Christopher Nolan filmjeinek túlnyomó részét vagy szeretem, vagy nagyon szeretem. Olyan alkotásokat jegyez, mint a Csillagok között (Interstellar), az Eredet (Inception), vagy éppen az egyik (pontosabban három) nagy kedvencem, a méltán híres Batman-trilógia. Ezért is hittem el nehezen, hogy a kézjegye alatt készülő Odüsszeiában Szép Heléna szerepét a híresztelések szerint egy fekete színésznő, a kenyai származású Lupita Nyong’o kapja.

A hírről szóló források nem egységesek. Van, ahol már készpénznek veszik a megdöbbentő szereposztást, van, ahol pedig feltételes módban fogalmaznak, mely némi reményt adhat az embernek arra, hogy valami fatális félreértésről van szó.

Nolant ugyanis alapos filmrendezőnek ismerem, azt pedig a releváns források is egyértelművé teszik, hogy Heléna gyönyörű, szőke hajú és fehér bőrű volt, nem hiába kapta a szerepet a 2004-es Trójában a szépséges Diane Kruger. Valószínűleg erre a váratlan disszonanciára – mármint Nolan szerepével kapcsolatban – utalhatott Elon Musk is, mikor a hír felröppenését követően úgy kommentálta az eseményeket, hogy Nolan elvesztette az integritását.

Diane Kruger Szép Heléna szerepében a 2004-es Trója című filmben (fotó: Imago Images)

Persze ez az egész még túl friss ahhoz, hogy át lehessen látni, mennyire volt mindez Nolan saját akarata és döntése, és mennyire a környezeti nyomásé (ennyit arról, hogy Trump alatt majd kitisztul a szakma) – már ha elfogadjuk egyáltalán, hogy tényleg ezt a szereposztást tárják elénk. Azonban nem segít a dolgon, hogy az ambiciózus projektet 2026 júliusában mutatják be (Amerikában legalábbis, a magyar premier még nem ismert), ami természetesen azt jelenti, hogy javában zajlik a forgatás.

Mindemellett még miért lehetséges az, hogy a híresztelések igazak? Pontosan azért, amit már a nevében is szép Heléna megtestesít.

Ugyanis nem csak a személye, de az egyik külső tulajdonsága, vagyis a szépsége is fontos a történet szempontjából (sőt, az fontos csak igazán), nem egy mellékes, akár el is hanyagolható plusz információ. A trójai mondakör szerves része, sőt, valódi mozgatórúgója ugyanis a személyéért (szépségéért) vívott háború göröghon és a trójai városállam között. Ezen nem lehet változtatni, nem lehet megkerülni, mert konkrétan a névadó Odüsszeia sem létezne.

A lobbi által mesterségesen átformálni Heléna személyét tehát telitalálat lenne a kulturális brainwashing (agymosás) szempontjából, mivel a „legcsodálatosabb teremtmény” szerves részét képezi a szépség gondolatának (vagy ha már autentikusak akarunk lenni, akkor platóni értelemben a szép ideájának) élő manifesztációja. Ha a mozikba tóduló tömegek pedig azzal szembesülnek, hogy ezt az ideált egy fekete nő testesíti meg, az egyértelműen átkonvertálja a szépségről alkotott fogalmat a fehér emberek agyában is – így működik a média, de a filmvilág szintén. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem léteznek szép fekete nők (Lupita Nyong’o mondjuk egyáltalán nem az, így duplán érthetetlen a választás), de a „legcsodálatosabb szépséget” mégis a szőke, fehér Helénával párosítjuk.

Lupita Nyong'o (fotó: Amy Sussman/WireImage/Getty Images)

Jellemző, hogy ezeket az érveket a liberális nyomorultak azzal igyekeznek lenullázni, hogy Homérosz munkái pusztán legendákra épülnek, amit ezek szerint a lobbisták úgy facsarnak ki, ahogy akarnak. Nos, ha nem is dokumentálható az ókor úgy, mint a 20. század (mondjuk a dokumentálhatóság sem minden, ahogy azt a múlt század történelemhamisításai mutatják), egy lényegi alkotóelem kifacsarása a konkrét történetet is értelmetlenné teszi, így lényegében nincs értelme Odüsszeusz későbbi megpróbáltatásainak sem.

Azt pedig, hogy ezzel együtt a görög mitológia fonákjait sem értik, azt az alábi „érvvel” támasztották alá: „Ha egy halhatatlan isten hattyúvá változtatta magát, megerőszakolt egy fehér, vagy bármilyen bőrszínű nőt, aki aztán tojást rakott, abból pedig Lupita (mármint a színésznő – Á.B.) kelt ki, nem az lenne az első kérdésem, hogy miért fekete.”

