Érvénnyel felvethető, hogy vajon szélsőséges liberálisnak lenni pusztán politikai alapállás-e, vagy sokkal inkább már elmekórtani eset. Az biztos, hogy ami Hollandiában történt, ott egyértelműen az utóbbi válasz a helyes. De nézzük, miről is van szó.

Nem kellenek határok, de kellenek új szomszédok - nos, megkaptátok...

2018-ban Amszterdamban indult el a Stek Oost nevű lakhatási projekt, amelynek célja az volt, hogy enyhítse a fiatalok lakhatási válságát, miközben elősegíti a migránsok társadalmi integrációját. A kezdeményezés keretében egy új épületben 125 holland diákot és 125, főként afrikai és közel-keleti migránst helyeztek el kedvezményes, havi mintegy 300 eurós bérleti díjért. A projektet az önkormányzat és a Stadgenoot lakáskezelő cég az innovatív és befogadó „együttélés mintapéldájaként mutatta be.”

A gyakorlatban a program, ahogy a liberálisok elméleteivel általában lenni szokott, komoly nehézségekkel szembesült. S akkor még finoman fogalmaztam.

A migránsok rövid úton ilyen körülményeket alakítottak ki (fotó: telegraaf.nl)

A holland diákok közül többen arról számoltak be, hogy az együttélés nem működik, az épületben rendszeressé váltak a konfliktusok, valamint erőszakos bűncselekmények is történtek. A rendőrséghez több mint húsz szexuális erőszakkal kapcsolatos bejelentés érkezett az évek során. Egy 2019-es ügyben egy szír származású férfit vádoltak meg nemi erőszakkal; az első feljelentést bizonyíték hiányában lezárták, később azonban újabb panasz nyomán a férfit letartóztatták, majd 2024-ben három év börtönbüntetésre ítélték.

A lakók beszámolói szerint az épületben előfordultak verekedések, késeléses fenyegetések, valamint kábítószer-kereskedelemre utaló jelek is.

A holland Zembla dokumentumfilm-sorozat vizsgálata feltárta, hogy a projektben hiányos volt az ellenőrzés és az utánkövetés, miközben az együttélés feltételei aránytalanul a diákokra róttak kötelezettségeket. Tehát megint nem a valóságot tárták fel okként, hanem megint úgynevezett mellékes körülményekre hivatkoztak.

Egyébként a holland résztvevőknek nyelvórákon és közösségi programokon kellett volna részt venniük, míg a migránsoknak számára nem írtak elő hasonló feltételeket. Emellett nem történt érdemi alkalmassági vagy pszichoszociális szűrés a beköltözés előtt.

A Stadgenoot és az önkormányzat később változtatásokat vezetett be, többek között a holland lakók arányát 70 százalékra növelték. Beszédes azonban az ott élők szerint ez nem hozott érdemi javulást. Tehát még a 30 százaléknyi migráns is képes volt ugyanúgy pokollá tenni a mindennapokat.

Természetesen a döntéshozók közül senki nem azt a következtetést vonta le, hogy ezt a helyet be kell zárni. Ugyanis az önkormányzat jogi okokra hivatkozva nem szüntette meg a projektet, és nem helyezte át a migránsokat sem. A tervek szerint ugyan a Stek Oost 2028-ban zár be, ugyanakkor Amszterdamban mintegy húsz hasonló komplexum működik jelenleg is. Ehhez csak „gratulálni” tudok.

Legfeljebb addig mentek el némelyek, hogy a tapasztalatok alapján több érintett és „szakértő” is úgy véli, hogy az azonnali, kényszerű együttélés „megfelelő támogatás és ellenőrzés nélkül” nem alkalmas az integráció elősegítésére, és súlyos biztonsági kockázatokat hordozhat.

Már eleve súlyos mentális gondok voltak azoknál is, akik vállalkoztak egy ilyen projektben való részvételre, ugyanis mire számítottak, mi vár rájuk egy ilyen helyen? Azt nem tudom, ez változtatott-e világlátásukon...

Az viszont egészen bizonyos, hogy azért nem működött ez az egész agybaj, mert ellentmond a természet törvényeinek. Nem is történhetett más, mint ami történt. Adott tehát néhány szellemileg kasztrált liberális „széplélek”, bármiféle egészséges identitással nem rendelkező idióta holland, akik beköltöztetnek egy teljesen más világból érkező, más fajiságú, más kultúrájú, egészen más szocializációval csoportokat egy épületbe, akik viszont sokkal inkább önazonosabbak és magabiztosabbak, mint a szellemileg „kiherélt” hollandok, ezért a maguk módján le is dominálták őket.

Nyilván erre ők azt mondanák, hogy ez „áldozathibáztatás és rasszizmus”, de ezzel már hadd ne én, hanem a kezelőorvosuk foglalkozzon, már ha lenne olyan nekik... Szükség lenne rá.

Lantos János – Kuruc.info