szeptember 26-i közös, MSZP-Fidesz-SZDSZ szégyenszavazást), akkor a berkeikben védett állatnak számító Ungár "antinő" Klári neve el sem hangzott!
Baló pedig, tudjuk, látjuk, tapasztaljuk azóta, "meghálálta" a Fidesz segítségét. Nem feledkezhetünk meg a lepuffantott népszavás Fenyő János egykori TV 4-ében mocskolódó Betlen Jánosról sem, aki nyilvánosság előtt sem tagadja baráti kapcsolatát a befolyásos Fidesz-úrnővel, kinek ő is sokat köszönhetett 1998-2002 között.
Felettébb furcsa, hogy a magát jobboldali értelmiségiként számontartó Schmidt ilyen baráti körrel rendelkezik az atavisztikus magyargyûlölők közül.
És akkor még nem beszéltünk kiterjedt kapcsolatai közül Erdős Ákos egykori üzlettársáról, Kolosi Tamásról, akinek fia, a nagyon más Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója (nyilván puszta véletlen, hogy az RTL Klub-nak, és szennytársának, a tv2-nek a törvények szigorú betartatása helyett milliárdos mértékû áfa-befizetési kedvezménnyel kellett "szembenéznie" az Orbán-érában, magyarán a látszólagos ellenséget támogatta tevőlegesen a polgári kormány). És mit gondolnak, ki az ifjabb Kolosi legjobb barátja? Nem más, mint Dobrev Klára, Gyurcsány felesége. Kolosi üzlettársáról, Erdősről köztudott, hogy Gyurcsány volt üzlettársaként és barátjaként szerezte meg tavaly botrányos körülmények között az államtól a Nemzeti Tankönyvkiadót, ahonnan azóta több tucat munkatársat bocsátottak el, illetve több tíz millió forintnyi közpénzhez juthatott a szintén hozzá köthető Állami Nyomda, miután a – nevével ellentétben privatizált – cég újból befutó lett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egyik közbeszerzési pályázatán.
Ezeken kívül alapvető fontosságú még Schmidtnek és a Habsburg Intézet vezetőjének, Gerő Andrásnak a kapcsolata. Annak a Gerőnek, aki az Uniós csatlakozáskor a nemmel szavazókat nemes egyszerûséggel lenácizta, és aki úgy igazgatja a fent említett intézetet, hogy állítólag még németül sem beszél.
Az Élet és Irodalom nevû szennylapban Eörsi István azt írja, hogy a két barát intézetei között állami támogatásra született egyezség:
"Csakhogy - mint említettem - két sikeres bizniszértelmiségi összefogásának vagyunk tanúi. Ezért nem kerülhető ki a kérdés: nincs-e összefogásukban is valami biznisz? Ezt a lehetőséget nem hessenthetjük el.
Schmidt Mária tudományos felügyelete alá a XX. század került, Gerő András pedig a megelőző századokat birtokolja majd. Intézeteik kutatási területe egymás előzménye és folytatása, nincsenek egymással konkurencia-viszonyban. De szükségük lehet egymásra. Ugyanis a két főmecénás közül - akinek szívéhez és pénzforrásaihoz rejtekútjuk van - egy adott kormányzati ciklusban csak az egyik lehet hatalmon. A vesztes pártfogoltja ezért mindig veszélyben érezheti tudományos kutatását és bizniszét. Hosszabb távon tehát érdemes lehet barátkozni, hogy a mindenkori vesztes számíthasson nyerő helyzetben lévő kollégája segítségére."
Eörsi szerint tehát Schmidt olyan intézetnek kíván jobboldali kormány esetén segíteni, amely intézet léte nem központi támogatásra méltó közügy, főleg nem akkor, amikor a jobboldalnak gyakorlatilag nincs intézményrendszere. A Habsburg Intézet jellegzetesen olyan intézmény, amelynek magánadakozásból kell fenntartania magát.
