Ahhoz képest, hogy néhány éve még használtuk azt a kifejezést, hogy „nyári uborkaszezon”, mára már úgy tűnik, nyugodtan törölhetjük is a szótárunkból. A köztársasági elnök körüli mizéria, a parlamenti képviselői mandátumok korlátozása, megyék és vármegyék, most pedig az energiaválság…

A Margit-sziget szárazon lévő déli csúcsa a Margit-híd középső pillérénél 2026. július 29-én (fotó: Tóth András/Qubit)

Szeretném leszögezni, hogy semmilyen téren nem értek az energiaszektorhoz, szakértői szinten legalábbis. Ilyetén nem vagyok tisztában szakszavakkal, nem tudom, mekkora vízállásnál kell valóban leállítani a Paksi Atomerőművet stb. Laikusként természetesen tájékozódom, amivel azonban nagyon is tisztában vagyok, az az, hogy különböző, egymástól akár távol eső jelenségek miként csapódnak le egy társadalmon.

A magyar társadalom pedig töredezett és beteg, de talán éppen ezért „beszél” is olyan sokat.

Állapítsuk meg, hogy régen nem voltak ilyen meleg nyarak. Gyerekkoromban sem, korábban végképp nem. A 60-as, 70-es, 80-as években, ha volt néhány nyári nap, amelynél a csúcshőmérséklet 30-31 Celsius-fok fölé emelkedett, már az kuriózumnak számított, a felmelegedés tehát reális jelenség, amely egyébként a helyi faunán is lenyomatot hagy.

Továbbá az is tény, hogy vannak helyzetek, amikor valóban szükség van az ország összefogására, pártállástól függetlenül.

Ehhez és a fentiekhez szeretnék hozzáfűzni néhány gondolatot.

1. Egyértelmű, hogy ilyen mélyre nem csak a nagy meleg, hanem az elmúlt politikai rendszerek mulasztásai miatt is kerültünk. Nyilván nevetséges lenne 19. századi szereplőket kárhoztatni, mert felszámolták a legtöbb árteret, nem tudhatták, milyen lesz a klíma 200 évvel később.

A Fidesz azonban rengeteg mulasztást halmozott fel az elmúlt 16 évben, a felelősség ebben egyértelműen őket is terheli, főleg a vízgazdálkodás terén.

2. Én már leírtam, hogy nem vagyok energetikai szakember, jó lenne, ha ugyanezt elismerné a sok nyolc osztályt végzett zseni is, akik az elmúlt hetekben megtanultak pár új szót, és rögtön diplomát osztottak ki maguknak. Legalábbis olyan magabiztossággal gyártják a hozzászólásokat a közösségi médiában.

3. Számomra még mindig olyan nevetséges, hogy beosztják, a lakosság mikor fürödjön, használjon légkondit, háztartási gépeket, miközben a rablókapitalista cégek lehozzák az évtizedes fogyasztását egy átlagembernek. Mondom ezt úgy, hogy én otthon például kifejezetten kevés energiát fogyasztok amúgy is, így megadom magamnak a virtuális hátba veregetést, hogy spórolok nehéz időkben az országban. Itt jegyezném meg, hogy a felesleges fogyasztást ugyanúgy nem értem, most se, máskor se.

Néha eszembe jut, mennyivel jobban működne az ország, ha csak fele annyi időt raknának a kormányzásba, mint amennyit ezeknek a képeknek az elkészítésébe

Vannak egyébként olyan helyzetek, amikor a lakosság részéről is indokolt a fogyasztás drasztikusabb csökkentése, ki-ki döntse el, ez olyan helyzet-e. Mindenesetre feljelenteni valakit azért, mert esetleg meglocsolja a kertjét, azért mégiscsak nevetséges.

4. Ahogy ennek az ellentéte is. Ha ma Magyarországon azt jelenti jobboldalinak lenni, hogy egész nap járatom a klímát jó alacsony fokon, csak azért, mert a nekem nem szimpatikus kormány az ellentétét kérte, akkor ott vagy én nem vagyok jobboldali, vagy ők, feltéve, ha egyáltalán ez a kifejezés ma még lefed bármit is.

Lehet és kell is kritikával illetni az előző, meg a jelenlegi kormány stratégiáit is, ahogy azt is, mit kellene ilyenkor tennie egy gigacégnek, és mit egy átlagpolgárnak, nem is beszélve arról, hogy a vadkapitalizmusnak milyen felelőssége van a klímaváltozásban.

Azonban ez biztosan nem ott fog eldőlni, ki bőgeti otthon egész nap a klímáját akkor, amikor arra nincs is feltétlenül szükség, vagy éppen ott sem, ki jelenti fel a zöldségeket este locsoló szomszédot.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info