„Ne add el most a szavazatodat!” – üzeni Oláh Ibolya Lázár János vécépucolós mondatára emlékeztetve. Egész pontosan azt mondja: „magyar vagyok, cigány vagyok, Oláh Ibolya vagyok. Semmim sincs, csak a hangom, és a szabadságom. És nincs az a pénz, amiért én ezt eladnám. Ne add el! Ne add el most a szavazatodat április 12-én azoknak, akik szerint csak szart pucolni vagy jó.” Majd arra buzdítja a cigányokat, hogy szavazzanak a Tiszára.

Oláh Ibolya a Tények Pluszban

Érdemes akkor higgadtan és tényszerűen körüljárni a témát.

Az világos, hogy a Fidesz és a Tisza ádáz harcot vív a cigány szavazatokért. Sőt, a jelenlegi kampánynak egyre inkább szereplői a cigányok, gondoljunk akár Orbán Viktor „fekete kabátos cigányaira”, akik kísérik a miniszterelnököt országjáró körútján. De természetesen Magyar Péter is nagy örömmel veszi magát körül cigányokkal, de hogy többet ne mondjunk, ott van az a Bódis Kriszta, aki színtisztán az SZDSZ szellemiségét jeleníti meg cigánykérdésben (is).

Valójában a Fidesz és Tisza cigánypolitikája kottára ugyanaz. Melyek ezek fő jellemzői?

1. Arról egy árva szót nem ejtenek, nem ejthetnek, hogy igenis létezik cigánybűnözés.

2. Egy hangot nem hallunk arról tőlük, hogy milyen katasztrofális következményei lesznek hazánkra nézve a demográfiai folyamatoknak, az immár évtizedek óta tartó cigány népességrobbanásnak.

Történetesen e kettőben tehát megegyeznek. Sőt, Magyar Péter eddigi lényegében egyetlen ígérete a cigányság számára az, hogy meg fogja emelni a családi pótlékot. Ez magyarul annyit jelent, hogy még inkább felgyorsul a cigányság népszaporulata, és ezzel együtt a bűnözés.

S ez a kulcskérdés, amely miatt teljesen hazug alapokon nyugszik Oláh Ibolya azon aggodalma, hogy a Fidesz „mélyszegénységben tartja a cigányságot”, és ez majd a Tiszával fog változni. Nem fog változni. Mert a probléma nem kívül, hanem belül, magán a cigányságon belül van.

Őszinte sorokat természetesen a fősodratú médiában nem fogunk olvasni, de természetesen nálunk más a helyzet. A szegénység abból a mély igénytelenségből fakad, amely a hazai cigányság jelentős részének sajátja. A legapróbb dolgoktól indul ki. Egy ép lelkületű embert zavar például az, ha a háza és környéke úgy néz ki, mint egy lepratelep. Nálunk ez teljesen természetes, nem zavarja a „szépérzéküket”.

Ez egy lelkületi kérdés, és ebből további sok minden fakad. Ha valaki annyira igénytelen, hogy erre nem ad, az az élet más területén is így fog viselkedni. S ez nem pénzkérdés, a rend és tisztaság nem anyagi természetű, hanem akarati kérdés.

Természetszerűleg következik ebből, hogy az értékteremtő, értékközvetítő vagy megőrző munka is ismeretlen fogalom többségüknél. Erre rárakódik még a magántulajdonhoz való – fogalmazzunk így – meglehetősen „sajátos” viszonyuk. Teljesen világos, hogy ezek a problémák abból erednek, hogy mind az általános értelmi színvonal, az erkölcsi és szellemi minőség alacsonyabban van náluk, mint a többségi magyar társadalomnál. Ezen meg lehet sértődni, lehet címkékkel minősíteni, csak egyet nem lehet: megcáfolni.

Ugyan meg lehet próbálni ezeket „megmagyarázni” a külső körülményekkel, a környezettel, csak akkor is ugyanoda jutunk vissza, ezeket az úgynevezett „külső” körülményeket ők maguk termelik ki. Most már évszázadok óta itt, a Kárpát-medencében is.

Ezen alacsonyabb faji színvonal az oka az ösztönszerű és primitívebb viselkedésformáknak, ugyanis minél inkább alacsonyabbak egy adott csoport kvalitásai, annál jobban hajlanak az öncélú erőszakra. S már meg is érkeztünk ahhoz a ponthoz, miért létezik cigánybűnőzés.

Noha kivételek mindig voltak és vannak is, ahogy a többségi magyar társadalmon belül is bőven a megengedhető szint felett vannak azok, akik, bár biológiailag magyarnak tekinthetők, ennél több nem is mondható el róluk. De amennyire nehéz megállapítani fent az égben, hol húzódik a határvonal a felhős és a tiszta ég között, annyira egyszerű a dolgunk, ha innen, lentről a földről nézzük, ugyanis tökéletesen látjuk, hol borús még az ég, és honnan már kék. Ez a látásmód tökéletesen ráilleszthető a magyarság és a cigányság szélesebb tömegeinek összevetésére. És nem hagy kétséget ez a válasz.

Bulgária, Stolipinovo, Európa legnagyobb cigánygettója 50 ezer lakóval, mi is erre tartunk...

Ennélfogva a cigányság érdekeivel is ellentétes az, ha úgy tesz a fősodratú politika, hogy úgy tekint rájuk, mintha egyenlők lennének. Ez rendre hamis válaszokat fog eredményezni, eredmény pedig soha nem születik. Csak ilyen valóságtagadó „magyarázatok”, hogy mindig más a hibás, jelen esetben a Fidesz (a Fidesz bűne éppen az, hogy ők is „szent tehénként” kezelik a cigányságot), de majd ha esetleg a Tisza kormányra kerül, néhány éven belül rajtuk csattan az ostor, mert „nem emelte fel a cigányságot”.

Félreértés ne essék, én nem fogom ezért sajnálni őket, ahogy kifejezetten szórakoztat az is, ahogy most cigányok hörögnek a Fideszre. Csak a magyarságot sajnálom, de azt viszont nagyon, hogy meddig tart még ez a hazug állapot, s meddig sorvad ezáltal a magyarság túlélésének esélye... Mert ne legyenek kétségeink, ha a folyamatok így haladnak tovább, akkor még csonkaországunk jelentős részei is teljesen kicsúsznak a kezeink közül...

Henney Viktor – Kuruc.info