Teljesen érthető, ha markáns kritikával illetjük az ezer sebből vérző, Európát a dekadenciából kihúzni képtelen modern tömegdemokráciát.

A végtelen mélységig elnyúló váltságspirált múlt heti írásomban már bemutattam, amelyben a civilizációs hanyatlás sajnos megfigyelhető – a politikai téren kívül is, de attól nem elválaszthatatlanul.

Szűk két hete a bohózat főszereplői a Tisza Párt jelölt-jelöltjei voltak, akik közül ma derült ki, melyikükre hárul a feladat, hogy a valódi jelöltek legyenek a wishes messiás csapatában.

Aki elhiszi, hogy egy ilyen „házi versenyen” valódi, tényleges megmérettetés zajlik, és nem azt küldik ringbe, akit ilyen-olyan okból már eleve kipécézett magának a pártvezetés (vagy egy személyben Magyar Péter), az távol van tőle, hogy megértse a tömegdemokrácia sava-borsát, de sosem késő tanulni.

Áprilisig még sokan megérthetik, hogy a Fideszt nem a Fideszre kell lecserélni, mert ugyanaz lesz az eredmény

Maga az előválasztás, mint a demokrata berendezkedésből kinyúlt csökevény a választók, szimpatizánsok izgalomban tartása miatt fontos, valódi tétje egyáltalán nincs – maximum azok számára volt, akik az indulók közül komolyan gondolták a „versenyt”, aztán alul maradtak. Hátulütője, hogy egy adott politikai közösségen belül destabilizálódást idézhet elő, nem beszélve az olyan jelölt-jelöltekről, akik végül nem lehetnek tényleges jelöltek, és potenciálisan megsértődhetnek. De ez legyen a Tisza baja.

Az aspiránsok biográfiáit (na jó, túl gálánsan fogalmaztam) átvizsgálva már eleve az az érzésem támadt, mintha az összeset a mesterséges intelligencia írta volna, de a szürke technokraták, vagy éppen politikai kalandorok által tarkított brigád egyet biztosan nem fog elhozni, ha esetleg övéké lesz a hatalom: a valódi rendszerváltozást.

Ahogy azt a héten is kifejtettem egy Magyar Jelenen napvilágot látott interjúban, a Fidesz és a Tisza is egy tőről fakad, ugyanazokat a globalista érdekeket szolgálják, így végső soron teljesen mindegy, melyikük van hatalomban, sem az országnak, sem a lakosságnak, sem a jövőbeli célkitűzéseinknek nem lesz jobb.

Akár ők is indulhattak volna

Ennek, és az előválasztáshoz hasonló demokrata huncutságoknak felismerése esszenciális jelentőséggel bír a magyarok részéről. Magyar Péter a Fidesz sokadik generációs végterméke, aki jellemzően azért fordított hátat pártjának, mert nem kapott onnan elég pénzt. Ironikus, de törvényszerű, hogy a NER olyan karaktert termel ki magából, mint amilyen ő maga, görbe tükör ez a rendszer felé is.

A Fideszt tehát csak a Fidesz (amit jelen esetben Tiszának hívnak) tudja legyőzni? A wishes messiás politikai köre minden kétséget kizáróan így gondolja, s volt a jelöltjeik között olyan, aki pár éve még vidáman mászkált a megafonos (tehát a legalja) képzésre, vagy éppen olyan, aki korábban kadarkúti KDNP-elnök volt, majd átpártolt a Tiszához. Utóbbi – Benke József – egyébként meg is nyerte a Tisza házi bohózatát, így ha nem lenne a Mi Hazánk képében valós alternatíva, Somogy vármegye 02-es körzetében egy fideszes meg egy ex-KDNP-s között lehetne választani. Üdv a modern tömegdemokráciában, amelyhez talpalávalót ezúttal a Tisza színjátéka szolgáltatta.

A játék nem babra megy, az ország sorsa a tét. Jó, ha ezt szem előtt tartjuk.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info