A XXI. Század Intézete, melynek Schmidt a főigazgatója, a közelmúltban (2005. október 13.) rendezte meg a „Helybenjárás – A Medgyessy – Gyurcsány kormány három éve” címû kormányértékelő beszélgetését. A Népszabadság szerint "a jobboldali vonzalmát nem titkoló XXI. Század Intézet" a következő előadókat hívta meg a beszélgetésre a gesztuspolitika jegyében: Veres János pénzügyminiszter, Csaba László közgazdász, Sárközy Tamás jogászprofesszor (nevéhez fûződik a nemzeti vagyon kiárusítását biztosító privatizációs jogi háttér kimunkálása), Stumpf István, volt kancelláriaminiszter, Somogyi Zoltán politikai elemző (a nem kicsit SZDSZ-közeli Political Capitaltól, aki a Népszabadság beszámolója szerint kijelentette, hogy a társadalom értékeli a Gyurcsány-kormány erőfeszítéseit.) és Gazsó Tibor politológus. A beszélgetés vezetője pedig a mindenütt feltûnő Heltai Péter volt (csak rá kell keresni a Terror Háza meg a XX. Századi Intézet, és Heltai nevére, tele van vele az intézmény honlapja). Heltai egyébként szintén Schmidt Mária kedvence. Ahol tudja, előtérbe helyezi, sajtótájékoztatókon szerepelteti. Heltai pedig nem titkolja, hogy melyik oldalt részesíti előnyben, ha választania kell: emlékezetes az a botrány, amelyet azzal váltott ki, hogy a fideszes és a polgári körös vezetők médiafejtágítását balliberális médiaemberekkel indította meg. Ennek akkor szakadt vége, amikor az ügy napvilágra került. Az erdélyi születésû Heltainak egyébként a Ceausescu-rezsimben viselt dolgairól nem egy erdélyi magyar tud igen érdekes dolgokat mesélni. Az is sajátságos, hogy melyik oldal "jön ki" jobban e találkozókból. Az említettről beszámoló Magyar Nemzetnek is feltûnt, hogy Schmidték udvariasan nem „tromfoltak”.
A folyamatos és krónikus pénzhiányban szenvedő Schmidt-intézmények "beszélgetései" szinte minden alkalommal az igazgatónő ízlésének „megfelelő” embereket szerepelteti, rájuk költvén a közvetve a jobboldali szavazók bizalmából létrejött intézetek pénzét. Az Arthur Koestler születésének 100. évfordulójára szervezett beszélgetésre szintén a "jobboldal iránt való elkötelezettség" segíthetett előadókat meghívni. Például azt az SZDSZ-közeli Dalos Györgyöt, aki a moszkvai Lomonoszov Egyetem történelemkarán végzett, majd 1968-ban a maoista perben elítélték, tekintettel arra, hogy társaival a Kádár-rezsimet támadta balról, hogy az nem elég könyörtelen, mert nem akasztott eleget! 1995 és 1999 között pedig a Berlini Magyar Kulturális Intézet igazgatója volt. De a legszebb díszvendég mégiscsak a Prohászka-szobrot döntögető múmia, Faludy György volt.
Schmidt Mária tanácsadói szerepének van egy alapmotívuma. Tanácsaiban szinte minden esetben mesterséges ellentétet hangsúlyoz zsidó szervezetek között azzal a céllal, hogy a "jó zsidó szervezeteket" patronálja, szemben az "ellenséges zsidó szervezetekkel". Rossz nyelvek szerint Orbán Viktornak is azért tanácsolta izraeli látogatását, hogy "kihasználja" az izraeli kormány és amerikai zsidó lobbi között állítólag feszülő ellentétet. Holott ha van két entitás, amely között teljes a nézetazonosság úgy, hogy az utóbbi az előbbi mindegyik kívánságát teljesíti – legyen az pénz, fegyver vagy ideológia -, akkor az e két szerveződés.
De nézzük, ki is Schmidt Mária?
Önéletrajzát vizsgálva feltûnik, hogy Schmidt már a nyolcvanas évektől kezdve igen élénk figyelmet szentelt az SZDSZ kedvenc népcsoportjának és azok témaköreinek tanulmányozására, többnyire zsidó ösztöndíjakból finanszírozott kutatásokban. (Publikációinak és egyetemi tevékenységének hosszú listája a cikk végén lesz olvasható.)
Valószínûleg és többek közt az ilyen emberek befolyásával magyarázható, hogy 2005. szeptember 26-án a Fidesz feltétel nélkül megszavazta Románia uniós csatlakozását, minimálisra csökkentve ezzel azt az esélyt, hogy Székelyföld és az ott élő magyarság a nyolcvanöt éve várt autonómiáját megkaphassa. Orbán szégyenletes likudos túrája Izraelben, benne a cionizmus alapító atyja, Herzl sírjának megkoszorúzása és a népirtók testvérpártnak nevezése szintén a sorba illeszkedik. Az olyan kisebb horderejûnek tûnő események is kiválóan illusztrálják a Fidesz felsőbb köreire jellemző valódi szellemiséget, mint amikor Tusnádfürdőn tavalyelőtt az elcsatolt magyaroknak beszoló szdsz-kampányzenekar, a Kispál és a Borz, tavaly a magyar trikolórt szidalmazó, a népszavazásból gúnyt ûző heti heteses neoávós, Hajós András együttese léphetett fel a párt rosszvoltából.
