2023-ban a német iskolarendszerben a gyerekek 38 százaléka volt migrációs hátterű, Berlinben ugyanez az arány már ekkor 40 százalék volt – gondolhatjuk, hogy azóta a számok csak romlottak.

A „vegyes országokból érkező” tanulók gyakran egymással sem jönnek ki, a szülő-tanár megbeszéléseken sokszor tolmácsra van szükség, a toxikus légkör pedig óriási plusz (pszichológiai) terhet ró a tanárokra, no meg a normálisan viselkedő diákokra is. A „sokszínűség” tehát nem erősség, hanem mindenki számára káoszt okozó gyengeség.

Az első szemeszterben 240 kadétból 132-nek van szüksége nyelvi támogatásra

Ami viszont ma történik az iskolapadban, az meghatározza egy nemzet jövőjét is. Intő példa erre az egyre szemtelenebb magyarországi cigányság számaránya is, de maradva Németországnál – szűkebb értelemben Berlinnél – egy felmérés szerint 240 rendőrkadétból 132-nek kell németórákat vennie (2025 tavaszi képzés), és nem azért, mert tökéletesíteni akarják Hochdeutsch-nyelvtudásukat (. Az adatokat a berlini rendőrség szolgáltatta.

Logikusan az elsőévesek körében, az első félévben van szükség „korrepetálásra”, a rászorulók aránya rendszeresen 50 százalék körül alakul. Természetesen a problémát nem merik néven nevezni, hiszen abból óriási botrány lenne, az „olvasási készségek csökkenését” említik lehetséges oknak, ráadásul hozzátették, hogy ez a jelenség kiterjed az egész társadalomra, nem kizárólag a rendőrségre. Ezzel együtt „gyanítják”, hogy a probléma gyökere „részben az oktatási rendszerrel kapcsolatos”.

Nos, nem hiába hoztam a cikk elején az iskolákra vonatkozó adatokat, a problémakör gyakorlatilag tényleg körbeér, hiszen egy eleve problematikus oktatás, még problémásabb diákokkal szükségszerűen torz társadalmat fog kitermelni magából.

A rendőrség hiányolja az iskolákból a „szakképzett munkaerőt”, amely gyanítom, hogy ez esetben azt jelenti, nincs olyan tanerő, amely képes fegyelmezni a migránsokat (vagy ha igen, még őt hurcolják meg). Ennél azonban tovább is merészkednek, azt mondják, „a tantermekben tapasztalható sokszínűség” is lehetséges problémaokozó (persze ezt sem fejtették ki, mit jelent).

Van azonban még egy problémakör, melyet a berlini rendőrség is megemlít, s amely valójában ténylegesen rasszfüggetlen. A közösségi média, és a mindenfelől ömlő végtelen mennyiségű tartalom elképesztő mértékben terheli túl az agyat (magamon is tapasztalom), videó és szöveges formátumban egyaránt. Nagy részük (mármint az írott anyag) magasról tesz a helyesírásra, így a tanulókat is rossz irányba terelik (a helyesírást meg majd elvégzi az AI helyettük), de a rövid videók túlfogyasztása is bizonyítottan kommunikációs nehézségeket okoz, hiszen a fogyasztó is leegyszerűsített módon fogja kifejezni magát. A tömegtartalom miatt tehát csökken a fiatalok kommunikációs – és íráskészsége, ez pedig egyaránt érinti az összes rasszt a glóbuszon.

Néhány német tartomány adatai arról, hány százalékban vesznek fel a rendőrséghez migráns hátterű kadétokat. Berlin és Hamburg a legaggasztóbb

Visszatérve a migrációs háttérre, több mint két éve írtam egy publicisztikámban, illetőleg egy Heti progresszióban arról, hogy Magyarországon is egyre nagyobb trend a rendőrség kötelékében cigány származásúakat felvenni. Ők logikus módon (hasonlóan a németországi bevándorlókhoz) nem fogják a saját fajtársaikat szigorúan fogni (tisztelet a kivételnek), így szépen lassan az ország őshonos népességének kezéből átvándorol egy rendvédelmi szerv a jövevények kezébe.

A folyamat még visszafordítható, azonban egy nem túl kecsegtető jövőkép előfutára is lehet.

Mivel rendőri kötelékben aktív nyelvhasználat szükséges, a felvételhez C2 típusú (mesterfokozat) német nyelvvizsgát kérnek Németországban. Érdekes, hogy ezt nem konkrétan a tanulmányok megkezdése előtt kérik (vélhetően a munkaerőhiány miatt), hanem a képzés közben vagy végén. Kétszer lehet próbálkozni, utána elbocsátás jár.

Berlin mai arcára valószínűleg egy 30-40 évvel ezelőtt ott élt német sem ismerne rá, csak hogy távolabb ne menjünk az időben.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info