Amint arról beszámoltunk, Gulyás Gergely a kormányinfón kijelentette, hogy Magyarország szívesen látja a Nyugat-Európából érkező zsidó bevándorlókat. Ez mérföldkőnek is tekinthető, és újabb léket kapott a kormány migrációellenes kommunikációja. 

Fotó: Szombat

A kormány hivatalos migrációs kommunikációja az elmúlt években egységesnek tűnt „zéró tolerancia”, „Magyarország a magyaroké”, „nem leszünk migránsország” jelmondatok kíséretében. Erre az álláspontra épültek a kampányok, a plakátok, többek között Orbán Viktor is azt mondta: „Migráció-ügyében nincs kompromisszum. Magyarországon az illegális migránsok száma zéró!”

De azt már igencsak látni, hogy a legális migránsok számában nem zéró az a szám... Ugyanis migránsmunkásokból 100-200 ezer van már az országban. De most úgy tűnik, szintlépés következhet.

Nem haszontalan, ha visszaemlékszünk az elmúlt évek eseményeire.

Az Országgyűlésben a KDNP által kezdeményezett nyilatkozatot is elfogadták, amely világosan fogalmazta meg a migrációt elutasító álláspontot. A kormány kommunikációjában is több alkalommal hangsúlyozták: a külföldi munkavállalók, vendégmunkások csak „kivételek” lehetnek, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az álláshelyek, erről is kiderült, hogy hazugság, tömegével rúgják ki a magyarokat, és helyükre vendégmunkások érkeznek.

Megfogalmazódhat ezek után egy kérdés, azt gondolom, akár sok fideszes szavazóban is. Ha a kormány korábban kvázi népszavazáshoz közeli állapotban vitte el a kérdést – például a nemzeti konzultációk keretében –, és a magyar társadalom akkor elutasította a tömeges bevándorlást, akkor most is lesz-e hasonló konzultáció a vendégmunkás- vagy zsidó migráció kérdésében? És talán még fontosabb, a Fidesz jobboldali, nemzeti érzelmű szavazói hogyan tudják ezt a jelenlegi helyzetet értelmezni?

Ugyanis egy migrációellenes szavazó azt várta volna, hogy a kormány aktívan védje a magyar munkavállalókat, a magyar közösséget, a magyar kultúrát. Most viszont az állam azt kommunikálja: „zsidókat fogadunk be”, „menekültek érkezhetnek”. Szóval a kérdés, hogy erről miért nem lesz nemzeti konzultáció.

Van azonban egy további aspektus. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar kormány kifejezetten jó kapcsolatokat ápol Izraellel. A zsidó közösségek Gulyás iránymutatása alapján akár hivatkozhatnak magyarországi felmenőkre, és magyar állampolgárság felvételére is jogosultak lehetnek. Erre utalt is a kormányinfón, hogy „Izraelben több százezer magyar ember is él, magyar felmenőik vannak” Ez a kontextus új dimenziót ad a hazai migrációs vitának: nem csupán a „harmadik országbeli vendégmunkásról” van szó, hanem az ún. „honosítható, magyar gyökerű zsidó” bevándorlóról, aki akár letelepedhet, állampolgárságot is kaphat... 

Lantos János – Kuruc.info