Egy teljesen átlagos nap Gázában: 3 IDF-terroristát magához szólított Jahve, két másik súlyosan megsebesült (köztük egy ezredesi rangú zászlóalj-parancsnok), egy öngyilkos lett, négyet (Nahal gyalogos dandár) letartóztattak szolgálatmegtagadásért.

Az izraeli külügyminiszter és Izrael washingtoni nagykövete egyetért abban, hogy „Izrael teljesen összeomlik” a világ közvéleményével és az amerikai vezetéssel szemben, és ez csak az, ami a katonai cenzorok által jóváhagyott héber nyelvű hírekben megjelenhetett az ország egyre katasztrofálisabb PR-helyzetéről

Jelenleg csak minimális intenzitású harcok folynak Gázában, de az IDF mégis mindennap keményen megszenvedi azokat, és ez így lesz mindaddig, amíg el nem pucol Gázából.

Korábbi tervek szerint egy masszív toborzási kampánynak kellett volna elkezdődnie, ezt pedig egy hatalmas hadművelet követte volna szeptember-októberben Gázában. Most viszont semmiféle hír nincs erről, még a legkisebb pletyka sem. Mintha némileg csökkent volna a vérszomj az izraeli szoldateszka soraiban.

Valószínűleg az sem tesz jót a harci morálnak, hogy a bakák ugyanazt kénytelenek elszenvedni egymástól, mint amit a palesztin foglyokkal szoktak művelni.

Nemrég ugyanis kiderült, hogy a légvédelmi rendszer katonái egymást erőszakolták az Irán elleni 12 napos háború alatt, miközben Irán rakéták százaival lőtte Izraelt, és ez a szodomizálási rítus nyilvánvalóan általános gyakorlat a „világ legerkölcsösebb” hadseregében.

„Sok hét alatt, beleértve az iráni háborút is, az Arrow-rakétarendszer tíz katonája bántalmazta az egység újoncait. (…) A cselekményeket az egységben elfogadott "Pazm-eljárás" részeként hajtották végre, amelyben a veteránok bántalmazzák a fiatalabbakat. Az érintett katonák egy részét súlyos szexuális bűncselekményekkel, nemi erőszak körülményei között elkövetett szodómiával, szeméremsértő cselekménnyel, emellett néhányukat fizikai és mentális erőszak vádjával is gyanúsítják. (…) A nyomozás során kiderült, hogy egyes gyanúsítottak arra biztatták a többieket, hogy kövessenek el ilyen cselekményeket, egyesek tagadták a részvételüket, míg mások próbálták kisebbíteni az események súlyosságát, és nem hatották meg őket az ellenük felhozott súlyos esetek. Az érintettek közül többen azt állították, hogy ez olyan viselkedés, amely megszokott volt az egységben már akkor is, amikor ők maguk is újoncok voltak. Az egyikük bevallotta, hogy ő rendelte el a bűncselekményt, de nyilvánvaló volt, hogy nem értette a cselekménye súlyosságát. (…) A részleteket ismerő források arról számolnak be, hogy néhány katona között az az egyértelmű érzés uralkodik, hogy ők nem tettek semmi szokatlant.” (Documenting the abuse of fighters in the Arrow Formation: The Attorney General’s Office filed indications subjects to a hearing, mako.co.il, 2025.07.28.)

Az izraeli hadsereg szánalmasan megbukott Gáza katonai elfoglalásában két év alatt, annak ellenére, hogy az enklávét totális blokád alatt tarja, áprilisig „hat Hirosimára elegendő” bombát dobott rá (Paul Rogers, Bradford Egyetem), milliónyi gránátot lőtt ki rá, elsöprő technológiai fölénye van éjjel-nappali kémdrónokkal, és 7:1 arányban felülmúlja az ellenséget. Ebben az egész háborúban az IDF mesterkurzust tartott abból, hogy mit ne tegyen egy „profi” hadsereg. Az izraeliek csak a megtévesztésben jeleskednek, ezért olyan kompetens a Moszad, és ezért költöttek annyit a légierejükre, mert csak akkor szeretnek harcolni, ha az ellenség nem tud visszalőni. Az IDF szárazföldi erői botrányosan gyengék, elnőiesedett/elbuzult, neurotikus Pampers-vitézekkel, akik szüntelenül panaszkodnak és rettegve kushadnak páncélosaikban, de ahhoz nem fűlik a foguk, hogy gyalogosan behatoljanak a szőnyegbombázott Gázába, és pláne nem az alagutakba, hogy befejezzék a „piszkos munkát” (Friedrich Merz szavaival).