A látszólagos kettősség, miszerint Schmidt Orbán Viktor egyik bizalmi embere, de ugyanakkor széles balliberális kapcsolatrendszerrel is rendelkezik, mindenre magyarázatot ad. Madarat tolláról… Márpedig Schmidt tele van kék tollakkal. Támadhatatlanná pedig azzal tette magát, hogy megvalósította Szájer Terror Háza-tervét.
Ha valaki esetleg azt gondolná, hogy a "nemzeti" Fidesz politikai hősként aposztrofált elnökének egykori főtanácsadója és jelenlegi bizalmasa valamiféle kognitív disszonanciától szenved az összeegyeztethetetlen tudattartalom miatt, az valószínûleg téved. A Fidesz nemhogy nem lát el semmilyen nemzeti érdekképviseletet, de keményen dolgozik is a magyarság alapvető céljainak megakadályozásában.
De miért érdeke ez Schmidt Máriának?
Három milliárd forint vagyon fölött már nincs politikai ideológia, jegyezte meg valaki. Ungáréknak ennél többjük van. Életelvük: kormánytól függetlenül mindig puhán landolni a bankókötegeken. Amit zavar a "radikalizmus", a kötegeket fölkavaró forgószél. No és ott van a zsigeri rokonszenv a holokauszt-harcos "teutonok" kasztja iránt.
Nehezen képzelhető el, hogy full SZDSZ-közeli házastárs és rokonság, illetve barátok nem befolyásolják bárki gondolkodásmódját. Ez a Fidesz erős asszonyánál sincs másként. Nincs tehát csodálkoznivaló azon, hogy a Fidesz középre húz és ezzel (újra) egyre közelebb kerül az SZDSZ-hez. A kétosztatú magyar politikai élet így válik "egyosztatúvá".
Kiemelések Schmidt Mária önéletrajzából:
Kutatási terület:
A magyar zsidóság története 1918-tól
Ösztöndíjak:
Három éves kutatási ösztöndíj a magyar zsidóság 20. századi történelmének tanulmányozására az MTA-Soros Alapítványtól
Témavezető: Dr. Ránki György (1985-1988)
Kutatási ösztöndíj az Oxfordi Egyetem St. Anne és St. Anthony Kollégiumok közép-kelet-európai modern zsidó történelemmel foglalkozó intézetében (1986 május)
Kutatási ösztöndíj a Jeruzsálemi Yad Vashem magyar holokauszttal kapcsolatos anyagának tanulmányozására (1987 október-november)
Egy éves kutatási ösztöndíj az MTA-Soros Alapítványtól az Indiana University Jewish Studies programjához, Bloomingon, Indiana, USA (1988-1989)
Fél éves kutatási ösztöndíj a Tel-Avivi Egyetem 1945 utáni összehasonlító történelemmel foglalkozó munkacsoportjánál (1989-1990)
Előadások:
Előadássorozat a magyar zsidóság történetéről az Európai Zsidó Diákok Wengeni Nyári Egyetemén (Svájc, 1986)
Előadás a 19. és 20. század német történelmének bemutatásáról a magyar tankönyvekben
(Braunschweig, 1986)
Előadások a Jeruzsálemi Héber Egyetemen és Tel-Avivi Bar Ilan Egyetemen a magyar zsidóság modernkori történetéről (1987)
Előadás a magyar zsidóságról a Bécsi Kissebségi Konferencián (1987)
Előadás a magyar holokausztról az oxfordi "Remembering for the future" konferencián
(Oxford, 1988)
A magyar zsidóság a második világháború idején címmel előadás Nyugat-Berlinben (1988 április)
Előadás a magyar zsidóság 1945 utáni történetének néhány problémájáról a MacMaster Egyetemen (Hamilton, Canada 1989)
Előadás a magyar zsidóság különutas fejlődéséről a New York Egyetemen és a Cincinatti Egyetemen (New York, Cincinatti, USA 1989)
A civilkurázsi elsorvasztása címmel előadás a Holocaust 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson (Budapest, 1994)
Előadás a Szent Margit Gimnáziumban A holokauszt és a keresztény szervezetek mentési akciói címmel (2001. április 10.)
Nathaniel Katzburg Zsidópolitika Magyarországon 1919-1943 címû könyvének bemutatása (Budapest, 2002. december 11.)
Előadás a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely szervezésében megrendezésre került Zsidó a magyarban c. kerekasztal-beszélgetésen.
(Budapest, 2005. április 14.)
