Jobboldali korszak Európában – Orbán Viktor írása
Húsz évvel ezelőtti legvérmesebb reményeinknél is gyorsabban omlottak össze a kommunista rendszer hídfőállásai világszerte. Csak zárványok, néhány sziklás zátony emlékeztet az elsüllyedt világbirodalomra. Ha azt nem is gondoltuk, hogy ezzel a történelem véget ért volna, de aligha jutott eszünkbe, hogy húsz év elteltével újabb korszakos változás bontakozik ki a világtörténelem horizontján. Pedig ma éppen ez történik.
Súlyos hatalmi és gazdasági változások jégzajlásai sodorják magukkal a világot. Az amerikai elnök székét jó előre odaítélték a hagyományos hatalmi elit legsikeresebb fehér asszonyának, és végül egy kívülről érkező afroamerikai férfi találta magát benne. A szétesett, kifosztott, leírt Oroszország bámulatos fordulattal feltámadt, újraszervezte magát, és megint nyílt hatalmi törekvések vezetik külpolitikáját.
Ázsia a tektonikus mozgásokat megillető borzongással vegyes ámulattól kísérve emelkedik egyre magasabbra, hovatovább megfordította a globalizáció mélytengeri áramlatát, ma már nem a Nyugat, hanem Kína a szabadjára engedett világgazdasági folyamatok első számú haszonélvezője, s nemcsak saját hatalmas belgazdaságának pályáján jelentette be visszavételi igényeit, hanem már a Nyugat saját belpiacainak kapuját döngeti, s szakítja be hamarosan. És a sor folytatható. Okkal érezzük úgy: bármerre fordítjuk tekintetünket, a változások rengéshullámai körülöttünk átrendezik a megszokott tájképet – írja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke publicisztikájában, amelyet teljes terjedelmében a Magyar Nemzet szombati számában olvashat.
Bevallom töredelmesen, nem fárasztottam magam Orbán Viktor cikkének elolvasásával, beértem azzal, amit az MNO online kiadásában leírtak. Nem remélem ugyanis, hogy Viktor őszintén ki meri fejteni gondolatait, ezért aztán semmiféle eredeti megállapítást nem is várok tőle.
Attól tartok, ő most a miniszterelnöki szék megszerzése érdekében a cionisták szája íze szerint kénytelen az eszméit alakítani. Persze szeretne ő valami újszerűt, okosat mondani, de nem teheti, ezért aztán közhelyeket pufogtat.
Mert ha bárki is a világ mai állapotán töpreng, és őszinte is ráadásul, elkerülhetetlenül szembesülni kényszerül a zsidóság világban játszott megkerülhetetlen szerepével. Márpedig ugye ha Viktorra rásütik az antiszemita bélyeget, akkor neki annyi.
Hogy egy példával világítsam meg a Viktor-féle mellébeszélés értelmetlenségét, képzeljük el, amint mondjuk valamikor a XIX. század közepe táján indiánok beszélgetnek a saját sorsukról, törzsük jövőjéről, de úgy, hogy az eszmecsere résztvevői nem hozhatják szóba a fehéreket, akik éppen az ő elűzésükre, hazájuk, földjeik elfoglalására készülnek.
A fenti összefoglalóban Likud Viktor a következő mély értelmű kijelentéseket teszi:
1. 20 évvel ezelőtt összeomlott a kommunista világrendszer;
2. Kína egyre jelentősebb hatalmi tényező, gazdasága elképesztő ütemben gyarapszik;
3. A világpolitika és világgazdaság súlypontja Ázsia felé tolódik;
4. Oroszország újból megerősödött;
5. Sarah Palin helyett, aki a "hagyományos hatalmi elit" embere volt, egy "kívülről érkező afroamerikai férfi", Barack Obama lett az Egyesült Államok elnöke.
Nos, az első négy pontban összefoglalt megállapítások igazak ugyan, de a közhelyszótárban is kiemelt helyen szerepelnek. Vajon mennyit töprengett a Fidesz-vezér, mielőtt tollat ragadott? De vajon érdemes volt-e fárasztania magát?
Ami pedig az amerikai elnökválasztással kapcsolatos megjegyzését illeti, egész egyszerűen nevetséges: az "afroamerikai" Barack Obama ugyanúgy a "hagyományos hatalmi elit" embere, mint Sarah Palin. Történt itt valami "elitcsere"? Nekem nemigen tűnt fel.
Különben az elemzés akkor lett volna érdekes, ha Viktor erről a "hagyományos hatalmi elitről" is értekezett volna egy kicsit. Például elmondhatta volna, kikből áll ez az "elit", melyek a céljai a világon, illetve Magyarországon?
Tűrni kell-e vajon, hogy a "hagyományos hatalmi elit" tönkretegye, kifossza, gyarmati sorba süllyessze hazánkat, vagy jogos-e az ellenállás? És ha igen, az ellenállás milyen eszközeit tartja célravezetőnek?
Továbbá ha Viktor vezér nem lenne túlságosan gyáva alak, akkor fel kellett volna tennie azt a kérdést is, hogy ha mondjuk választani kell a "hagyományos hatalmi elit" valamint Oroszország, illetve Kína között, akkor mi a teendő?
Van-e lehetőség "lavírozásra" a különféle hatalmi centrumok között, vagy pedig mindenképpen az Amerikai-Cionista Világbirodalomban van a helyünk?
Azt hiszem, ott van a kutya elásva, hogy Viktor ebben a birodalomban újból helytartó lehet a Magyarország nevű provincián. A "hagyományos hatalmi elit" megbízásából.
De ha ez az "elit" bukna, mi lenne vele?
Perge Ottó - Kuruc.info