Szenzációs tanúvallomások bukkantak fel a Redditen, amelyekben izraeli katonák mesélnek a „felfoghatatlan” jelenetekről a gázai csaták során:

Ami Gázában történt, az nem egy szokásos háború, az valami elképzelhetetlen. Árnyak mozogtak éjjel az utcákon, átjártak a falakon, és a golyók hang vagy forrás nélkül bukkantak fel. Titokzatos hangok visszhangzottak az elhagyott épületekben és üres tereken. Néhányan esküdtek, hogy feketébe öltözött alakokat láttak, amint eltűntek a füstben, az al-Kasszám Brigádok oldalán harcolva. Azt mondják, még a falaknak is szemeik voltak, és hogy Gáza nem egy csatatér, hanem egy kísértetjárta hely. Amint az egyikük megjegyezte: Gáza egy leírhatatlan rémálom.

Hiába tartja két éve blokád alatt ezt a Budapestnél kisebb területet az IDF, egyszerűen képtelen legyőzni a Hamászt, pedig korlátlan mennyiségű muníciót kap Amerikából. Ha az USA nem gondoskodna róla, mint egy rakás welfare-niggerről, már régóta kifogyott volna a bombákból, és akkor a Hamász erői valószínűleg kitörtek volna Gázából, és elfoglaltak volna néhány katonai bázist a környéken. A viccet félretéve, el kell ismerni, hogy ezek a srácok hihetetlenül vakmerő és kemény harcosok. Elképesztő a tűrőképességük és az önfeláldozásuk, hogy még mindig állják a sarat.

Az izraeli katonai vezetés szerint a Hamász feltöltötte sorait, és 40 ezer harcosa van

Izrael Állam az amerikai birodalom teljesen függő és oszthatatlan provinciájának bizonyult, amely a jelek szerint harcképtelen a tömeges amerikai fegyverszállítás és működésképtelen az amerikaiak által biztosított létfenntartó infrastruktúra nélkül. Az a kép, hogy Izrael a zsidók számára egy életképes jövőbeli állam, mára darabokra tört. Nem létezhet sem most, sem a jövőben anélkül, hogy Samu bácsi ne állna mögötte, és ez előrevetíti, hogy amikor a birodalom elbukik, Izrael is követni fogja a sorsában.

Teljesen nyilvánvaló a bizakodás hirtelen zuhanása Izraelben, különösen az askenázi „elit” népesség körében, amely a high-tech szektort irányítja. Az izraeli népesség jelentős részét egyfajta rezignált csüggedés fogta el, és sok fiatal keresi a módját, hogy ideiglenesen vagy véglegesen elhagyja az országot. A kivándorlási adatok azt mutatják, hogy az Európába és az Egyesült Államokba távozók száma valahol 250 ezer és 500 ezer között van. Először hallani hangokat Izraelen belülről, hogy a cionista vállalkozás halálra van ítélve, belső és külső okok miatt. Az izraeli „Gestalt” összeomlásának kezdetét látjuk, mert immár a saját sajtójuk és a közösségi médiájuk jelentősen sötétebb hangvételű lett az ország kilátásaival kapcsolatban. Ez az üszkösödési folyamat még eltarthat egy darabig, de valami történik mélyen a társadalom magjával.

Eddig több mint 40 ezren igényeltek kártérítést háborús jóvátétel címén, és ebben nincs benne az iráni rakétacsapások anyagi veszteseinek a száma. Izrael nem azért egyezett bele olyan gyorsan a tűzszünetbe, mert győzött a háborúban, hanem azért, mert nem győzte finanszírozni a folytatását. Legalább 12 milliárd dolláros közvetlen veszteséget szenvedett el a 12 napos háborúja alatt Iránnal, de a teljes költségek potenciálisan elérhetik a 20 milliárd dollárt. (Israel faces $12 billion in losses after 12-day war with Iran, newarab.com, 2025.06.25.)

Ahogyan mondani szokás, a büszkeség megelőzi a bukást, és a palesztinok előtt még hosszú szenvedés áll, mivel a fanatikus zsidó vallásos elemek, amelyeknél krónikus traumatikus enkefalopátiát okoz a Talmud és a Tóra gojgyűlölő traktátusainak gépiesen monoton biflázása, mára átvették a hatalmat mind az IDF, mind az államigazgatás fölött. Ezek cinikusan a szekuláris katonákat használják emberpajzsként, hogy megvédjék őket az általuk hozott erkölcstelen döntések következményeitől, amelyek azonban hosszú távon végzetesnek ígérkeznek a haramiaállamukra nézve.

GI - Kuruc.info