Egyéb szakmai tevékenység:
Szaktanácsadás az ARD televízió magyar holokausztról készített dokumentumfilmjénél (1988)
A párt ökle. Dokumentumfilm az ÁVH történetéről (MTV, 1993)
Előadássorozat a magyar zsidóság történetének néhány kérdéséről a Magyar Rádióban (1993-1994)
A magyar Holocaust 1944. Az izraeli televízió dokumentumfilmje (1994)
Könyvek:
Kollaboráció vagy kooperáció? A budapesti Zsidó Tanács
Budapest, Minerva, 1990
Könyvrészletek:
A magyar zsidóság a második világháború idején (1944 nyaráig)
In: A zsidókérdésről (szerk: Fûzfa Balázs és Szabó Gábor)
Szombathely, Németh László Szakkollégium, 1989
Der ungarische Revisionismus,
In: 1939. An der Schwelle zum Weltkrieg. Die Entfesselung des Zweiten Weltkrieges und das internationale System.
de Gruyter Berlin, New York, 1990
Destruction of Slovakian Jews as Reflected in Hungarian Police Reports
In: Studies on the Holocaust in Hungary (ed: Randolph Braham)
Columbia University Press, 1990
Der Holocaust und sein Platz in der modernen Zeitgeschichte des Judentums
In: Der Umgang mit dem Holocaust, Europa, USA, Israel (ed. Rolf Steininger)
Böhlau Verlag, Wien-Köln-Weimar, 1994
Tanulmányok:
Mentés vagy árulás? Magyar zsidó önmentési akciók a második világháború alatt
In: Medvetánc, No. 2-3, Budapest, 1985
Action of Margit Slachta to rescue Slovakian Jews
In: Danubian Historical Studies, Vol. I. No.1. 1987
Holocaust in Hungary: Fourty years later
In: Polin, Oxford, Vol. 2, 1987
Múlt és Jövő. Irodalmi, mûvészeti, társadalmi és kritikai folyóirat. 1911-1944
In: Kultúra és Közösség, 6. 1987
A harmincas évek magyar cionista mozgalma a rendőrségi megfigyelés tükrében
In: Történelmi Szemle, No.3. 1987-88. 339-351.
"Közöny, szeretetlenség, gyûlölet". Katolikusok a zsidóságért
In: Historia, No. 2-3. 1988
Raoul Wallenberg
In: Új Írás, Budapest, No. 9. 1988. 87-89.
Arthur Koestler: Meta (jegyzettel ellátta: Schmidt Mária)
In: Új Írás, Budapest, No. 9. 1988. 114-116.
Provincial Police Reports. New Insights into Hungarian Jewish History 1941-1944
In: Yad Vashem Studies, Jerusalem, Vol. XIX. 1988. 233-267.
Stern Samu: Versenyfutás az idővel! A Zsidó Tanács mûködése a német megszállás és a nyilas uralom idején (közreadta és a bevezetőt írta Schmidt Mária)
In: Ráday Gyûjtemény Évkönyve 6, 1989. 266-304.
In: Kortárs 33, 1989. 11. 115-124.
Margit Slachta´s Activities in Support of Slovakian Jewry, 1942-1943
In: Remebering for the Future, New York, Vol. I. 1989
In: Genocide and Holocaust Studies, Tel-Aviv Vol. 5. 1990
A bricha (Menekülés)
In: Szombat, 1990/8
Eine Minderheit, die sich immer als Teil der Mehrheit fühlte. Das Schicksal der Juden in Ungarn (1867-1987)
In: Österreichische Osthefte, Zeitschrift für Mittel-, Ost- und Südosteuropaforschung 33. Jahrgang Heft 2, Wien, 1991
Lessons of the Eichmann trial
In: East European reporter Jan-Febr 1992. Vol. 5. No. 1
The Zionists left under Police controll. Some notes of the participants in the left Zionist movement in Hungary between world wars
In: Hahn Yearbook, ELTE 1993
Vidéki rendőrkapitányok jelentik. Adalékok a magyar zsidóság történetéhez 1941-1944 között.
In: Valóság 37, 1994. 6.
Mentés alibiből
In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve (szerk. Schweitzer József)
Budapest, 1994. 325-331.
Rajkuvproces a jeho americke vazby
In: Stredni Evropa Nr. 44/45, 1994. december, 157-187.
Komoly Ottó: Komoly Ottó beadványa (Közreadta, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta: Schmidt Mária)
In: Valóság 38, 1995. 4.
"Ez a per lesz a legek-lege" Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz.
In: Szombat 7, 1995. 4. 30-34.
A Holocaust helye a magyar zsidóság modernkori történetében (1945-1956)
In: Protestáns Szemle, 1996/2. 114-131.
Kuruc.info