A „szellemesnek” szánt megállapítás Heléna születési körülményeire utal, ami a görög mitológiától nem idegen módon meglehetősen „színesen” ábrázolja a folyamatot (ezzel együtt a „megerőszakolás” talán kissé erős szó). Ez azonban semmilyen téren nem elfogadható érv abból a szempontból, hogy Szép Heléna bőrszíne akár miért ne lehetne fekete, hiszen a konkrét leírás mellett – ha szigorúan nézzük a történelmi teret, amit ugye számonkérnek – erősen kétséges, de inkább lehetetlen, hogy fekete bőrű személyt találjunk akármelyik görög eredetű királyi családban. A mitológia pedig egyértelműen táplálkozik az adott kultúrkör adottságaiból is.

Életkoromnál fogva engem a 2004-es Trója pont jó időpontban kapott el. Ekkor kezdtek érdekelni egyre inkább a történelmi filmek, vagy azok az alkotások, melyek hőseposzokra, legendákra épülnek. A 2000-es évek első fele pedig aranybánya volt ebből a szempontból (Trója, Artúr király, Az utolsó szamuráj, Gladiátor stb.). Ezek a filmek mind a mai napig velem vannak, és mivel akkoriban még erősen kialakulóban volt a jelenlegi világképem, első kézből tudom, miről beszélek. Egyszerűbben fogalmazva: ha a hír igaz, és a kenyai Lupita Nyong’o kapja a szerepet, akkor egy generáció számára (akik mondjuk most annyi idősek, mint én 2004-ben) Szép Heléna nem Diane Krugert, hanem egy szénfekete nőt fog jelenteni, ez pedig annak a kulturális agymosásnak a gyakorlati megtestesülése, amit már fentebb ismertettem.

Végezetül felmerül a kérdés: ha nem Szép Helénát, akkor kit játszhatna egy fekete színésznő egy európai, kis-ázsiai élettérben (meg persze mitologikus helyszíneken) játszódó filmben? Erre az egyetlen logikus válasz Calypso lehet, aki szintén szerepel az Odüsszeuszról szóló eposzban, jóval a trójai háború után. A karakter amúgy az 1997-es, Armand Assante főszereplésével látható kétrészes Odüsszeiában is szerepelt (nagyszerű adaptáció, ajánlom mindenkinek), és ott is színesbőrű (igaz, nem annyira fekete, mint Nyong’o) színésznő játssza, Vanessa Williams, akire amúgy illett a szerep és cserébe – a kenyaival ellentétben – tényleg dekoratív (korábban Miss Americának is megválasztották). Persze, amit ma Hollywood megtestesít, az messze nem a józan ész, szóval ez egyelőre tényleg csak egy alternatíva a részemről.

Vanessa Williams Calypso szerepében az 1997-es Odüsszeiában (fotó: imdb.com)

„Homérosz Iliászának filmadaptációjában, a Troy című produkcióban a nők bálványa, Brad Pitt Achilleuszt alakítja majd. Szép Heléna szerepére azonban még nem sikerült megtalálni az ideális színésznőt. A feladat valóban nem egyszerű, hiszen az ideális jelöltnek nem csak szépnek, hanem lenyűgözően gyönyörűnek kell lennie, mivel az eposz hősnője, Heléna, Zeusz lánya, a görög mondakör szerint a legcsodálatosabb teremtmény volt a földön. A szerepre több jelölt is akad, köztük a valóban gyönyörű törékeny angol színésznő, Claire Forlani, aki már forgatott együtt Pittel a Ha eljön Joe Black című filmben. Heléna szerepére esélyes még a modellből színésznővé avanzsált orosz származású Milla Jovovich is, akitől nem állna távol a szerep, hiszen alakított már földöntúli szépséget az Ötödik elem című Luc Besson-filmben. A szerepért versen még Nicole Kidman, Catherine Zeta-Jones és Julia Roberts, aki szintén feltűnt már a vásznon Brad Pitt oldalán a Mexikói című produkcióban.”

Az eszmefutattást az Origo hasábjain olvashattuk, s bár a cikk keltezése valamiért 1900. január 01., a cikk természetesen nem ekkor, hanem valamikor 2003 első felében íródhatott, ekkor Diane Kruger még nem volt képben. Akkor még lehetséges vetélytársai közül azonban egyik sem színesbőrű, ez a részlet is sokat elmond arról, mekkorát változott a világ 20-25 év alatt.

Ha Szép Helénát valóban Lupita Nyong’o fogja játszani, akkor ezt a nettó hamisítást, és szisztematikus, szándékos kulturális agymosást egészen biztos, hogy a közönség egy markáns része nem fogja megbocsájtani. Ezzel együtt remélem, hogy Nolan nem adná a nevét mindehhez.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info