A hatalmat bitorló, totalitárius államot építő Gyurcsány & Co. Zrt. a tőle már megszokott módon újabb durva támadásra készül az állampolgárok véleménynyilvánítási szabadsága ellen. Bencze József országos rendőrfőkapitány kifejezetten a futballmérkőzésekre összpontosító ún. intézkedési terve alapján a jövőben „a sporteseménnyel össze nem egyeztethető, sértő, lealacsonyító, gúnyolódó(!) megnyilvánulások esetén az elkövetőkkel szemben minden esetben rendőri intézkedést kell foganatosítani.”
A működésével mindinkább az egykori daliás, Péter Gábor-i időket idéző rendőrség a transzparenseket is cenzúrázni kívánja. A Bencze-féle projekt alapján ezután „a stadionokba csak olyan transzparenseket vihetnek be a szurkolók, melyeket a mérkőzéseket rendező sportszervezetek, a Magyar Labdarúgó-szövetség, illetve az illetékes rendőrkapitányságok(!) képviselőit magába foglaló bizottságoknak a rendezvényt megelőzően bemutattak, és a használat engedélyezésének tanúsításául pecséttel láttak el.” Amennyiben esetleg - kikerülvén neo-ÁVH-s cenzoraink fokozott éberségét - mégis előfordulnának sértő drapériák, transzparensek és bekiabálások a nézőtéren, úgy a rendőrök azonnal beavatkoznának (netalán a Kalinák-féle tót „rendfenntartási” eljárást alkalmazva?), sőt, a játékvezető köteles lenne a mérkőzést félbeszakítani, esetleg lefújni. Az intézkedési tervből az is kiderül, hogy a szurkolók már a mérkőzés kezdete előtt is bízvást számíthatnak egy kis hatósági zaklatásra, hiszen „a bejuttatás érdekében széleskörűen alkalmazni kell a bűnügyi állomány(!!) szolgálati feladatokra történő igénybevételét, járőr- és figyelőszolgálatba történő vezénylését.” Végül megtudhatjuk az elképesztő antimagyarsággal írott, nyakatekert megfogalmazású főkapitányi tervezetből azt is, hogy a tervezett hatósági vegzatúra a nemzeti válogatott, minden NB I-es futballklub, valamint a Ferencváros mérkőzéseire(!), illetve az azokra látogató drukkerekre vonatkozik. No, ez aztán derék! Brávó, Bencze József, országos rendőrfőkapitány, brávó, a marionett- huszárokat mozgató Gyurcsány & Co. Zrt.! Sikerült az ún. döglődő jogállamba – akár 2006 őszén, a földön vérző, magatehetetlen emberekbe - ismételten egy jó nagyot belerúgni! Ez az ún. intézkedési terv még a ma hatályban lévő sztálinista fogantatású alkotmányban, az 1949. évi XX. törvényben foglaltakkal is homlokegyenest ellenkezik!
Előrebocsátom, hogy magam személyesen semmilyen vonatkozásban nem vagyok érintett az ügyben, nem vagyok futballrajongó, nincsen kedvenc csapatom, életemben egyszer voltam labdarúgó-mérkőzésen nagyjából harminc éve. Azonban az állampolgári szabadságjogok szentek és sérthetetlenek lévén számomra, nem hagyhatom szó nélkül azt a jogtipró tartalmú tervezetet, amelyet a hatalom a gyakorlatban is alkalmazni készül saját állampolgárai ellen. Önmagában a puszta gondolat is hátborzongató, hogy egy európai uniós államban a rendőrség kötelékébe tartozó személy döntsön arról, hogy egy sportrendezvényen miféle élőszóbeli, illetve írott szövegek hangozhassanak el, illetve jelenhessenek meg képileg. Tudjuk jól, hogy egy futballmérkőzés nem egy kifinomult, klasszicista színházi előadás a Napkirály udvarában, s bizony rendszeresen elhangzanak nyomdafestéket nem tűrő rigmusok és kifejezések is e rendezvényeken, ám ezek megítéléséhez, mi több, szabályozásához az éppen aktuális hatalomnak és csatolt hatóságainak az égvilágon semmi