Ahogy közeledik június 7-e, úgy fokozódik-terebélyesedik a Fidesz rendkívül durva Jobbik-ellenes kampánya. A narancsos párt vezetői kampányrendezvényeiken újabban már arra fordítják a legnagyobb figyelmet, hogy felszólítsák az Orbán Viktor Hit Gyülekezete közösséget: semmiképpen ne szavazzon környezetükben senki sem a Jobbikra, s minden lehetséges módon beszéljenek le erről mindenkit az ismeretségi körükben, családtagot, rokont, barátot, szomszédot, munkatársat.

Mindezt összekapcsolják azzal az aljas hazugsággal, hogy a nemzeti radikális mozgalmat valójában a neobolsevik szegfűs párt kreálta, s pénzeli orosz üzleti háttérkapcsolatok felhasználásával. Ugyanakkor nemtelen módon rágalmazzák a Jobbik európai parlamenti listavezetőjét, Morvai Krisztinát a kampányfinisben, hogy lehetőleg már ne tudjon érdemben reagálni egyetlen nyomtatott sajtótermékben sem (amúgy nyilván nem is közölnék), s alkalmazva azt a pszichológiai hadviselési módszert, hogy egy hazugság, melyet közvetlenül a voksolás előtt sokszor hangoztatnak, nyilván befészkeli magát a választópolgár tudatába, meg amúgy is „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja”.

A Fidesz-politikusok és teoretikusok mániákus rögeszméje, hogy a Jobbik megosztja a jobboldali szavazóbázist, s értékes szavazatokat von el a csak retorikailag, s főként a választási kampányban jobboldalinak és nemzetinek látszó Fidesztől. Írásom első részében már utaltam rá, hogy nemzeti radikális - sorozatos árulásai és tehetetlen, kétbalkezes politizálása, hét év politikai szerencsétlenkedése okán és után - ma már semmiképpen nem szavazna az izraeli Likud kebelbeli testvérpártjára (tényleg, mikor fognak már Orbánék híveik előtt elszámolni azzal, hogy mi szükség volt erre a testvéri összeborulásra egy fajgyűlölő, minden európai, keresztény-konzervatív tradíciótól bolygóközi távolságra álló terrorpárttal?!), ergo voksokat sem vehet el a liberális párttól.

Amennyiben a Fidesz jobboldali, nemzeti pártként definiálja magát, vezetői jobban tennék, ha a Jobbik támadására és rágalmazására fordított fölös energiáikat inkább a hazánkat tönkretevő, idegen gyarmatosítóknak kiárusító szocialista- szabaddemokrata bűnszövetkezet támadására, és viselt dolgaik minél alaposabb leleplezésére fordítanák. Na persze, hazánk jelenlegi gyarmati helyzetéért a mai ún. politikai elit és az 1990 utáni kormányok egyetemlegesen felelősek, még ha a neobolsevikok és az anarchista libertáriánusok nagyobb mértékben is. De azért öt nappal a választások előtt - egyfajta emlékezetfrissítésként is - , a teljesség igénye nélkül, ne feledjük: a Fidesz tárgyalta és kötötte meg uniós csatlakozásunk azon fejezetét, amely lehetővé teszi majd, hogy külföldiek 2011-től magyar földhöz jussanak, padlóra küldve ezzel az amúgy is végóráit élő magyar gazdatársadalmat, Orbánék is megszavazták Románia feltétel nélküli uniós csatlakozását, noha szimbolikus értelemben is rendkívül fontos lett volna, hogy ne tegyék a székelyföldi autonómia megadása híján, lévén, hogy a kormánypárti többség úgysem emelt volna vétót, a Fidesz elnöke washingtoni útja során porig alázkodott egy teljesen jelentéktelen, zsidó politikai bohóc, a magyargyűlölő Tom Lantos előtt, na és természetesen a szocialistákkal és a szabad demokratákkal együtt Európában elsőként, néhány nappal annak aláírása után, olvasatlanul, mondhatni biankó, megszavazta a parlamentben a magyar szuverenitás elveszítését kodifikáló lisszaboni szerződést. Nos, akkor miről is beszélünk, kedves fideszes kampánystratégák és politikusok?

A fentiekben említett tények és jelenségek figyelembevételével a magyar nemzeti érdekeket mindenek elé helyező állampolgár most vasárnap, amennyiben politikailag felelősen gondolkodik, s elege van hazánk két évtizede folyó kiárusításából és szétrablásából, csak egyet tehet: a Jobbikra adja voksát.

Lipusz Zsolt - Kuruc.info