A szentföldi ferences rendi Custodia, mint minden esztendőben, az idei nagypéntek délutánján is elvégezte, fölelevenítette Jézus Krisztus temetési szertartását a jeruzsálemi Szentsír-templomban. A templom belterében megejtett temetési menetben részt vett a Jeruzsálemben élő, mintegy száz ferences atya, a messze földről érkezett zarándokok és természetesen a Szentföldön élő európai származású, illetve palesztinai arab keresztények.
A Keresztreszegelés-oltár képe
A ferenceseknek ezt a jeruzsálemi szokását leginkább a szintén általuk elterjesztett Csíksomlyói passióhoz hasonlíthatnánk, csakhogy a Szentsír-templomban ma délután lezajlott jelenetek csak 
A Keresztrefeszítés-kápolna
Krisztus szenvedéstörténetének utolsó mozzanatait idézték föl. Azokat, amelyekre itt, a templom belsejében levő nevezetes pontokon került sor. A jeruzsálemi ferencesek ma délutáni temetési menete a keresztre feszítéssel, pontosabban szegeléssel kezdődött, és a sziklasírba helyezéssel ért véget.
Nagypénteken a harangok Rómába, míg a keresztény ember gondolata és lelke a Szentföldre, Jézus életének, halálának és föltámadásának színhelyére száll.
Leírhatatlanul gyönyörű a Szentföld tavasszal. Jeruzsálem óvárosában, s azon belül is a latin keresztény negyedben áll a Szentsír-templom. A hatalmas építmény minden zegét-zugát nehéz lenne ismertetni, s ezért nagypénteken, a közelgő húsvét ünnepe előtt elégedjünk meg azzal, hogy fölemlítjük a templom egy-két nevezetességét.
A megfeszített
A ferencesek temetési menete a Keresztreszegelés-kápolnánál kezdődik, ahol az oltár egyben a Via Crucis (Keresztút) XI. stációját is jelöli. A kápolna a Golgota-domb jobboldali részét képezi. Az ezüstből készített oltárt a firenzei Medici uralkodó, I. Ferdinánd adományozta a Szentsír-templomnak a XVI. század végén. A nagylelkű Medici herceg ajándékozta oltár az itáliai reneszánsz művészet egyik legbecsesebb darabja a Szentföldön. Az oltár oldalán öt ezüst dombormű Jézus szenvedésének egy-egy történését ábrázolja, így például a keresztfára szögelést, a Piéta-jelenetet és a sírba helyezést.
Levétel a keresztről
A kápolna manapság látható díszítését 1937-ben alakították ki, s a restaurációs munkálatokat pedig a Szentföld nagy XX. századi ferences rendi építésze, az olasz Antonio Barluzzi végezte. A Keresztreszögelés-kápolna élénk színű freskója a még földön fekvő kereszten függő Krisztust, a fölötte álló Szűz Máriát, a Megváltó lábainál földre boruló Mária Magdolnát és egy római katonát ábrázol.
A Megfeszítés-oltár a Keresztút XII. stációja, a kereszténység egyik legszentebb pontja. Az oltár jelöli azt a helyet, ahol Krisztus keresztje állt a Golgotán. A görög ortodoxok tulajdonát képező, asztalszerű márványoltár lapja alatti ezüstkorong mutatja a keresztfa pontos helyét.
A Megkenés köve
A Megfeszítés-oltár két oldalán egy-egy fekete márványtábla jelzi a két lator keresztjének helyét. A Golgota sziklája láthatóan meg van repedve, hűen az evangéliumi leíráshoz, miszerint Jézus halálakor 
Hollós Endre: A Megkenés köve
földrengés volt Jeruzsálemben. Az oltár mögött a megfeszített Krisztus, balján Szent János evangelistával, jobbján az édesanyjával, Szűz Máriával. Az oltárlap élére görög nyelven ezt írták: „Isten, aki kiontja a vért, kiüríti az Urat, a Messiást.”
A Megkenés köve a Szentsír-templom főbejáratával szemben van. Erre a kőlapra helyezték a keresztről levett Jézus holttestét, és készítették elő a temetésre. „Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték, amint temetni szokták halottaikat a zsidók”, olvashatjuk Szent János evangéliumában. A Megkenés kövét nagy becsben tartják a keresztények, s a világ minden tájáról ide zarándokló hívők simogatják, csókolgatják, s virágszirmot hintenek rá. Az eredeti sziklapot 1810-ben vöröses színű márvánnyal kellett befedni, nehogy teljesen széthordják az emléktárgyakat már akkoriban is nagy szeretettel gyűjtő jó emberek.
XVI. Benedek pápa Jézus sírjánál
A Megkenés kövét borító márvány peremén görög nyelven ez olvasható: „Arimateából való József vette le szent testedet a keresztről, s tekerte be azt tiszta, mirhával bekent gyapotgyolcsba, majd új sírba fektette”. A jeruzsálemi Szentsír-templomot már a múltban is nagyon sok magyar fölkereste. A Szentföld, s azon belül Jeruzsálem magyar emlékei közé tartozik az utókor által méltatlanul elfeledett Hollós Endre, salgótarjáni születésű, XX. századi festő, aki a többi keresztény szent hely mellett a Szentsír-templomba is elzarándokolt, ahol megfestette a Megkenés kövét.
Sírbatétel
A Via Dolorosa (Fájdalmas út) XIV., s egyben utolsó stációja az a sziklasír, ahová a fentebb már említett Arimateából való József eltemette Jézust. A sírkápolna a Szentsír-templomon belüli, úgynevezett Rotunda alatt elhelyezkedő kisebb építményben van. A sírkápolna tulajdonképpen két részből áll: Előbb belépünk az Angyal-kápolnának nevezett (A Krisztus sírjának zárókövét elhengerítő angyal után – H. J.) előhelyiségbe, majd onnan egy alacsony ajtón keresztül, mélyen meghajolva a sírkápolnába. Az Angyal-kápolnában fémkeretbe faragott oszlop áll, a Krisztus sírját elzáró kő maradéka. A márvánnyal borított belső sírkápolnában, Krisztus kőpadszerű sírja fölött éjjel-nappal 43 lámpás pislákol. Tizenhárom a katolikusoké, tizenhárom a görög ortodoxoké, tizenhárom az örményeké és négy a kopt keresztényeké.
Hering József – Kuruc.info
Ajánló: A Názáreti Jézus - Zeffirelli világhírű filmje a Megváltóról - 6 órás 2 lemezes vágatlan verzió! (x)