köze nincsen. Az pedig már a jelenlegi kormányzat paranoiás rettegését bizonyítja minden kritikus, ellenzéki hanggal szemben, hogy a humort, a gúnyolódást sem tudja elviselni, s első lépésként-egyelőre a stadionokban-ezt is betiltaná, száműzné az állampolgárok közterületen történő verbális megnyilvánulásaiból. Sajnos rossz hírem van az elvtársak számára: ez az emberi civilizáció ötezer éve alatt eddig egyetlen hatalomnak sem sikerült, s nem fog ezután sem. Minél inkább erőlködik a budapesti vezetés, annál szánalmasabbá és nevetségesebbé válik, s annál több politikai vicc születik folyamatosan róla. A legborzalmasabb pontja azonban az a Bencze-projektnek, amelyben arról intézkedik, hogy a futballrajongókkal szemben be kell vetniük a rendszerőröknek a bűnügyi állomány személyzetét is. Vagyis a hatalom eredendően bűnözőnek tekint minden szurkolót, s eleve arra készül, hogy lehető legtöbbjük ellen büntetőeljárást indít. Ismerős gondolkodásmód és metódus. Semmi nem változott 2006 vérvörös ősze óta! E hatalom bűnöző képviselői - a Bencze-féle tervezeten túl számos kormányrendelet és törvény tanúsítja - csaknem tízmillió magyar állampolgárt tekintenek bűnözőknek, kivéve magukat, akik valóban azok.
Végül jogi abszurditás az intézkedési terv azon kitétele, miszerint ennek hatálya a nemzeti válogatott és az NB I-es csapatok mérkőzésein túl, csak és kizárólag a Ferencváros mérkőzéseire vonatkozik még. Ez maga a vegytiszta diszkrimináció, amelyet a témával foglalkozó jogtudományi tankönyvekben annak iskolapéldájaként tanítani kell, ha ez a rendelkezés a magyar társadalom szégyenére mégis megvalósul, hatályba lép.
Ez idő szerint a magyarországi kormány a futballszurkolók szabadságjogait kívánja - alkotmányellenesen - korlátozni, s őket kollektíven potenciális bűnözőkké nyilvánítani. Ám senkinek ne legyenek illúziói: ha közéletünk eseményei az eddigi kerékvágásban haladnak tovább, más társadalmi csoportok , szakmák képviselői, az irodalom és a sajtó művelői is sorra fognak kerülni. Nemrég fogadta el az országgyűlés MSZP-SZDSZ-es koalíciós többsége (az SZDSZ csupán formailag lépett ki ez év tavaszán a kormányból) a közrendvédelmi törvénycsomagot, melynek értelmében tojásdobálásért vagy ökölrázásért(sic!), sérülést nem okozó, támadó jellegű fizikai ráhatásért akár ötéves szabadságvesztéssel is sújthatják a jövőben a nyilvános rendezvények résztvevőit. No, ezzel kapcsolatban már igen nehéz higgadtan megszólalni. Mi következhet még? Talán büntetőjogi kategória lesz a nyilvános rendezvényen történő ökölbe szorított kéz, a szemöldökráncolás, a szúrós, gyűlölettől izzó tekintet és egyéb nonverbális gesztus is? Esetleg bevezetik elvtársaink az orwelli gondolatbűn fogalmát? Netalán ezt kiterjesztik álmainkra is? Normálisak ezek? S mentálisan nem beteg a magyar társadalom, hogy mindezt tiltakozó szó nélkül elviseli? A hazánkat kifosztó, kormánynak nevezett cégéres rablókompánia politikai hitvallása egyetlen, rövid mondatban összefoglalható: Fizess, és kussolj magyar! Az előbbit illetően már igen szép eredményeket tudhatnak magukénak elvtársaink, ezért legalább azt ne hagyjuk, hogy a szabad szólás alapvető emberi jogát is elvegyék tőlünk. Mert akkor már arra sem lesz alkalmunk és lehetőségünk, hogy felvilágosító munkával minél több honfitársunkat meggyőzzük arról, hogy itt már a szó legszorosabb értelmében élet és halál kérdéséről van szó.
Lipusz Zsolt