A csodálatos mediterrán országról szóló írásom első részében - saját hibámból adódóan - Gozo szigetének bemutatásánál kimaradt annak a ténynek a közlése, hogy Odüsszeusz hajdanán e helyen Calypso nimfa szerelmes fogságában töltött el hét esztendőt. Ezért olvasóim szíves elnézését kérem.

Valletta látképe

Máltai úti beszámolómat folytatva a műemlékekben legnagyobb kínálatot nyújtó főváros a következő állomás.

Vallettának az alapkövét egy káprázatos ceremónia során a szigetet az előző évi török ostromtól hősiesen megvédő johannita nagymester, Jean de La Valette fektette le 1566. március 28-án. Igaz, álma megvalósulását a lovagrend első embere soha nem láthatta, hiszen 1568-ban, 74 éves korában meghalt. (Csupán érdekes gondolati eszmefuttatásként jegyzem meg, hogy a mai Magyarországon a fegyveres erők kötelékébe tartozó személyek 40 éves koruk betöltése után nyugdíjaztathatják magukat, míg Jean de La Valette 71 évesen is vitézül forgatta a kardot az iszlám hódítók ellen három évvel korábban.)

A máltai főváros gyalogosan is könnyedén bejárható, hiszen mindössze egy kilométeres hosszúságú és 600 méter szélességű település, de minden utcája elbűvölő, múzeumok, paloták, templomok és parkok csodálatos változatossága ejti ámulatba az odalátogató külhonit. Valletta legértékesebb építménye a nagymesterek palotája, amely ma a miniszterelnök és a máltai parlament székhelye. Az épület belsejében két jellegzetes mediterrán díszudvar található. Az első az ott elhelyezett Neptunus-szoborról kapta a nevét, a második, kisebb méretű az ún. Alfréd herceg udvar. A palota fő látványosságai közül feltétlenül megemlítendő a trónterem, melyben az 1565. évi nagy ostromot ábrázoló freskósorozat található. A mű alkotója Matteo Perez d'Aleccio, aki Michelangelo tanítványa volt. A nagymesterek palotájának szomszédságában épült a másik fő vallettai attrakció, a világ egyik legjelentősebb és legnagyobb 17. század előtti fegyvereket és páncélokat bemutató állandó kiállításának helyet adó épület. Az egyházi műemlékek sorában művészettörténetileg a legkiemelkedőbb a máltai lovagrend névadójának és védőszentjének, Keresztelő Szent Jánosnak a tiszteletére emelt társkatedrális monumentális épületegyüttese. Kívülről meglehetősen dísztelen, puritán, erődszerű építmény benyomását kelti, belülről azonban hihetetlenül dekoratív, káprázatos, barokk művészettörténeti csodával szembesülhetünk. Miként korábban már említettem, a mdinai katedrálissal együtt VII. Pius pápa 1816-ban e templomnak adományozta a társkatedrálisi címet. Ide temették a nagymesterek túlnyomó többségét, és más prominens máltai nemesek is a padlót borító, gazdagon díszített márványlapok alatt nyertek végső nyughelyet. A templomban a Rubens és Poussin munkái alapján készült csodálatos flamand falikárpitok is megtekinthetők, a legértékesebb látnivalók azonban kétségkívül a társkatedrális múzeumában lévő Caravaggio-festmények, közülük is a Keresztelő Szent János lefejezését ábrázoló műalkotás a leghíresebb.

Valletta egyik - magyar szempontból különös jelentőséggel bíró - fontos nevezetessége a nagy kikötő mellett fekvő Barracca-kertek. E helyen ugyanis 2006-ban, a szovjet- és kommunistaellenes magyar szabadságharc 50. évfordulójának emlékére magyar és angol nyelvű emléktáblát avattak hős mártírjaink emlékére, amikor Gyurcsány és Gergényi vadállat rendőrpribékjei Budapest utcáin az egykori szovjet megszállókat megszégyenítő módon szemkilövéses és végtagcsonkoló terrorakciót rendeztek ártatlan magyar emberek vérét ontva, s mindennek tetejében ezek az embernek nem nevezhető vegetatív élőlények a mai napig büntetlenül, szabadlábon mérgezhetik a magyarországi köznyugalmat puszta létezésükkel.

A hazánknál jóval kisebb területi kiterjedésű és népességű (246 km2 és alig 400 ezer főnyi lakót számláló) Málta egyébként példát adhat Magyarországnak arról, hogy egy valóban kicsiny nemzet is mennyire sikeresen védheti-őrizheti nemzeti hagyományait, és állhat ki saját országa és népe érdekei mellett az európai integráció keretei között. A teljesség igénye nélkül néhány példát említve például, aki Máltán egyházi házasságot kötött, annak a számára tilos a válás. Természetesen arról lehet vitatkozni, hogy ez helyes-e, avagy sem, egy a lényeg: feminista, emancipációs és posztmodern mozgalmak ide vagy oda, ők ragaszkodnak ősi tradícióikhoz és nem adják fel azokat az uniós bürokraták kedvéért. Ugyanígy például tilos templomba a nőknek magas sarkú cipőben belépni, ami párját ritkítja Európában, hiszen a nagyon erős katolikus hagyománnyal rendelkező Olasz-, Spanyol- és Lengyelországban sem tiltják meg a turistáknak ezt.

Egészen elbűvölő az a lazaság és nyugodtság, ahogyan a máltaiak a mindennapjaikat élik. Teljesen természetes jelenség például, hogy Valletta egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjában a buszsofőr megáll, és percekig diskurzust folytat az egyik, gyalogosan épp odaérkező kollégájával, miközben a busz mögött érkező autók sofőrjei "anyázás" helyett mosolyogva kikerülik a veterán sárga járművet, és nyugodtan továbbhaladnak. Ami pedig egy magyar állampolgár számára sokkhatásszerű élmény lehet: Máltán nincs, illetve alig van multinacionális bevásárlóközpont, illetve pláza. E sorok írója kellő szorgossággal szemlélődött ottléte alatt, de a szigetországban - írd és mondd - két Lidl áruházat látott, a fővárosban, Vallettában pedig egyetlen egyet sem.

Uniós tagállamról lévén szó, ahol a tőke és munkaerő szabad áramlása kőbe vésett parancsolat, a gyanútlan idegen országbeli felettébb értetlenkedik és elcsodálkozik: hogyan is van az, hogy egy magyarországi kisvárosban több multi telephely van, mint Máltán együttvéve? A válasz prózaian egyszerű. A potenciális külföldi befektetőnek a helybéli illetékesek olyan magas telek-vételárat ajánlanak fel, hogy azok a gutaütés határmezsgyéjén keringve azonnal elállnak vételi szándékuktól. Így azután Máltán a helyi kiskereskedőknek, sarki fűszereseknek és vegyesboltosoknak nem kell attól rettegniük, mint honi kollégáiknak, nevezetesen, hogy mit hoz a holnap, s a globális cégek hogyan lehetetlenítik el és semmisítik meg egzisztenciálisan őket.

Ennélfogva felelős politikusainknak felettébb ajánlott, sőt, kötelező egy máltai tanulmányút, hogy döntéshozó pozícióba kerülve tudják a magyar érdekeket szolgálni. S hogy a magyar választópolgár előtt négyévente ne csak a rossz vagy még rosszabb előtti választás alternatívája álljon.

Lipusz Zsolt – Kuruc.info