Oroszországban középiskolákban kötelező olvasmány lett Szolzsenyicin A Gulág szigetcsoport című háromkötetes munkája.
Milliók sírhelye lett a Gulág szigetcsoport, azaz a bolsevik kényszermunka-tábor és börtönrendszer, amely elválaszthatatlan lett attól a szovjet kommunista világbirodalomtól, amelyet Arthur Koestler, az egykori kommunista szimpatizánsból lett világhírű antikommunista író „a XX. század legszörnyűbb rendszerének” nevezett.
A tavaly augusztusban elhunyt Alexander Szolzsenyicin, a kommunista világrendszernek a legnagyobb kárt okozó trilógia szerzője is hosszú éveken át raboskodott a Gulágon, majd a hruscsovi „olvadás” korszakában a témában Iván Gyenyiszovics egy napja címen megjelent novellája egy csapásra nemzetközileg is ismertté tette, majd 1970-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
A kommunista büntetőrendszer borzalmairól titokban írt A Gulág szigetcsoport abban az időben csak a nyugati országokban jelenhetett meg.
Szolzsenyicint később, a brezsnyevi ideológiai megmerevedés korszakában azonban a KGB – amelynek Vlagyimir Putyin, Oroszország későbbi elnöke, jelenlegi miniszterelnöke is dolgozott - letartóztatta, repülőgépre ültették, és kiűzték a Szovjetunióból.
Amerikában, a Vermont állambeli festői Cavendish faluban élt évtizedeket, majd Jelcin elnöksége idején hazatért.
A Nyugatban a szellemi kiüresedést látó Szolzsenyicin bírálta a gyengekezű, a nyugati érdekeknek engedő Jelcin elnököt, de az őt követő Putyin elnökben látta azt a nemzetéért dolgozó államférfit, aki Oroszországot erőssé és naggyá teszi, segítve a pravoszláv vallás és egyház reneszánszát.
A Gulág szigetcsoport kötelezővé nyilvánítását a moszkvai oktatási minisztérium azzal indokolta, hogy az „a 20. századi orosz történelemre vonatkozó, létfontosságú történelmi és kulturális örökséget hordoz”.
Natalja, Szolzsenyicin özvegye júliusban javasolta, hogy A Gulág szigetcsoportot tegyék a tanterv részévé, de ne a teljes három kötetet.
Putyin elnök még 2000-ben látogatta meg Moszkva melletti dácsájában Szolzsenyicint.
Az egykori bolsevik hírszerzőből lett mai miniszterelnöknek egyébként egyik kevéssé ismert oldalára világít rá a brit The Economist nevű brit lap fiatal főszerkesztőjének és washingtoni irodájának szintén fiatal vezetőjének májusban Isten visszatér címmel megjelent könyve, amelyben azt írják róla: „soha nem veszi le keresztelőjekor kapott keresztjét, és Kreml-beli irodája mellett egy kis kápolnát rendezett be magának”.
(Lovas István - MN)