A mai  Budaházy-tüntetés előszavaként újra közzétesszük Florian Geyer publicisztikáját. Sajnos aktualitásából nem sokat vesztett. A cikk eredetileg Gyuri tőrbe csalása után pár nappal íródott.

Morvai Krisztina idézett egy emberjogi harcost a Nemzeti Kávézóban tartott sajtótájékoztatóján. Az idézet valahogy így hangzott: „amikor jöttek a zsidókért nem szóltam, mert nem voltam zsidó, amikor jöttek a kommunistákért nem szóltam, mert nem voltam kommunista, amikor jöttek a homoszexuálisokért nem szóltam, mert nem voltam homoszexuális. Amikor értem jöttek már nem volt aki szóljon”.

Nos, nem ismerem az idézett emberjogi harcost, de a fentiek alapján nem is vagyok rá kíváncsi. Nálunk valahogy fordítva mentek – és mennek a mai napig - a dolgok: a zsidók jönnek érted, ha „magyarkodsz”, vagy ha egyszerű parasztlogikáddal és olvasottságod alapján kellemetlen kérdéseket teszel fel a Holokauszttal kapcsolatban.

Nálunk a kommunisták jöttek érted – és jönnek a mai napig -, ha kulák voltál, középosztálybeli, egyetemista stb. Kambodzsában pedig azért, mert szemüveges voltál. Ma meg azért jönnek érted, mert nem tetszik neked az ő demokráciájuk, ahol jogod van éhen dögleni vagy a kereskedelmi tévék előtt butulni. De nincs jogod a boldogságodért, szabadságodért és a szellem szabadságáért küzdeni. Önvédelemhez sincs jogod. Semmire sincs jogod, ami esetleg emberré tenne, viszont köteleznek, hogy állat légy.

Nálunk a homoszexuálisoknak és mindenféle szexuálisan eltévelyedett baromnak joga van parádézni. Ha neked ez nem tetszik, érted jönnek. Lassan büntetendő kategória lesz a heteroszexualitás.

Ilyen rendszert építettek nekünk a maoistából demokratává vedlett volt ávósok zsidó fiai, a véreskezű kommunisták és a buzi majmok. Ők vannak hatalmon, nem engedik ki ezt a kezükből, s talán azt sem tudják miért ragaszkodnak ennyire a bársonyszékhez. Minden bizonnyal jó tanítványai lehettek volna Orwellnek, aki emígy fogalmaz: „a hatalom célja, hatalom maga”.

A fenteiken elmélkedtem és azon, hogy mi jöhet még, mit kell még ennek a népnek eltűrnie, amíg végre elsöpri ezt az élősködő, öncélú politikusbandát, és a harácsolásra épülő rendszer helyett egy emberibbet alkot.

Budaházy György egy olyan ember, aki nem a polgári szalonok sznobjainak osztja az észt arról, hogyan kell semmit sem tenni. Ő kezébe veszi a sorsát és saját gondolatait nem rejti véka alá, ezért aztán a hatalom ellensége lett. Nem sorolható be sehova, önálló – a puhatestű polgárok erre azt mondják, hogy makacs, önfejű, forróvérű stb., de ha nem lettek volna ilyen emberek a történelemben, akkor polgárok sem lennének – ezért lett a rendszer ellensége. Nem, kedves barátaim, nem az MSZP-nek az ellenfele, nem is a Fidesznek, hanem a két cionista nagypárt által összemutyizott rendszernek.

Könyörtelen ellensége lett annak, hogy hazugsággal lehessen választást nyerni, hogy a demokráciának nevezett gulyáskapitalista rendszer erővel verje szét az emlékezni kívánó tömegeket, hogy a rendőrséget bűnöző politikusok kézivezérléssel irányítsák, hogy a véreskezű kommunisták ítélkezzenek feletted. Annak, hogy a zsidók mindenféle következmény nélkül ócsárolhatják a magyarokat, de fordított irányban ez már büntetendő – azaz a kettős mércének -, a homárok parádézásának. Mindannak ellensége amit a puhatestű, fotelforradalmárok is gyűlölnek, ám ők soha nem mernek cselekedni. A narancsseggű tábornak is ugyanaz az ellensége, mint Budaházynak, csakhogy az előbbiek gyávák és hazugok, így aztán saját magukat Gyuri mocskolásával mentik fel, nem kevés pártelnöki segítséggel. A kádári kisemberek ellensége ugyanaz, mint a Gyurié, csak ők már megfáradtak, agymosottak és az elmúlt ötven év teljesen leszoktatta őket az önálló gondolkodásról – tisztelet a kivételnek. Tulajdonképp Gyuri ellenségei a nemzet ellenségei!

Amikor 2002-ben Gyuri lezárta az Erzsébet hidat, és a szavazatok újraszámolását követelte társaival, akkor megjelent Budapest utcáin az elmaradt rendszerváltás. A Szabadság téri szégyenemlékmű bontása is ennek a kifejezője, mint ahogy az emiatt bekövetkezett kötelező bujkálás is. Ha Gyurit megkérdeznénk, hogy miként foglalná össze röviden, egy mondatban céljait, valószínűleg ő is a csak annyit mondana: legyen végre valódi rendszerváltás! Ismételt meghurcoltatása csattanós válasz azoknak, akik őt ügynöknek tartják, bár tudjuk, hogy az ő beteg és gyáva agyuk majd erre is talál elméletet. Ha nem, akkor a narancssajtó bértollnokai segítenek nekik.

Bő három évvel ezelőtt kedvenc német zenekarom (Landser) a bíróság elé került rendszer- és judeokritikus dalszövegei miatt. A hatalom szerint Lunikoff (Michael „Luni” Regner) írta a szövegeket és ezt három év, négy hónap letöltendővel „jutalmazta” a cionista német bíróság. Az ügy komolyságát jelzi, hogy a rendkívül népszerű zenekar peréről szóló tudósításra legelőször az izraeli tévé jelentkezett. Luni bevonult, hogy letöltse az „állam által fizetett szabadságát” és az európai nemzetiszocialisták megmozdultak.

Gyűjtést szerveztek Luninak, ám ami a legfontosabb a Világhálón komoly kampányt indítottak el „Freihet für Luni” címmel. Cikkek, házilag összevágott videoklipek százai kerültek fel naponta a különböző fájlmegosztó oldalakra és Luni fogalom lett, szabadságának követelése pedig a cionista rendszerrel való szembenállás szimbóluma.

Indítsunk hát mi is útjára egy ilyen kampányt, „Szabadságot Budaházynak” címmel és legyen ez szimbóluma annak, hogy nem engedünk a cionisták nyomásának. Különben tényleg nem marad aki szóljon egy jó szót érdekünkben, amikor értünk is eljönnek. Sem a zsidók, sem a kommunisták, sem a liberálisok, sem a homoszexuálisok nem fognak a mi jogainkért kiállni.

Ne engedjük, hogy hazánk legyen a cionista világkormány 101-es szobája! Szabadságot Budaházynak!

Florian Geyer - Kuruc.info