"Aki tagadja a holokausztot, az nem katolikus" - jelentette ki a Vatikán nagyon hülye és nagyon gyáva izraeli nagykövete. Természetesen ez a mondat úgy baromság, ahogy van, hiszen pontosan azt sem lehet tudni, mi számít holokauszttagadásnak. Ugyanis a "hivatalos" holotörténészek egy része is már 6 milliónál kevesebb áldozatról beszél, az "előre eltervezett népirtásra" pedig továbbra sincs semmilyen bizonyíték.
Az igaz viszont, hogy a gázkamrák létezésében feltétlenül hinni kell. Na és persze nyilvánvalóan nem lehet 300 ezer áldozatról beszélni, miképp azt Williamson atya tette. /Még a 4-5 millió talán elmenne./
Ezennel tehát ország-világ előtt kijelentem: engem a katolikus egyház kirekesztett a soraiból, és én ezt tudomásul veszem. A mai naptól fogva nem járok misékre, és nem élek a szentségekkel. "Ki vagyok átkozva." Tudomásul veszem.
Megmondom őszintén, nem érzek különösebb szomorúságot. Sőt, azt kell mondanom, kicsit örülök is, mert régóta nagyon, de nagyon elegem volt ebből a gyáva, semmitmondó, gerinctelen, seggnyaló, hazudozó, köpönyegforgató, képmutató egyházból.
Úgy vélem, a katolikus egyház, de a többi keresztény felekezet is, a kommunizmus idején gyászosan leszerepelt.
Mindegyik egyház megalkudott, együttműködött, eladta lelkét a kommunista hatalomnak. Való igaz: a papok és lelkészek között nagyon sok volt a titkosszolgálatokkal együttműködő, társaikról illetve a hívekről jelentéseket írogató ember. Tették ezt pénzért, a karrierért, külföldi utazásért, magasabb nyugdíjért, esetleg gyermekeik előbbre jutása érdekében.
Azok, akik lebuktak, azt hazudják, ők az "egyházukat védték", és azért írogattak jelentéseket. Jellemző az is, hogy senki, de senki nem állt elő a rengeteg áruló pap és lelkész közül, és nem gyónta meg a vétkeit. Csakis akkor, ha mások elvétve nyilvánosságra hozták bűnös múltjukat.
Miféle keresztények ezek? Miféle kereszténység ez?
Hogyan lehet, hogy a kommunista rezsimmel együttműködő egyházi vezetők 1990 után is a helyükön maradtak?
Hogyan lehet, hogy 20 éve a rendszerváltás után még mindig nem tisztázódott az egyházak szerepe a kommunista diktatúra idején?
Hogyan lehet, hogy ugyanazok, akik csúsztak-másztak a kommunisták előtt, a rendszerváltásnak nevezett fordulat után a liberális-zsidó világhatalom urai előtt hajtanak térdet?
Hogyan lehet, hogy még ma sem tudjuk az egykori ügynök és besúgó papok és lelkészek nevét?
Hogyan lehet, hogy hazánk gyarmati sorba süllyedését és teljes szegénységbe, nyomorba taszítását ily részvétlenül, ily tehetetlenül nézik végig ezek a saját jólétükért, kényelmes életükért remegő egyházi személyek?
Hogyan lehet, hogy olyan liberálisok vannak vezető pozícióban az egyes egyházakban, mint Várszegi Asztrik, Donáth László, Csepregi András, vagy éppen Erdő Péter?
Hogyan lehet, hogy egyetlen pap vagy lelkész sem mer kiállni az üldözött Williamson atya érdekében?
Miért van ennyi tehetségtelen, gyáva, pénzéhes alak az egyházi vezetők soraiban?
Van-e egyáltalán bármiféle haszna a magyar népnek a keresztény felekezetek működéséből?
Feltűnne-e egyáltalán az "utca emberének", ha mindegyik egyházi vezetőt egy jó nagy pofon kíséretében hazazavarnák?
Bizonyosan vannak becsületes, hitükhöz, nemzetükhöz hű emberek a papok és lelkészek között. De az ő nagyobbik részük is sunyít és lapít. "Csak túlélni, megúszni" - ez az ő jelszavuk is.
Immár hosszú ideje szemlélve a keresztény felekezetek működését, azt kell mondanom: Adolf Hitler nem véletlenül táplált ellenérzéseket a keresztény egyházak vezetőivel, sőt, magával a kereszténységgel szemben. (Ezt mi nem feltétlenül így látjuk. - a szerk.)
Nincs mese: a "kősziklára épült" intézmény szétrohadt, és a Jézus Krisztus nevében megszólaló személyiségek nagyobbik része a Mammon, a mindenkori hatalom szolgálatába szegődött. Az eredeti, igazi kereszténység nyomokban sincs jelen Jézus Krisztus követőinek "egyházaiban".
Az intézmény azonban még működni akar: a papoknak, lelkészeknek biztos állás kell, a püspököknek és más, a hívők /és sok esetben a nem hívők/ nyakán élősködő vezető egyházi személyeknek pedig sok pénz és hatalom. Ha a holovallás tételeit hivatalos dogmává emelik, még jó ideig tovább játszhatják szánalmas szerepüket.
Perge Ottó
Kapcsolódó: Ellenvélemények Perge Ottó írásához